← Magyarország

Pf.20233/2008/3 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.233/2008/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla Dr. Frank Edit ügyvéd által képviselt ARTISJUS MAGYAR SZERZŐI JOGVÉDŐ IRODA EGYESÜLET 1016 Budapest, Mészáros u. 15-
  2. szám alatti székhelyű felperesnek - Dr. Ba Mariann ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alatti lakos alperes ellen szerzői jogdíj megfizetése iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság
  3. március
  4. napján kelt 10.G.40.085/2007/21-I. számú ítélete ellen a felperes részéről
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja és az alperest terhelő marasztalás összegét 250.518.(Kettőszázötvenezer-ötszáztizennyolc) Ft-ra és
  6. március
  7. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező késedelmi kamatára felemeli. Kötelezi az alperest fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 34.000.- (Harmincnégyezer) Ft első- és másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az alperes üzemeltette a cím 1 alatt található ... Eszpresszót és az cím 2 alatti ... elnevezésű üzletet. Mindkét vendéglátóhelyen folytatott nyilvános zeneszolgáltatást, a helyiségekben eltérő időpontban music center és tv-készülék volt elhelyezve. A -2- felperes ellenőrzéseinek eredményeként a cím1 alatti üzlet után
  8. július
  9. napjától
  10. március
  11. napjáig terjedő időtartamra 129.981.- Ft, az cím 2 alatti üzletben jogosulatlanul szolgáltatott zene után
  12. július
  13. napjától
  14. március
  15. napjáig 120.537.- Ft jogdíj megfizetésére hívta fel az alperest eredménytelenül. A felperes keresetében 250.518.- Ft szerzői jogdíj és ezen összegnek
  16. március
  17. napjától a kifizetésig járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes 181.718.- Ft díjfizetési kötelezettséget nem vitatott, egyebekben a kereset elutasítását kérte. Számítása szerint a cím1 üzletre vonatkozóan 108.335.- Ft hátralékos jogdíj terheli, ugyanis több technikai eszköz üzemeltetése esetén csupán egyszeres díjat kell fizetni, ezért a 20 % pótdíjra vonatkozó igényt jogszerűtlennek találta. Az cím 2 alatti üzlethez kapcsolódóan előadta,
  18. november
  19. és
  20. december
  21. napja között zárva tartott festés és egyéb munkálatok miatt,
  22. szeptember
  23. és
  24. szeptember
  25. napja között a VPOP határozata alapján nem nyithatott ki. Hivatkozása szerint a felperesnek bejelentette;
  26. január
  27. napján zárva tartott és ezt követően a nyitvatartás módosult akként, hogy vasárnaptól csütörtökig 07-től 21 óráig, pénteken és szombaton 07től 23 óráig üzemelt. Ezért a 28.276.- Ft részösszegű számlából 55 nap figyelembevételével 23.564.- Ft-ot, a 42.549.- Ft részösszegű számlából
  28. október 1től
  29. december
  30. napjáig terjedő időszakra 30.415.- Ft-ot ismert el. A 49.712.- Ft összegű számlaértesítőre, azaz a
  31. január
  32. és
  33. március
  34. napja közötti időszakra előadta, hogy az üzlet nyitvatartása nem egyezik az értesítőben feltüntetettel. A pótdíj felszámítását mindhárom időtartamra elfogadhatatlannak találta. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, fizessen meg a felperes részére 15 napon belül 181.718.- Ft-ot és ennek
  35. március
  36. napjától járó késedelmi kamatát. Az eljárás költségeiről úgy rendelkezett, hogy azt a felek maguk viselik. Indokolása szerint a szerzői jogi perben a közös jogkezelő szervezet az általa érvényesíteni kívánt díjigény tekintetében az adatszolgáltatási lapokkal a bizonyítási kötelezettségének részben tett eleget. A perben meghallgatott tanúk vallomásából arra következtetett, hogy a cím1 alatti üzletben lévő hifitoronynak a CD-lejátszó részegysége sohasem működött, és az üzletben CD zenefelhasználásra nem került sor, ezért a music centerre felszámított pótdíj megalapozatlan. Elfogadta azon alperesi előadást, hogy az cím 2 alatti üzletben a zenegép üzemeltetését megszüntette és bejelentette
