← Magyarország

Gf.30066/2007/8 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.066/2007/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG N EVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla dr. Pencz Kamilló ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. rendű, dr. Pencz Kamilló ügyvéd által képviselt II.rendű felperes neve (címe) II. rendű, dr. Pencz Kamilló ügyvéd által képviselt III.rendű felperes neve (címe) III. rendű, dr. Pencz Kamilló ügyvéd által képviselt IV.rendű felperes neve (címe) IV. rendű és dr. Pencz Kamilló ügyvéd által képviselt V.rendű felperes neve (címe) V. rendű felperesnek dr. Korompai Gábor ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen szerződésből eredő követelés iránt indított perében, amely perbe a felperesek pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott beavatkozó neve (címe) a Bács-Kiskun Megyei Bíróság
  2. december
  3. napján kelt 9.G.40.204/2004/
  4. számú ítélete ellen az I-V. rendű felperesek által
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az I-II. rendű felpereseket, hogy fejenként 60.000-60.000 (HatvanezerHatvanezer) Ft, a III. rendű felperes 48.000 (Negyvennyolcezer) Ft, a IV-V. rendű felperesek fejenként 30.000-30.000 (Harmincezer-Harmincezer) Ft, továbbá az I-V. rendű felperesek egyetemlegesen 26.000 (Huszonhatezer) Ft másodfokú perköltséget 15 nap alatt fizessenek meg az alperesnek. Kötelezi az I-II. rendű felpereseket, hogy fejenként 147.900 (Egyszáznegyvenhétezerkilencszáz) Ft, a III. rendű felperes 130.800 (Egyszázharmincezer-nyolcszáz) Ft, a IV-V. rendű felperesek fejenként 78.500 (Hetvennyolcezer-ötszáz) Ft, továbbá az I-V. rendű felperesek egyetemlegesen 3.200 (Háromezer-kettőszáz) Ft le nem rótt eljárási illetéket fizessenek meg az államnak külön felhívásra. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. -2INDOKOLÁS: Az I., II. és III. rendű felperesek, valamint a perben nem álló /személy neve 1/ és /személy neve 2/ építtetők az alperessel, mint tulajdonossal
  6. április
  7. napján ráépítési megállapodást kötöttek, melyet utóbb
  8. októberében módosítottak. A ráépítési megállapodás lényege az volt, hogy a /ingatlan címe/ szám alatti ingatlanon a felperesek jogosulttá váltak az ingatlan tetőterét beépíteni, ott lakásokat kialakítani. Az alperes a földszinti és pince helyiségeket is fel kívánta újítani, így a peres felek által megrendelt építési munkák a földszint és a tetőtér vonatkozásában párhuzamosan folytak. Ennek megfelelően a ráépítési megállapodásban és annak módosításában a felek pontosan rögzítették, hogy kinek milyen teljesítési határidőre, mely munkálatokat kell elvégezni ahhoz, hogy az építtetők egymás építési munkáit ne hátráltassák. Késedelem esetére 50.000 Ft napi kötbért kötöttek ki, mind a felperesi, mind az alperesi késedelem esetére. A ráépítési megállapodásban szabályozták azt is, hogy arra az esetre, ha a felperesek a tetőszerkezet beázástól mentes állapotig történő elkészítését késedelmesen fejezik be, és emiatt az alperes az őt terhelő munkálatok befejezésével késedelembe esik, az alperes az építtetők késedelmével azonos tartalmú saját késedelmi napjaira mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól. Ugyanígy mentesül valamennyi késedelembe esett szerződő fél a kötbér fizetési kötelezettség alól, ha a késedelmét és az abból keletkezett kárt külső elháríthatatlan ok, így különösen a kedvezőtlen időjárás vagy egyéb ok (vis major) okozza. A felperesek saját kötbérfizetési kötelezettségük teljesítését egyetemlegesen vállalták. Az alperes a ráépítési megállapodásban vállalta a földszinti helyiségek és a pince átépítését, felújítását. Rögzítették azt is, hogy a takarékszövetkezeti fiók, valamint a lakások részére az ingatlanon gépkocsi parkolók kerülnek kialakításra. A közművek, valamint a parkolók kialakításának költségeit, továbbá az udvar és a közös használatú kerítés és a szeméttároló kialakításának költségeit az alperes viseli. A szerződő felek vállalták, hogy
