Gf.30280/2008/4 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.280/2008/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kis András ügyvéd által képviselt (I.rendű felperes neve, címe) alatti lakos I. rendű, (II.rendű felperes neve, címe) alatti lakos II. rendű és (III.rendű felperes neve, címe) alatti lakos III. rendű felpereseknek - a Dr. Koch & Heun Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Koch György ügyvéd) által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság

1. február
2. napján kelt 9.G.40.265/2007/
3. számú ítéletével szemben az I., II. és III. rendű felperesek részéről
4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének az elsődleges kereseti kérelmet elutasító rendelkezését - a perköltség és az illeték viselésére is vonatkozóan - helybenhagyja. A másodlagos kereseti kérelmet elutasító részében az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi és a pert a szerződésen kívül okozott kárigény tekintetében megszünteti. Az I. rendű felperes 50.000,- (Ötvenezer) Ft, a II. rendű felperes 125.000,(Egyszázhuszonötezer) Ft, míg a III. rendű felperes 80.000,- (Nyolcvanezer) Ft másodfokú eljárási költséget köteles megfizetni 15 napon belül az alperes részére. Az I. rendű felperest 240.000,- (Kettőszáznegyvenezer) Ft, a II. rendű felperest 800.000,(Nyolcszázezer) Ft, a III. rendű felperest 370.000,- (Háromszázhetvenezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illeték - külön felhívásra történő - megfizetésére kötelezi. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. -2- INDOKOLÁS: A K...Szövetkezet, valamint az alperes között
5. március
6. napján termeltetési és értékesítési szerződés jött létre, melyben a K...Szövetkezet vállalta, hogy
7. évben 55 ha nagyságú területen kézi, illetve gépi szedésű nyers fűszerpaprikát termel a feldolgozó alperes részére. A fűszerpaprikát az alperes diszpozíciója alapján a K...Szövetkezet-nek a (telelpülés, utca, házszám) alatti Szárítótelepre kellett beszállítania. A blankettaszerződés
8. pontjában - nagybetűvel szedve - az alperes felhívta a termelő figyelmét arra, hogy a szerződéskötéskor kell nyilatkoznia abban a kérdésben, saját vagy más nevében értékesíti a terméket, a felvásárlási jegy kiállítása után ennek megváltoztatására nincs lehetőség. Kitértek arra is, hogy a fűszerpaprika gépi betakarítása esetén a szerződéses ár tartalmazza a szedés költségét. A K...Szövetkezet
9. évre szólóan mezőgazdasági termékértékesítési szerződést kötött
10. április 11-én, illetve április 6-án a II., valamint a III. rendű felperesekkel, mindkettővel 60-60 tonna kézi és gépi szedésű fűszerpaprika termelésére és ennek
11. augusztus 15-től október 15-ig tartó időszakban való leadására. A szerződések
12. pontjában rögzítették, hogy a termelő a fűszerpaprikát a K...Szövetkezet és az alperesi Kft. között létrejött termékértékesítési szerződés teljesítésére termeli meg és adja át. A felpereseknek a terményt az alperes (telelpülés, utca, házszám) alatti telepére kellett beszállítania. Ezekben a szerződésekben utaltak arra, hogy a gépi szedésű fűszerpaprika betakarítását a felperesekkel történt előzetes egyeztetést követően a feldolgozó alperes végzi. A K...Szövetkezet és az alperes
13. évre vonatkozóan
14. április 3-án kötöttek termeltetési és értékesítési szerződést fűszerpaprika termelésére. A szerződéses okiraton a termőterületet jelölő rész mellett kézírással feltüntetésre került a felperesek neve, és három ingatlan helyrajzi száma. A K...Szövetkezet a szerződésben úgy nyilatkozott, hogy a termelést „a tagjai által a termelésbe bevont területen" folytatja (
15. pont). Kötelezettséget vállalt arra is, hogy a gépi szedés időpontját a termeltetés vezetőjével egyezteti. A K...Szövetkezet
16. április 6-án mezőgazdasági termékértékesítési szerződéseket kötött a felperesekkel. A blanketta-szerződések
17. pontjában a
18. április 6-án és 11-én kötött szerződésekkel megegyezően rögzítették, hogy a termelő a fűszerpaprikát a K...Szövetkezet és az alperes között létrejött szerződés teljesítése végett termeli és adja át. A felperesek keresetükben 4.019.791,- Ft, 13.361.822,- Ft, illetve 6.150.596,- Ft és járulékai megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Állították, hogy a mezőgazdasági termékértékesítési szerződéseket