  37. február
  38. napján azzal együtt, hogy az üzlet nyitvatartása megváltozott. Álláspontja szerint több technikai eszköz üzemeltetése ellenére egyszeres díjat kell fizetni a felhasználónak és bizonyítottnak találta, hogy a kávéházat
  39. november
  40. és
  41. december
  42. napja, valamint
  43. szeptember
  44. és
  45. szeptember
  46. napja között zárva tartották,
  47. január
  48. -3- Pf.II.20.233/2008/
  49. szám napján az üzlet nem nyitott ki, és ezután vasárnaptól csütörtökig 07-től 21 óráig, pénteken és szombaton pedig 07-től 23 óráig fogadtak vendégeket. A bíróság alperes elismerő nyilatkozatára figyelemmel az átlala kimunkált összegű szerzői jogdíj megállapítását találta indokoltnak. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, kérte annak részbeni megváltoztatását, az alperes jogdíjfizetési kötelezettségének 250.518.- Ft-ra történő felemelését, valamint perköltség fizetésére kötelezését. Előadta, hogy a perben az alperes két üzletéhez kapcsólódó követelését érvényesítette, azonban az ítélet indokolásából nem tűnik ki, hogy az melyikre vonatkozik. A díjfelszámítás megalapozott voltát okiratokkal igazolta. Az alperes ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés megalapozott. Az alperes az általa üzemeltetett kávézókban nyilvános zeneszolgáltatást végzett, amely után a szerzői jogdíjat nem fizette meg. Nem vitatta a fizetési kötelezettség jogalapját, de annak összegszerűségét, a felszámított díjat túlzott mértékűnek találta a technikai berendezések jellege, száma és az üzletek nyitvatartásának időtartama miatt. Az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a felperes által csatolt okirati bizonyítékokkal szemben az alperesnek lehetősége van állításait egyéb módon igazolni, mert a polgári eljárásjog nem ismeri a kötött bizonyítási rendszert. A bíróság az alperes által előterjesztett bizonyítási indítványt foganatosította (tanúk meghallgatása, okirat), de a felmerült bizonyítékokat a maguk összességében helytelenül értékelte és téves jogkövetkeztetésre jutott (Pp.
  50. §

(1)bekezdés). A cím1 alatti ... Eszpresszó után a felperes
  1. július
  2. és
  3. március
  4. napja közötti időtartamra 129.981.- Ft díj megfizetésére kérte kötelezni az alperest a
  5. április
  6. és
  7. június
  8. napján kelt adatszolgáltatási lapok alapján. Ez utóbbi okiratban maga az üzemeltető jelentette be, hogy hétfőtől csütörtökig és vasárnap 7 órától 22 óráig, pénteken és szombaton 7 órától 24 óráig tart nyitva, amelynek alapján a felperes számlázott. Az ettől eltérő rövidebb nyitvatartási időt az alperes nem bizonyította. Nincs jelentősége annak, hogy az üzletben elhelyezett televíziókészülék mellett a music center CD-lejátszója üzemképes állapotú volt-e. A felperes ugyanis a Magyar Közlöny 2006/
  9. számában közzétett díjszabás I. fejezet
  10. pontjában megjelölt, az előadóművészeteket és a hangfelvétel előállítókat megillető 20 %-os mértékben emelt jogdíjat egy készülék, a televízió üzemeltetése után számította fel. E díj a -4hangfelvételek és előadóművészi tevékenységek közvetett és közvetlen nyilvánossághoz közvetítése esetén illeti meg a jogosultakat. A televíziókészülék (rádió) működésével közvetett nyilvánossághoz közvetítés valósul meg, mert a stúdióban rögzített hangfelvételeket használnak a műsorkészítők. A jogdíj azonban nem azonos a zenegép üzemeltetése esetén fizetendő díjjal, erre az alperes indokolatlanul hivatkozott, hiszen a felperes nem ezzel a díjtétellel számolt. Az cím 2 alatt található kávézó után a Jogvédő Iroda
  11. július
  12. és
  13. március
  14. napja közötti időszakra kérte a felhasználót 120.537.- Ft jogdíj megfizetésére kötelezni. Csatolta a