  9. december
  10. napjáig befejezik az építési munkákat és közösen használatbavételi engedély iránti kérelmet fognak előterjeszteni. /személy neve 1/ és /személy neve 2/ az őket megillető beépítési jogot
  11. december
  12. napján értékesítette a jelen per IV. és V. rendű felpereseinek, akik azt egymás között ½-ed ½-ed arányban megvásárolták, így a ráépítési megállapodás és azok módosításai tekintetében /személy neve 1/ és /személy neve 2/ jogutódaivá váltak. A peres felek
  13. november
  14. napján a szomszédos ingatlan tulajdonosával, a K. Btvel megállapodást kötöttek 9,11 négyzetméter területcserére vonatkozóan. A K. Bt vállalta saját építkezésének befejezését követően a társasház udvari burkolatának, továbbá a kapualj burkolatának kialakítását, ami igazodik az udvar burkolatához. A felperesek a tetőtérben felépítendő három lakás kialakítása vonatkozásában
  15. június
  16. napján vállalkozási szerződést kötöttek a beavatkozóval. A beavatkozó
  17. december 31-i teljesítési határidővel vállalta az építési munkák elvégzését. -3Gf.III.30.066/2007/
  18. szám Az alperes az általa vállalt kivitelezési munkák elvégzésére a K2 Kft-t és a M. Kft-t bízta meg. A ráépítési megállapodás alapján a peres felek
  19. június
  20. napjától párhuzamosan végeztek kivitelezési munkát a /ingatlan címe/ szám alatti ingatlanon. A felperesek
  21. december 30-án fejezték be a kivitelezést, a december 30-án kelt kérelem alapján a tetőtéri lakások használatbavételi engedélye
  22. január
  23. napján kelt. Az alperesi épületrész műszaki átadás-átvétele
  24. december
  25. napján történt meg, majd hiánypótlási időszakot követően -
  26. évben az alperes a kivitelezést befejezte, a bankfiókot megnyitotta. A földszinti és pince építményekre az építési hatóság
  27. december 30-án a használatbavételi engedélyt kiadta. A külső épület felületek, továbbá az udvar és kapualj térburkolata tekintetében
  28. február
  29. napjáig a munkálatok szüneteltek.
  30. február
  31. napján az alperesi kivitelező és műszaki ellenőr közös bejegyzést tett az építési naplóba, mely szerint a homlokzati felületek még vizesek, a beázások és az építési víz miatt száradásuk várhatóan csak később történik meg. Erre tekintettel a károsodások elkerülésére a homlokzatfestési munkákat később, előreláthatóan április hónapban kellene elvégezni. A homlokzatfestésre
  32. március
  33. napjától
  34. március
  35. napjáig került sor. Ezt követően javították, majd festették a lábazatot, az utcai járda bontásával valamint az udvari planírozással elkezdték a térburkolási munkálatokat.
  36. március 29-től április 9-ig az alperes az utcai oldalon az idomkövek lerakását, térburkolat kivitelezés befejezését, az udvaron a burkolat tükörvágását, ágyazat készítését, akna fedlap zsaluzását, betonozást, burkolat fektetését, szegélylezárást, a kapualjban földmunkát, a pinceboltozat és boltváll falbontását, pincefal falazását, födém zsaluzását, vasszerelést, betonozást, burkolást és kiegészítő munkákat végzett.
  37. április
  38. napján jegyzőkönyv készült arról, hogy a térburkolat elkészült, az elfogadott módosított terv szerint gépkocsival is járható. A 9 napos késedelem oka az, hogy a szárazkapu bejáró alatti pincerész bolttöve sérült, és szintje sem tette lehetővé a terv szerinti burkolat építését. A külső, időjárásfüggő hiánypótlás véghatáridejét
  39. március
  40. napjában határozták meg.
