← Magyarország

Gf.30464/2008/3 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.464/2008/3.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Ádám István ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Kulhanek Annamária ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen vételár megfizetése iránt indított perében a BácsKiskun Megyei Bíróság

  1. június
  2. napján kelt 10.G.40.071/2007/33/I. számú ítéletével szemben az alperes részéről
  3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a helyesbítéssel hagyja helyben, hogy az alperes a marasztalási összeg után
  4. január
  5. napjától a kifizetésig számítottan a késedelemmel érintett minden naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt mértékű késedelmi kamatát és 1.500.000,- (Egymillióötszázezer) Ft perköltséget köteles megfizetni a felperesnek. Kötelezi az alperest, 15 nap alatt fizessen (Négyszázhúszezer) Ft másodfokú eljárási költséget. meg a felperesnek 420.000,- Kötelezi az alperest, fizessen meg az államnak - az adóhatóság felhívására - 900.000,(Kilencszázezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. INDOKOLÁS: A peres felek között
  6. szeptember
  7. napján létrejött szerződéssel a felperes az alperes részére értékesítette az állatállományát, tehenészeti telepét és az azt kiszolgáló technikai eszközöket, továbbá az őt megillető tejkvótát. Megállapodtak, hogy a vevő
  8. október
  9. napjával lép a tejtermelő gazdaság birtokába. -2- A tejkvóta támogatásról a szerződés
  10. pontjában akként rendelkeztek, hogy a
  11. márciustól
  12. márciusig terjedő kvótaévre járó támogatás a felperest illeti, ugyanígy a
  13. márciustól
  14. szeptember 30-ig terjedő időtartamra is. Az alperes ezért köteles a fenti időtartamra jutó támogatást a 2005-
  15. évi kvótatámogatás számlájára történő átutalását követő 8 napon belül a felperesnek átutalni. A tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 69/
  16. (IV.29.) FVM rendelet
  17. §

