← Magyarország

Gf.30429/2008/6 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.429/2008/6.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Rákosy Lajos ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Karácsonyi István ügyvéd által képviselt (I.rendű alperes neve, címe) alatti székhelyű I. rendű és a (felszámoló szervezet, felszámolóbiztos neve, címe) által képviselt (II.rendű alperes neve "f.a.", címe) alatti székhelyű II. rendű alperesek ellen kölcsöntartozás megfizetése iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság

  1. június
  2. napján kelt 9.G.40.064/2008/
  3. számú ítéletével szemben az I. rendű alperes részéről
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, arra kötelezi az I. és II. rendű alperest, fizessenek meg egyetemlegesen 15 nap alatt a felperesnek 6.000.000,- (Hatmillió) Ft-ot és ezen összeg után
  5. április
  6. napjától a kifizetésig járó, a mindenkori jegybanki alapkamat + 10 % mértékű éves kamatot, valamint 30.000.000,- (Harmincmillió) Ft után
  7. május 11-től
  8. április 14-ig a mindenkori jegybanki alapkamat + 4 % mértékű éves ügyleti kamatot,
  9. szeptember 21-től
  10. április 14-ig pedig további évi 6 % késedelmi kamatot. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az I. rendű alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 380.000,(Háromszáznyolcvanezer) Ft másodfokú eljárási költséget, továbbá az államnak külön felhívásra - 871.000,- (Nyolcszázhetvenegyezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. -2- INDOKOLÁS: A
  11. szeptember
  12. napján kötött szerződés alapján a felperes 50 millió Ft kölcsönt nyújtott az I. rendű alperes részére
  13. szeptember 20-i lejárattal. A kölcsönt 5 millió Ftos részletekben kellett törleszteni, melyek esedékessége 2001-től kezdődően minden év szeptember
  14. napja volt. Az ügyleti kamat mértékét a mindenkori jegybanki alapkamat plusz legfeljebb 4 %-ban, a késedelmi kamat mértékét pedig az ügyleti kamat plusz 6%ban határozták meg. Az alperesi tartozás biztosítékául a kölcsön 80 %-ára állami garancia szolgált. Emellett a II. rendű alperes a szintén
  15. szeptember 26-án kelt megállapodásban készfizető kezességet vállalt a kölcsöntartozás és járulékai megfizetéséért. Az I. rendű alperes a
  16. szeptember
  17. napján esedékes tőkerészletet nem fizette meg, majd a
  18. október 4-i kisebb összegű befizetést követően újabb összegeket már nem törlesztett. A felperes
  19. augusztus
  20. napján a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta, és felszólította az I. rendű alperest, hogy a fennálló tartozást a kézbesítéstől számított 8 napon belül fizesse meg. A felmondást az alperesek
  21. szeptember
  22. napján vették át, a kölcsönt nem fizették vissza. A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze egyetemlegesen az alpereseket 6 millió Ft tőke, valamint 30 millió Ft után
  23. május 11-től
  24. április
  25. napjáig a mindenkori jegybanki alapkamat + 4 % mértékű ügyleti kamat, ugyanezen tőkeösszeg után
  26. szeptember
  27. napjától
  28. április
  29. napjáig 6 % késedelmi kamat, 6 millió Ft tőke után
  30. április 15-től a kifizetés napjáig járó, a mindenkori jegybanki alapkamat + 4 %-os ügyleti kamat, valamint 6 % késedelmi kamat megfizetésére. Előadta, a kölcsönszerződés felmondását követően az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága
  31. április
  32. napján az állami garanciavállalásra figyelemmel 24 millió Ft-ot fizetett meg, melyet a tőketartozásra számolt el, erre figyelemmel az I. rendű alperes tőketartozása 6 millió Ft-ra csökkent. A II. rendű alperest készfizető kezességvállalása alapján kérte marasztalni. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint a felek között
  33. október
  34. napján létrejött opciós szerződésre figyelemmel a felperes a vételi jogával köteles élni; a szerződésben meghatározott ingatlanok értéke bruttó 135.957.600,- Ft, ugyanakkor a terhelt hitel összege 86.880.000,- Ft, így a különbözet a perbeli követelésre fedezetet nyújt. Kifogásolták, hogy a kereseti kérelemben megjelölt összegek számításának helyessége nem ellenőrizhető. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperes részére 14.516.805,- Ft tőkét, ezen belül 6 millió Ft után
  35. április
  36. napjától, 7.073.958,- Ft után
  37. július
  38. napjától a kifizetés napjáig járó, a mindenkori jegybanki alapkamat + 4 + 6 % kamatot, 1.442.847,- Ft után a kifizetés napjáig járó 6 % mértékű késedelmi kamatot. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes és az I. rendű alperes között kölcsönszerződés jött létre, amelynek visszafizetéséért a II. rendű alperes készfizető kezességet vállalt. Az alperesek nem vitatták, hogy az I. rendű alperes a visszafizetési kötelezettségét nem teljesítette, így a felmondás jogszerű volt. Az opciós szerződésre alapított védekezést alaptalannak ítélte, mivel az a felek között
  39. április
  40. napján kelt -3- Gf.I.30.429/2008/6.szám három kölcsönszerződés biztosítékául szolgált, míg a perbeli hitelszerződés biztosítására nem alapítottak vételi jogot. Utalt arra, hogy a vételi jog gyakorlása egyébként is csupán lehetőség, melynek hiánya nem minősül olyan szerződésszegő magatartásnak a kölcsönadó részéről, amely elszámolási kötelezettséget teremtene. Az előbbiekre figyelemmel az alpereseket egyetemlegesen marasztalta. A marasztalás kereseti kérelemtől eltérő összegszerűségét a felperes által
  41. augusztus
  42. napjára vonatkozóan készített kimutatásra alapozta, mellyel szemben az alperesek felhívása ellenére kifogást nem terjesztettek elő. Az ítélettel szemben az alperesek - a II. rendű alperes nevében az ügyvezető - nyújtottak be fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a felperes keresetének teljes elutasítását kérték, fenntartva az elsőfokú eljárásban kifejtetteket. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Előadta, hogy a II. rendű alperes a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 6.Fpk.03-07000796/
  43. számú jogerős végzésére figyelemmel
  44. szeptember 23-a óta felszámolás alatt áll. A II. rendű alperes felszámolója - a meghatalmazás nélkül előterjesztett, nem hatályos fellebbezést „visszavonta". A fellebbezés alaptalan. A felek által nem vitatottan az I. rendű alperes a felperessel
  45. szeptember
  46. napján kötött kölcsönszerződésben foglalt kötelezettségeit megszegte, amikor a
  47. szeptember 20-án esedékes tőke törlesztőrészletet nem egyenlítette ki, erre figyelemmel a felperes a Ptk.
  48. §