19. és
20. évben az alperessel kötötték meg, a megrendelő azonban szerződésszegést követett el, és ezzel számukra kárt okozott. Mindkét évben csak október
21. napja után történt meg a fűszerpaprika gépi szedése, mikor az már elfagyott,
22. évben további kárt szenvedtek azáltal, hogy - egy alkalmat leszámítva - az alperes a kézi szedésű paprika átvételét megtagadta. Az alperes a jogviszony hiányára hivatkozással kérte a kereset elutasítását. -3Gf.I.30.280/2008/4.szám Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek keresetét elutasította. A csatolt teljes bizonyító erejű magánokiratok tartalma, a felperesek és a meghallgatott tanúk előadása alapján megállapította, hogy a mezőgazdasági termékértékesítési szerződések lényeges feltételeiben a felperesek a K...Szövetkezet-tel állapodtak meg, következésképpen szerződéses jogviszony is a felperesek és a K...Szövetkezet között jött létre. Ezeket a szerződéseket az alperes nem írta alá, nem vált a jogügyletek alanyává. Az alperes a fűszerpaprika átvételére kifejezetten a K...Szövetkezet-tel kötött szerződésben vállalt kötelezettséget, a felperesek viszonylatában a szövetkezet közreműködőjének, teljesítési segédjének minősül. A termelőkkel kötött mezőgazdasági termékértékesítési szerződésben meghatározott kötelezettségek (gépi szedés bonyolítása, a teljesítést elősegítő intézkedések megtétele) a szövetkezetet terhelték. A szerződésen kívüli kárigénnyel összefüggésben kifejtette, hogy a közreműködő közvetlen marasztalása csak kivételesen és akkor lehetséges, ha részéről olyan többlet tényállás is megvalósult, amely alapján a szerződéses jogviszonytól függetlenül is megállapítható a felelőssége. Jelen esetben ez a feltétel nem áll fenn. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperesek éltek fellebbezéssel, kérték annak megváltoztatását, és az alperes keresetnek megfelelő marasztalását. Változatlan álláspontjuk szerint a mezőgazdasági termékértékesítési szerződések kötése eredményeként az alperessel kerültek szerződéses viszonyba. Másodlagosan fenntartották a szerződésen kívüli kártérítés iránti igényüket is, utalva arra, hogy az alperes eljárása kimeríti az ún. bíztatási kár Ptk-beli törvényi tényállását is. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Kiemelte a fellebbezés azon hivatkozását, amely szerint a felperesek, mint K...Szövetkezet tagok, a fűszerpaprikát jogszabályi előírás folytán kizárólag a K...Szövetkezet-en keresztül értékesíthették, utalt arra, ez is alátámasztja érvelése helyességét. A felperesek fellebbezése alaptalan. A felperesek keresetükben eltérő ténybeli hivatkozások alapján két jogcímen érvényesítettek kárigényt az alperessel szemben, emellett meghiúsulási kötbér megfizetése iránti követelésüket is előterjesztették. Az elsődleges kereseti kérelem tekintetében helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperesek az alperessel nem álltak szerződéses jogviszonyban, ezt az állítást a rendelkezésre álló bizonyítékok egyértelműen cáfolják. A felperesek nem az alperessel, hanem a K...Szövetkezet-tel folytattak szerződéskötésre irányuló tárgyalást, a szerződés lényeges feltételeit ugyancsak a szövetkezettel tárgyalták meg, majd a szerződést is a szövetkezettel írták alá. Tudomásul vették a szerződéskötés során azt is, hogy a szövetkezet már saját nevében, termelőként kötött termékértékesítési szerződést az alperessel, ennek megfelelően ezen újabb szerződéskötésre a megelőzően létrejött, más jogalanyok között fennálló szerződés teljesítése érdekében van szükség. A felperesek az őket megillető vételárat sem az alperestől, hanem a szövetkezettől kapták meg, így arra vonatkozó adat sem merült fel, hogy alanyváltozás következett be később a mezőgazdasági termékértékesítési szerződések megrendelői oldalán. Mindezek -4alapján teljesen alaptalan volt a felperesek ténybeli és jogi hivatkozása, mely szerint a termékértékesítési szerződést az alperessel kötötték meg. A fentiek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének az elsődleges, szerződésszegéssel okozott kár megtérítése, illetőleg szerződésben kikötött kötbér megfizetése iránti kereseti kérelmet elutasító rendelkezését - a perköltség és az illeték viselésére is kiterjedően - helybenhagyta (Pp.
23. §