SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.574/2008/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a (felszámoló társaság neve, felszámolóbiztos neve, címe) részéről meghatalmazott M Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Mészáros Mátyás Zoltán ügyvéd) által képviselt (felperes neve "f.a", címe) alatti székhelyű felperesnek - a (ügygondnok neve, címe) ügygondnok által képviselt (I.rendű alperes neve) I. rendű és (II.rendű alperes neve) II. rendű, ismeretlen tartózkodási helyű alperesek ellen szerződésből eredő követelés iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság
- október hó
- napján kelt 9.G.40.200/2007/
- számú ítéletével szemben az I. és II. rendű alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg a felperesnek 100.000100.000,- (Egyszázezer-Egyszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget. A le nem rótt 213.000-213.000,- (Kettőszáztizenháromezer-Kettőszáztizenhárom-ezer) Ft fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. (ügygondnok neve) ügygondnok munkadíját 12.000,- (Tizenkettőezer) Ft-ban állapítja meg. Felhívja a Szegedi Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy ezen összegű munkadíjat az alperesek személyes költségmentessége folytán az ellátmány terhére - számla ellenében utalja ki (ügygondnok neve, címe) ügygondnoknak. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. -2- INDOKOLÁS: Az alperesek osztatlan közös tulajdonában áll 1/4-1/4 arányban a (település ...) hrsz. alatti, (utca, házszám). szám alatti ingatlan, melynek 1/2 arányban (személy neve) a harmadik tulajdonosa. A felperes társasház építés céljára kívánta megszerezni a perbeli telket, ennek érdekében az I. és II. rendű alperesekkel külön-külön, de ugyanazon napokon és tartalommal az alábbi szerződéseket kötötte. A
- május 24-én kelt előszerződésben a felek megállapodtak, hogy az alperesek tulajdoni illetőségüket egyenként 18.000.000,- Ft vételárért a felperesre ruházzák majd át azzal, hogy az adásvételi szerződést 60 napon belül kötik meg. A szerződés megkötésének további feltétele volt, hogy valamennyi társtulajdonossal létre kell jönnie az adásvételi szerződésnek. A szerződés aláírásakor az alperesek részére a felperes fejenként 250.000,- Ft foglalót fizetett. Kötelezettséget vállalt, hogy a végleges adásvételi szerződés megkötésekor további, fejenként 1.500.000,- Ft foglalót nyújt majd. A
- június 4-én kelt
- sz. módosítás a teljesítés időpontját
- július 20-ra hosszabbította meg. A
- július 24-én kelt
- sz. módosítás rögzítette, hogy a felperes - jóllehet az adásvételi szerződést nem kötötték meg -, további, fejenként 1.550.000,- Ft foglalót adott át. A
- április
- napján kelt
- sz. szerződésmódosítás azt tartalmazta, hogy
- december 9-én a felperes - az adásvétel létrejöttét megelőzően - fejenként újabb 2.000.000,- Ft vételárelőleget fizetett az alpereseknek. Az összes teljesítés ezen időpontig 3.800.000,- Ft volt. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság a 11.Fpk.03-05-000270/
- számú végzésével a felperes fizetésképtelenségét megállapította és elrendelte a felszámolási eljárás lefolytatását. A felszámolás elrendeléséről szóló közlemény
- október 24-én jelent meg a Cégközlönyben. A felszámoló
- március 20-án írt levelében tájékoztatta az alpereseket a felperes felszámolásáról, és felhívta őket az átadott vételárrészletek visszafizetésére. Az alperesek részére egyenként kifizetett 3.800.000,- Ft-ból 250.000,- Ft-ot tekintett foglalónak, a később átadott 1.550.000,- Ft, illetőleg 2.000.000,- Ft pénzösszeget pedig vételár előlegnek. A felhívás eredménytelenségét követően a felperes az alperesek szerződéskötéskori képviselőjét több alkalommal felszólította, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket. A felperes keresetében kérte, a bíróság kötelezze az alpereseket, hogy külön-külön fizessenek meg 3.550.000-3.550.000,- Ft tőkét és ezen összegből 1.550.000,- Ft után
- július 24-től a kifizetés napjáig, továbbá 2.000.000,- Ft-nak
- december
- napjától a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamatát. Előadta, hogy a felszámolási eljárást is szabályozó és többször módosított
- évi IL. törvény (Cstv.)