(1)bekezdése szerint a kvótaév tárgyév április 1-től a következő év március 31-éig tart. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 1/
  1. (I.4.) Közleménye (Tejkvóta Szabályzat) szerint a kvótaév kezdete április 1., a kvótaév vége március 31., erre figyelemmel a 2004/
  2. kvótaév
  3. április 1-től
  4. március 31-ig, a 2005/
  5. kvótaév
  6. április 1-től
  7. március 31-ig tartott. A felperes a 2004/
  8. kvótaévre
  9. márciusában tejtermelési támogatásként 20.835.002,- Ft-ot kapott. A tejkvóta átruházást az alperes az MVH-hoz bejelentette, a hivatal a
  10. május 24-i határozatával a szerződést jóváhagyta, erre figyelemmel 4.468.154 kg beszállítási kvóta
  11. szeptember
  12. napjával átvezetésre került az alperesi vevő nevére. A 2005/
  13. kvótaévre - tehát
  14. április 1-től
  15. március 31ig terjedő időszakra - az alperes 36.192.047,- Ft összegű tejtermelési támogatásban részesült, amelyet az MVH
  16. január
  17. napján utalt át részére. A felperes a szerződésükre hivatkozva felszólította az alperest a tejkvóta támogatás fele összegének megfizetésére, az alperes azonban ez elől elzárkózott. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 18.096.023,- Ft és ennek
  18. január
  19. napjától a kifizetésig számított törvényes kamata megfizetésére. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Arra hivatkozott, hogy a közösségi jogi szabályozás alapján a támogatás naptári évre vonatkozik, a felperes pedig a 2004/
  20. kvótaévre a tejkvóta támogatást megkapta. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 18.096.023,- Ft-ot és ennek
  21. január 30-tól a kifizetésig számított „törvényes kamatát". Indokolásában megállapította, hogy a peres felek szerződésükben a 2005/
  22. évi tejkvóta támogatás megosztását egyező akarattal szabályozták. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tájékoztatásából egyértelműen megállapítható, hogy a tejkvóta kifizetése nem naptári évre, hanem az adott tárgyév április
  23. napjától a következő év március
  24. napjáig tart. A felperes a 2004/
  25. kvótaévre - tehát a
  26. április 1-től
  27. március 31-ig terjedő időre - részesült 20.835.002,- Ft támogatásban
  28. márciusában. Ez az időszak az alperes részére történő értékesítést megelőzi, a peres felek jogvitája szempontjából jelentőséggel nem bír. Az alperes is elismerte, hogy a 2005/
  29. kvótaévre összesen 36.192.047,- Ft támogatást kapott, amelyet az MVH
  30. január
  31. napján fizetett ki részére. Ez az összeg a
  32. április 1-től
  33. március 31-ig terjedő kvótaévre járó támogatás. A szerződés értelmében az alperes köteles a felperesnek ezen összeg fele részét - a 6 hónapra terjedő időszakot alapul véve megfizetni. Az ítélet indokolásából kitűnően a késedelmi kamat mértékét a Ptk. 301/A §
(1)bekezdése alapján határozta meg. -3Gf.I.30.464/2008/3.szám Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, amelyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Közösségi jogszabályra hivatkozva ismételten hangsúlyozta, hogy a tejtermelők tejtámogatásra naptári évenként jogosultak. A felperes részére
  1. évre - és nem kvótaévre - az MVH a támogatás összegét megállapította, 20.835.000,- Ftot
  2. márciusában a felperes megkapott. Ezzel a támogatással megvalósult a peres felek között létrejött szerződés azon kitétele, hogy
  3. márciusától
  4. év szeptember
  5. napjáig a támogatás a felperest illeti. Az alperes részére
  6. január
  7. napján kiutalt támogatás a
  8. naptári évre vonatkozik. A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és abból helytálló jogi következtetésre jutott. A felperes már a keresetlevele mellékleteként csatolta az MVH közlését, amely tartalmazta, hogy a 69/
  9. (IV.29.) FVM rendelet
  10. §
(1)bekezdése szerint a kvótaév a tárgyév április 1-től a következő év március 31-ig tart. A 2005-
  1. kvótaév tartama
  2. április 1-től a
  3. március 31-ig terjedő időszak. Ezen túlmenően az MVH
  4. szeptember 20-i (
  5. sorszám), a
  6. február 12-i (
  7. sorszám) és a
  8. május 14-i keltű igazolásai (
  9. sorszám) egyértelműen és félreérthetetlenül tartalmazták azt a tényt, hogy a
  10. április 1-től
  11. március 31-ig terjedő kvótaévre, a teljes időszakra járó támogatás teljes összegben az alperes részére került kifizetésre. A 36.192.047,- Ft
  12. január 22-i átutalását az alperes elismerte. A peres felek között létrejött szerződés szerint - amely szerződés érvényességét senki nem vitatta - a
  13. kvótaévre járó támogatás 6 hónapra (
  14. április 1-szeptember 30.) eső része a felperest illeti, azt az átvételt követő 8 nap alatt az alperesnek kellett a részére átutalnia. Az alperes „jogszabályi környezetre" vonatkozó fejtegetéseinek az ügy érdemi megítélése szempontjából ezért semmilyen jelentősége nincs; az alperes nem teheti vitássá, hogy az MVH a közösségi jogi környezettel összhangban határozta meg a kvótaévet vagy sem, és annak megfelelően számította-e a támogatást, avagy sem. Az alperes által fizetendő kamat mértékét az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részében nem határozta meg, csak az indokolásából állapítható meg, hogy az - egyébként helyesen - a Ptk. 301/A §
(2)bekezdése szerinti. A Pp. 75. §
(1)bekezdése értelmében perköltség mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel (előzetes tudakozódás és levelezés költsége, eljárási illeték, stb.). A
(2)bekezdés szerint a perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd készkiadásait és munkadíját is. Az elsőfokú bíróság nem e törvényi rendelkezéseknek megfelelően járt el ezért, amikor a felperest megillető perköltséget illetékre és ügyvédi munkadíjra megbontva határozta meg az ÁFA hozzáadása nélkül. -4Az ítélőtábla ezért a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a helyesbítéssel hagyta helyben, hogy az alperes a marasztalási összeg után
  1. január
  2. napjától a kifizetésig számítottan a késedelemmel érintett minden naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt mértékű késedelmi kamatát és 1.500.000,- Ft perköltséget köteles megfizetni a felperesnek. Az eredménytelenül fellebbező alperest a felperes javára a Pp.
  3. §
(1)bekezdése alapján másodfokú eljárási költség megfizetésére kötelezte, amelynek összegét a 41/
  1. (XII.19.) IM rendelettel módosított 32/
  2. (VIII.22.) IM rendelet
  3. §
(2)bekezdés b) pontja és
(5)bekezdése alapján határozta meg. Az alperest kötelezte az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illeték megfizetésére a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése szerint. Szeged,
  1. február hó
  2. napján Szűts Károlyné dr.sk. a tanács elnöke . Mányoki Zsolt sk. előadó bíró Dr. Hámori Attila sk. táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.