(1)bekezdés e) pontja alapján jogszerűen élt az azonnali felmondással. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felek között
  1. október
  2. napján létrejött vételi jogot alapító szerződés relevanciával nem bír, mivel az nem a perbeli kölcsönszerződés biztosítékául engedett opciós jogot a felperesnek a II. rendű alperes három ingatlanára. Helytállóan hivatkozott arra is, hogy az opciós szerződésben a vételi jog a felperes javára csak lehetőségként került kikötésre, a jog gyakorlása nem tekinthető kötelezettségnek. Az alperesek nem cáfolták a felperes azon előadását, hogy e jogával nem élt. A kölcsönszerződés jogszerű felmondására figyelemmel az alperesek kötelesek a kölcsönt és járulékait visszafizetni. Az elsőfokú bíróság elfogadta a követelés összegszerűségére vonatkozó felperesi kimutatást (
  3. számú beadvány, F/
  4. melléklet) és ítéletének indokolásában utalt a felperes
  5. augusztus
  6. napjára készített kimutatására is (
  7. számú beadvány, F/
  8. melléklet), de eltérő számítás alapján, ezzel kapcsolatosan további indokolás nélkül a leszállított keresettől eltérő marasztalást hozott. Emiatt túlterjeszkedett a kereseti kérelmen (
  9. sz. beadvány), amennyiben a lejárt, tőkésített ügyleti kamat után is a keresettől eltérően - kamatot állapított meg (Pp.
  10. §). -4- Az előbbiekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  11. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta és a kereseti kérelemmel egyező marasztalást hozott azzal, hogy a tévesen megjelölt alperesi késedelem időpontját (
  1. szeptember 18.) a peradatoknak megfelelően korrigálta (
  2. szeptember 21.). Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Tekintettel arra, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező (Pp. 73/A § a) pontja), az ítélőtábla felhívta a II. rendű alperest a jogi képviselő részére adott meghatalmazása csatolására. A II. rendű alperes csatolta ugyan az ügyvezetője által
  3. január
  4. napján adott ügyvédi meghatalmazást, azonban a II. rendű alperes
  5. szeptember
  6. óta felszámolás alatt áll, ezért jognyilatkozatot nevében ezen időponttól kezdődően csak a felszámoló tehet (
  7. évi IL. törvény
  8. §
(2)bekezdés). A felszámoló a fellebbezést „visszavonta" - azaz a jogi képviselő nélkül benyújtott fellebbezést nem hagyta jóvá -, erre figyelemmel úgy kell tekinteni, hogy a fellebbezés benyújtásra sem került. Az eredménytelenül fellebbező I. rendű alperest az ítélőtábla a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a másodfokú eljárási költség viselésére, amely egyrészt a felperes jogi képviselőjének munkadíja, melynek mértékét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének
  1. a)és
  2. b)pontja, valamint
(5)bekezdése alapján állapította meg, másrészt az I. rendű alperes által le nem rótt fellebbezési eljárási illeték (1990. évi XCIII. törvény 46. §
(1)bekezdése). Szeged,
  1. január hó
  2. napján Dr. Kemenes István sk. a tanács elnöke Dr. Hámori Attila sk. előadó bíró Dr. Mányoki Zsolt sk. táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.