- §
(1)bekezdése alapján a szerződéseket azonnali hatállyal felmondta, erre figyelemmel - a foglaló kivételével - jogosult az átadott és ellenszolgáltatás nélkül maradt vételárrészletek visszakövetelésére. A kamatkövetelések kezdő időpontjának a teljesítési időpontokat jelölte meg. -3Gf.I.30.574/2008/4.szám Az ismeretlen helyen tartózkodó alperesek részére a felperes kérelmére kirendelt ügygondnok a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes nem bizonyította, hogy az elállás az alperesekkel szemben hatályosult volna, mivel nem áll rendelkezésre olyan okirat, amely annak az alperesek általi átvételét igazolná. Elismerte, hogy az alperesek fejenként 3.800.000,- Ft-ot átvettek. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alpereseket, hogy külön-külön fizessenek meg a felperes részére 3.550.000,- Ft tőkét, ezen összegből 1.550.000,- Ft után 2003. július 24. napjától, míg 2.000.000,- Ft után 2003. december 9. napjától 2004. december 31. napjáig évi 11 %, 2005. január 1. napjától a kifizetés napjáig minden naptári félév teljes idejére az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatot. Indokolásában megállapította, hogy a felek ingatlan adásvételi előszerződést kötöttek, melyet a felperes a Cstv. 47. §
(1)bekezdése értelmében jogosult volt azonnali hatállyal felmondani. A felmondás tekintetében elfogadta a felperes azon érvelését, hogy az legkésőbb a keresetlevél és mellékleteinek az alperesek ügygondnoka részére történő kézbesítésével hatályosult. Mivel a felmondás a felek közötti jogviszonyt a Ptk. 319. §
(2)bekezdése alapján a jövőre nézve megszüntette, az ellenszolgáltatás nélkül maradt pénzbeli szolgáltatás visszajár. Tény, hogy a
- április
- napján kelt szerződésmódosítás
- pontja szerint foglaló címén 1.800.000,- Ft és további 2.000.000,- Ft vételárrész került kifizetésre egyenként az alpereseknek, azonban a Ptk.
- §
(2)bekezdése szerint csak a szerződéskötéskor átadott foglalót lehet ezen a jogcímen átadott összegnek tekinteni. Erre figyelemmel csak az előszerződés megkötésekor teljesített 250.000-250.000,- Ft-ot tekintette foglalónak, ezért az alpereseket a kereseti kérelem szerint marasztalta. Az ítélettel szemben az alperesek - ügygondnokuk útján - éltek fellebbezéssel, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset elutasítását kérték, fenntartva az elsőfokú eljárásban kifejtett álláspontjukat. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból helytálló jogi következtetésre jutott. Az ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése, a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján - helyes indokai szerint - hagyta helyben. Az elsőfokú eljárás során a felek eltérően minősítették a közöttük létrejött szerződést. Az előszerződés, illetve „végleges" adásvétel minőségét nem az alakiság - a megállapodás megnevezése, írásba foglalása, aláírása (Legfelsőbb Bíróság PED XXV.) dönti el, hanem az, hogy a felek tényleges szándéka mire irányult. -4A Ptk. 208. §
(1)bekezdése értelmében a felek megállapodhatnak abban, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek (előszerződés). Ahhoz, hogy a megállapodás előszerződésnek minősüljön, lényegi szerződési elem, hogy későbbi időpontban kívánnak majd egymással szerződést kötni (BH 1986/
- sz. jogeset). A jelen ügyben az alperesek ismeretlen helyen tartózkodnak, ezért az elsőfokú bíróságnak nem volt lehetősége arra, hogy személyes meghallgatásukkal tárja fel a szerződéskötéskori akaratukat. Szándékuk azonban a perben becsatolt okiratokból is egyértelműen megállapítható, amennyiben rögzítették, hogy „végleges" adásvételi szerződést későbbi időpontban, egyéb feltételek (összes tulajdonossal történő megállapodás) esetén kívántak kötni (1/F/3-
- melléklet
- pont). Mivel a jogszabály nem zárja ki az előszerződés módosítását, nem volt akadálya annak, hogy a felek több alkalommal módosítsák eredeti megállapodásukat, ez azonban nem változtatott annak minősítésén. A Ptk.
- §-a értelmében a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik. Nem volt akadálya annak, hogy a felek a közöttük létrejött előszerződést foglalóval biztosítsák. Az eredeti megállapodás értelmében az előszerződés megkötésekor a felperes 250.000-250.000,- Ft foglalót adott át az alpereseknek azzal, hogy 60 napon belül a felek adásvételi szerződést kötnek, mely aláírásakor majd további 1.550.000-1.550.000,Ft foglalót köteles a felperes megfizetni (1/F/3-
- melléklet
- pont). Utóbb a végleges adásvételi szerződés megkötésére nem került sor. A felperes az előszerződés második módosítása alkalmával,
- július
- napján nyújtott további 1.550.000-1.550.000,- Ft foglalót az alpereseknek. Mivel a felperes fizetésképtelenné vált, a végleges adásvétel - a felperes által elismerten neki felróható okból nem jött létre. A Cstv.
