Gf.30589/2007/4 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.II.30.589/2007/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla dr. Koltay Krisztina ügyvéd által képviselt MAGYAR REPROGRÁFIAI SZÖVETSÉG 1012 Budapest, Pálya u. 4-
2. szám alatti székhelyű felperesnek - ... ügyvezető által képviselt alperes neve (címe) alatti székhelyű alperes ellen szerzői jogdíj megfizetése iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság
3. november
4. napján kelt 10.G.40.105/2007/14-I. számú ítélete ellen a felperes
5. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a felperes által fizetendő perköltséget 12.000.- /Tizenkettőezer/ Ft-ra leszállítja, illetékfizetésre kötelezését pedig mellőzi. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A felek fellebbezési eljárási költségeiket maguk viselik. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak, az adóhivatal felhívására 3.500./Háromezer-ötszáz/ Ft fellebbezési eljárási illetéket. Az ezt meghaladó fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS : A felperes a Fővárosi Bíróság 8922/60420/
6. számú végzésével nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, a reprográfiai jogdíjigény közös jogkezelője. Az alperesi gazdasági társaság ... üzletében
7. év óta ellenérték fejében fénymásolást végez és ez után negyedéves időszakonként megállapított reprográfiai díjat köteles -2fizetni. A közös jogkezelő kérelmére az elsőfokú bíróság Gpk.50.373/
8. szám alatt fizetési meghagyást bocsátott ki a
9. július
10. napjától
11. szeptember
12. napjáig esedékes 16.215.-Ft jogdíj és
13. január
14. napjától járó késedelmi kamata megfizetése iránt, mert a kötelezett e díjat nem teljesítette. Az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a felperes a fizetési meghagyásban érvényesített tartozáson kívül
15. év IV. negyedévére 15.120.-Ft, illetve
16. III. negyedévére 16.215.-Ft, azaz további 32.430.-Ft és járuléka iránt is igényt érvényesített. Az alperes a kereset elutasítására irányuló,
17. szeptember
18. napján előterjesztett ellenkérelmében előadta, hogy a jogdíjfizetési kötelezettségét teljesítette. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest az alperes javára 65.000.-Ft perköltség, illetve az államnak 7.000.-Ft feljegyzett illeték megfizetésére. Indokolása szerint a felperes utóbb maga sem vitatta, hogy az alperes a követelt összegből 32.430.-Ft-ot a
19. és
20. évben kimutatott tartozás alapján utóbb megfizetett. A
21. III. negyedévére járó 16.215.-Ft jogdíjfizetési kötelezettség vonatkozásában kifejtette, nem vitásan a felperes, mint közös jogkezelő a többszörözéséért a felhasználás után negyedévenként a Magyar Közlönyben meghatározott díjszabás alapján jogosult a szerzői jogdíj megállapítására és annak érvényesítésére. A
22. sorszám alatt csatolt iratok mellékletéből azonban arra következtetett, hogy a
23. szeptember
24. napján kelt értesítőben megállapított követelést
25. április
26. napján az alperes megfizette, ami a vitatott
27. III. negyedévre szóló jogdíj. Miután a felperes keresete megalapozatlannak bizonyult, kötelezte az alperes igazolt költségeinek megtérítésére és a feljegyzett illeték megfizetésére. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, kérve annak részben és akként történő megváltoztatását, hogy az alperes fizessen meg 16.215.-Ft díjat (
28. évi III. negyedév) és annak késedelmi kamatát. Előadása szerint évente egy alkalommal, szeptember hónapban a számítógépes nyilvántartási rendszere alapján kimutatott tartozásokról a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztése előtt felszólító levelet küld azzal a céllal, hogy az érintettekkel az esetleges számszaki tévedésekről egyeztetni tudjanak. Ilyenkor a tárgyévet megelőző utolsó és a tárgyévi III. negyedévig keletkezett követeléseit összegezi. Az alperes a felszólításra nem válaszolt, csupán a fizetési meghagyással szembeni ellentmondásában közölte, hogy nem tartozik. Nem fogadható el az alperes
29. III. negyedévre vonatkozó teljesítése azon az alapon, hogy egy
30. április
31. napi bankszámla kivonatra ezt kézzel ráírta és a fizetési felszólítások másolatát csatolta be bizonyítékként. Csatolta az alperesnek küldött valamennyi jogdíjfizetési értesítő és számla másolatát, valamint a befizetéseket és a számlákat tartalmazó kimutatásokat annak igazolására, hogy a peresített időszakra járó jogdíjat az alperes nem teljesítette. Sérelmezte a -3Gf.II.30.589/2007/
32. szám perköltségben történt marasztalását, hiszen a perre okot nem adott, előzetes felszólítására az alperes nem reagált és csupán ellentmondásában állította, hogy nem tartozik. Hivatkozott továbbá arra, hogy személyes illetékmentességet élvez, ezért illeték fizetésére nem kötelezhető. Az alperes ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés részben alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból helytálló következtetést vont le. A per tárgyát képező
33. III. negyedévre esedékes jogdíjtartozásra vonatkozóan a felperes
34. szeptember 7-én hívta fel az alperest a teljesítésre. Az alperes
35. április 6-án 16.215.- Ft-ot átutalt a felperes számlájára. Minthogy az átutalás nem sokkal a
36. III. negyedév letelte után történt, elfogadható, hogy ez erre az időszakra vonatkozó jogdíjat jelenti. Nincs adat arra vonatkozóan, hogy az átutalt összeg más időszakra vonatkozóan bizonyítaná az alperes tartozásának megfizetését. Az ítélőtábla megjegyzi, hogy a felperes nem csak a most említett, hanem más időszakokra vonatkozóan is jogdíjtartozást mutatott ki az alperesnél, és annak megfizetésére is kérte kötelezni. Megállapítható volt azonban a peres eljárás során, hogy a felperesnek ez a követelése tévedésen alapult, hiszen az alperes a tartozását ezen időszakra vonatkozóan is rendezte. Az ítélőtábla tehát az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helytállónak találta, azonban a megítélt perköltséget mérsékelte, mert ez eltúlzott volt. Az elsőfokú bíróság a perköltséget az elsőfokú eljárásban A/14/II. alatt csatolt kimutatás alapján határozta meg, amely kimutatásban az alperes ügyvédi tanácsadás díjára 20.000.- Ft-ot, jogtár használata címen 9.056.- Ft-ot, és bizonylatok kigyűjtése címén 24.000.- Ft-ot számított fel. Így összesen 64.838.- Ft költségre tartott igényt. Az ítélőtábla álláspontja szerint az utóbb nevesített kiadások nem vehetők figyelembe, hiszen az alperest nem képviselte ügyvéd, jogtár használata és a bizonylatok kigyűjtése pedig a perrel természetszerűleg együtt járó tevékenységek, amelyeknek külön költségvonzata nincs és nem is lehet. Az ítélőtábla ezért a postaköltséget, másolási költségeket és útiköltséget fogadta el perköltségként összesen kerekítve 12.000.- Ft-ban, és azt mérsékelve, továbbá a felperes -4- illetékfizetésre kötelezését mellőzve az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
37. §