  15. június 13., a
  16. október
  17. és a
  18. június
  19. napján kiállított adatszolgáltatási lapokat, a Község jegyzőjének igazolását az üzlet nyitvatartásáról, valamint a VPOP igazolását, amely szerint
  20. szeptember
  21. és
  22. szeptember
  23. napja között az alperesnek zárva kellett tartani. Tudomásul vette az üzemeltető
  24. február
  25. napján érkezett levelét, amelyben bejelentette, hogy a zenegépet az üzletből eltávolította. A
  26. július
  27. és
  28. szeptember
  29. napja közötti időszakra szóló értesítő szerint a díjfelszámítás a
  30. június
  31. napján kelt adatszolgáltatási lap adatai alapján történt és az azon található 22, illetve 24 óráig tartó nyitvatartási idővel számolt. Ettől eltérő és bizonyított adat nem áll rendelkezésre. A felperes figyelemmel volt az üzlet zárvatartására is, ugyanis a három hónapra 92 nap helyett 79 nap zeneszolgáltatást vett figyelembe. A
  32. október
  33. és december
  34. napja közötti időszakra szóló fizetési értesítőt két részre bontotta úgy, hogy
  35. október
  36. és
  37. október 18-a közötti időszakban a felperes továbbra is az előző adatszolgáltatási lap adatai alapján számolt. A
  38. október
  39. napján tartott ellenőrzés során észlelte és okiratban rögzítette, az üzletben zenegép volt és a jogdíjat ezen műszaki berendezés után munkálta ki 20 %-os többletdíjjal. Az adatszolgáltatási lapok szerint az üzlet továbbra is hétfőtől csütörtökig, illetve vasárnap 22 óráig, pénteken és szombaton 24 óráig tartott nyitva, míg a polgármesteri hivatal igazolása szerint hétfőtől csütörtökig, illetve vasárnap a nyitvatartás záró időpontja 23 óra, pénteken és szombaton 7-től 7 óráig, azaz 24 óra. Mivel a díjszabásban 22 óráig, 24 óráig és 24 órán túl nyitvatartó üzlet nyitvatartások szerepelnek, a felperes az alperesre kedvezőbb időpontokat vette figyelembe, és a Magyar Közlöny 2006/
  40. számában közzétett díjszabás I. Fejezet 1/h. pont IV. kategóriába soroltak szerint irányadó 308 Ft/nap, illetve 413 Ft/nap összegű jogdíjat érvényesített. A
  41. I. negyedévéhez szóló fizetési értesítőt is megbontotta a felhasználó változásbejelentésére figyelemmel.
  42. január
  43. és
  44. február
  45. napja közötti időszakban zenegép üzemeltetését vette alapul,
  46. február
  47. és
  48. március
  49. napja közötti időre egyéb hangzó technikai eszköz képezi az elszámolás tárgyát a 20 %-os mértékű többletdíjjal. Az alperes állította ugyan, hogy
  50. január 1-től az üzlet forgalma visszaesett és ezért a nyitvatartási időt csökkentette, de erről
  51. februárjában bejelentést nem tett, és állítása egyéb módon sem nyert bizonyítást (Pp.
  52. §
(1)bekezdés). -5- Pf.II.20.233/2008/
  1. szám A szerzői jogról szóló
  2. évi LXXVI. tv.
  3. §
(1)bekezdés e.) pontja alapján a szerzői jog megsértése esetén követelhető a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése, amelynek mértékét a közös jogkezelő a szerzői díjjal azonos összegben határozta meg. A díjkülönbözetre bejelentett fellebbezése megalapozottnak bizonyult. A kifejtettek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, megfellebbezett rendelkezését a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és az alperest kötelezte 250.518.- Ft és
  1. március
  2. napjától a kifizetésig járó késedelmi kamata megfizetésére. A felperes fellebbezése eredményre vezetett, így a teljes kereseti igényére pernyertes lett. Az alperes a Pp.
  3. §
(1)bekezdése értelmében köteles az első- és másodfokú eljárási költségét megtéríteni a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdésében foglaltak szerint. S z e g e d,
  1. október
  2. Dr.Rakita Zsuzsanna sk. a tanács elnöke Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. táblabíró Dr.Hámori Attila sk. táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.