- §
(1)bekezdése alapján a felperes felszámolója jogosult volt a felek között létrejött előszerződést azonnali hatállyal felmondani. A Ptk. 321. §
(1)bekezdésének második fordulata szerint a felmondás a szerződést megszüntette. A Ptk. 319. §
(2)bekezdése értelmében megszűnés esetén, amennyiben a már teljesített pénzbeli szolgáltatásnak megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár. Az alperesek ügygondnoka vitatta, hogy a felmondás hatályosult volna, tekintettel arra, hogy az alperesek részére történő kézbesítés eredménytelen volt. A perbeli iratokból megállapítható, hogy az alpereseket az előszerződés megkötése és módosítása során (ügyvéd személyneve) ügyvéd képviselte, részére a felmondás
- június 23-án kézbesítésre került (
- sz. beadvány melléklete). Mivel nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a képviseleti joga ebben az időpontban már megszűnt volna, a felmondás ekkor hatályosult. A felek az előszerződés 1., illetőleg
- módosításakor a törvényi szabályozással összhangban rögzítették (1/F/5-
- sz. melléklet
- pont, 1/F/7-
- sz. melléklet
- pont), hogy a szerződés megszűnése esetén az eredeti állapot helyreállítása kapcsán a vételár előleg a felperesnek visszajár, míg a foglaló visszafizetésére a törvényi rendelkezések az irányadóak. -5Gf.I.30.574/2008/4.szám Az elsőfokú bíróság helyesen utalt a jelenleg még irányadó gyakorlatra (BH 2004/11/
- számú jogeset), amely értelmében a szerződés módosításakor a felek foglalót már nem köthetnek ki. A szerződéskötéskor előleg címén átadott összeget sem módosíthatják foglalóra, mivel foglalót csak a szerződés megkötésekor lehet adni. A jelen ügyben az előszerződés megkötésekor a felek szándéka arra irányult, hogy az előszerződést 250.000,- Ft, míg a végleges szerződést 1.550.000,- Ft foglalóval, azaz az adásvételt összesen 1.800.000,- Ft foglalóval (a teljes vételár 10 %-ával) biztosítsák. Az előbbi megállapodásnak nem lett volna törvényi akadálya, azonban a végleges adásvételi szerződés megkötésére nem került sor, a tervezett időpontban csak az előszerződést módosították (másodszorra), az ezen alkalommal megfizetett 1.550.000,- Ft-ot pedig az előszerződést biztosító foglalónak minősítették át (1/F/7-
- sz. melléklet
- pont). Tekintettel arra, hogy a Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében jelenleg csak a szerződés megkötésekor lehet érvényesen foglalót kikötni (megfizetni), a felperes által
- július 24-én ezen a jogcímen átadott összeg vételár előlegnek minősül, amelynek visszafizetésére a felperes jogszerűen tartott igényt. A fentiekben kifejtettekre figyelemmel ugyancsak alaptalan volt az alperesek fellebbezési kérelme a felek által nem vitatottan vételár előlegként átadott 2.000.000-2.000.000,- Ft visszafizetése vonatkozásában is. Az eredménytelenül fellebbező alperesek a Pp.
- §
(1)bekezdése, valamint a 6/
- (VI.26.) IM rendelet (Rendelet)
- §
(2)bekezdésére figyelemmel kötelesek a felperes másodfokú eljárási költségének megfizetésére, amelynek mértékét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének a) pontja és
(5)bekezdése alapján állapította meg. A le nem rótt fellebbezési eljárási illeték az
- évi XCIII. törvény
- §-a alapján alkalmazott Rendelet
- §-a értelmében az állam terhén marad. Az ítélőtábla megállapította az ügygondnok másodfokú eljárás során felmerült munkadíját, amelyet a Rendelet
- §
(6)bekezdése alapján az állam visel. A Rendelet 15. §
(3)bekezdésére figyelemmel az ítélőtábla felhívta a Szegedi Ítélőtábla Gazdasági Hivatalát, hogy az ügygondnok díját az ellátmány terhére utalja ki. Szeged,
- március hó
- napján Dr. Kemenes István sk. a tanács elnöke Dr. Hámori Attila sk. előadó bíró Dr. Mányoki Zsolt sk. táblabíró