  41. április
  42. napjával az udvar használata, parkolási lehetőség, a lakások zavartalan használata a két kerékvető elem hiányában is biztosított volt. A felperesek módosított kereseti kérelmükben összesen 9.727.363 Ft késedelmi kötbér megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Előadták, hogy az alperes
  43. december
  44. napjáig volt köteles az építési munkákat befejezni, ugyanakkor ténylegesen a munkák befejező határideje
  45. július
  46. napja volt. Több, a keresetlevélben részletesen körülírt munkálat az előírt határidőig nem készült el, ami akadályozta a felpereseket saját ingatlanrészeik használatában. 201 nap késedelem figyelembevételével a kötbér igény összegét 10.050.000 Ft-ban határozták meg, ugyanakkor arra figyelemmel, hogy 322.637 Ft alperessel szembeni egyetemleges felperesi tartozás áll fenn, ezt az összeget beszámítva a kereseti kérelmük -4összegszerűségét ennek figyelembevételével határozták meg. Az alperest a felpereseket megillető tulajdoni hányad arányában (I-II. rendű felperesek fejenként 25,35 %, a III. rendű felperes 22,4 %, a IV. és V. rendű felperesek fejenként 13,45-13,45 %) kérték marasztalni. Állították, hogy részükről a vállalt teljesítési határidő betartása megtörtént, így az ő késedelmükre alperesi késedelem nem vezethető vissza. Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a kivitelezés során saját felróható magatartására visszavezethető késedelembe nem esett. A felperesek a tetőtér beázásmentes kialakítását az általuk vállalt
  47. október
  48. napjáig nem valósították meg, így késedelmük miatt a téli időjárás következtében a munkákat az alperes folytatni nem tudta, illetőleg a perbeli ingatlannal szomszédos területen folyó építkezésre figyelemmel a felek olyan tartalmú megállapodást kötöttek, aminek következtében szükségtelenné vált a teljes burkolat kialakítása. Az alperes a felperesekkel szemben viszontkereseti kérelmet terjesztett elő és a kikötött és alperest terhelő 50.000 Ft napi mértékű kötbér 5.000 Ft-ra történő mérséklését kérte, figyelemmel arra, hogy a felpereseknek a lakások zavartalan használatához fűződő érdeke a keresetben megjelölt munkarészek hibája, illetőleg késedelme esetén is csak kismértékben sérült. Ezen túlmenően a felpereseket egyetemlegesen kérte kötelezni az építési költség arányos részének, 322.636 Ft tőke és járulékai megfizetésére. A felperesek a kötbér mérséklésére vonatkozó viszontkereseti kérelem elutasítását kérték, álláspontjuk az volt, hogy a napi 50.000 Ft összegű kötbér mérséklése indokolatlan. Ezen túlmenően a 322.636 Ft és járulékai megfizetésére irányuló viszontkereseti kérelmet elismerték. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperesek kereseti kérelmét elutasította és kötelezte a felpereseket 52.636 Ft és ezen összeg járulékai egyetemleges megfizetésére, ezt meghaladóan a viszontkereseti kérelmet is elutasította. Rendelkezett a pervesztességi pernyertességi arányok figyelembevételével a perköltség, továbbá a le nem rótt eljárási illeték viseléséről. Megállapította, hogy az alperes
  49. április
  50. napjáig, azaz késedelmesen teljesítette a ráépítési megállapodásban általa kivitelezni vállalt munkákat, azonban a perben kirendelt igazságügyi szakértő aggálytalan szakvéleménye és tanúvallomások alapján az volt megállapítható, hogy az alperesi késedelmes munkavégzés túlnyomórészt nem az alperesnek felróható okból következett be. Az alperes a telek ingatlan föld alatti részén a kivitelezést
  51. december
  52. napjáig elvégezte, így a csatorna csapadékvízgyűjtő akna ezen időpontig elkészült, kivéve annak fedelét. Ezen munkák vonatozásában alperesi késedelem nem áll fenn. Egyáltalán nem készült el azonban a telek hátsó részén a burkolat és ahhoz kapcsolódó kerítés, valamint az itt elhelyezendő zöldsziget hátsó szegélyezés. Ezen munkáknak az elmaradása azonban nem az alperes mulasztása, hanem arra vezethető vissza, hogy a peres felek közös szándékának megfelelően a ráépítési megállapodás tartalma módosult, a szomszédos telken történt építkezés és a K. Bt-vel
  53. november
  54. napján megkötött szerződés alapján. Így ezen munkák kivitelezésének elmaradása miatt - miután azok megvalósítására az -5Gf.III.30.066/2007/
  55. szám alperesnek a szerződésmódosítás miatt kötelezettsége nem állt fenn - a felperesek kötbérigényt nem terjeszthetnek elő. Valamennyi ezt meghaladó kereset szerinti munka a burkolási tevékenységhez kapcsolódott, amely az építési napló bejegyzése szerint
  56. április
  57. napjáig készült el. A felperesek azonban a tető beázásmentességét a szerződésben vállalt időpontra nem végezték el, az ahhoz szükséges kivitelezések még később is folyamatban voltak. Így ezen munkák közrehatottak abban, hogy az alperesi külső munkák, homlokzatfestés, térburkolás időszaka már a télies időjárásba csúszott, így az általa vállalt
  58. december 31-i határidőre a teljesítés lehetetlenné vált. A burkolás egy részének késedelmében az is közrehatott, hogy a régi pince bolttöve megrepedt a kivitelezés vége felé, ami újabb statikai vizsgálatot, tervezést igényelt. Mindezeket követően csak
  59. március
  60. napjától vált lehetővé az elmaradt alperesi munkák folytatása, melyet körülbelül két héten belül el lehetett volna végezni. Erre figyelemmel megállapította, hogy
  61. március végéig az alperes mentesül kötbérfizetési kötelezettsége alól, ugyanakkor miután
  62. március
  63. napját követően az udvaron még munkák kivitelezése folyt, a munkavégzés a parkolási lehetőséget
  64. április 9-ig zavarta, ami a kihatott a lakások rendeltetésszerű használatára is, így a szerződés rendelkezéseinek megfelelően 9 napos alperesnek felróható késedelem állapítható meg. Erre az időszakra a felpereseket a szerződés szerint 450.000 Ft kötbér illetné meg, azonban miután a
  65. április
  66. és április
  67. napja között folyó munkanemek a szerződésben foglalt kötbérrel szankcionált munkanemek csak kis hányadát képezték, ezért - figyelemmel a kialakult bírói gyakorlatra - a bíróság a szerződésben meghatározott kötbér összeget a teljesítés során utólag bekövetkezett körülményekre tekintettel eltúlzott mértékűnek ítélte, és a kötbér napi összegét 30.000 Ft-ra mérsékelte. Figyelemmel volt arra is, hogy az érintett munkanemek a lakások rendeltetésszerű használatát csak közvetett módon befolyásolták. Így 9 nap tekintetében az alperesi késedelmi kötbérfizetési kötelezettséget 270.000 Ft-ban határozta meg. Kifejtette, hogy a felperesek szakértői véleménnyel kapcsolatos észrevételeit a szakértő teljes körűen figyelembe vette, azokra szakvélemény kiegészítését előterjesztette. A beavatkozó által előterjesztettek alapján így további szakvélemény kiegészítésre szükség nem volt. Egyebekben a beavatkozó által hivatkozottak a szakértői vélemény megállapításait nem kérdőjelezik meg, így e körben további bizonyítás lefolytatására szükség sem volt, különös figyelemmel arra is, hogy a beavatkozó cselekményei csak annyiban hatályosak, amennyiben az általa támogatott fél a cselekményt elmulasztotta. Önmagában az a körülmény, hogy az alperes által vezetett építési napló esetlegesen nem a hivatalosan előírt nyomtatványok kitöltésével született, az abban bejegyzett adatok hitelességét nem kérdőjelezi meg, így ezzel kapcsolatosan sem vált szükségessé a beavatkozó által indítványozott bizonyítás elrendelése. Összességében az alperest terhelő marasztalási összegbe beszámította a felperesek által is elismert építési költséget, ennek eredményeként - az alperesi viszontkeresetre is figyelemmel - a különbözeti összeg egyetemleges megfizetésére kötelezte a felpereseket. Az ítélettel szemben az I-V. rendű felperesek, valamint a beavatkozó terjesztett elő fellebbezést. A beavatkozó fellebbezését a Szegedi Ítélőtábla a
  68. április
  69. -6napján jogerőre emelkedett Gf.III.30.066/2007/
  70. számú végzésével hivatalból elutasította. Az I-V. rendű felperesek fellebbezésükben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és ugyanezen bíróság új eljárásra és újabb határozat hozatalára történő utasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezései megváltoztatását és a felperesi kereseti kérelemnek történő helyt adást kérték. Állították, hogy a felperesek részéről teljesítési késedelem nincsen, a tető beázás mentességét megfelelően biztosították, amit az alperes levele alá is támaszt, így indokolatlanul állapította meg az elsőfokú bíróság a felperesi késedelmet, ezért indokolatlan az alperes kötbér fizetési kötelezettségének mellőzése a télies időjárás végéig. Álláspontjuk az volt, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályt sértett, amikor az alperesi beavatkozó előkészítő iratának felperesek részére történő elküldését mellőzte, ugyanis a beavatkozó előkészítő iratában új tényállási elemek szerepeltek, ezek tisztázatlanul hagyása, és az ott megjelölt tények tekintetében új szakértő kirendelése nélkül az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás hiányos, így abból levont jogi következtetések is tévesek. Továbbra is fenntartották új szakértő kirendelésére vonatkozó kérelmüket - utalva a szakértői véleménnyel kapcsolatos aggályaikra - és hivatkoztak arra is, hogy az elsőfokú bíróság okszerűtlenül mérlegelte a perben felmerült bizonyítékokat, indokolatlanul nem folytatta le a felperesek által kért bizonyításokat. Változatlanul az építési napló aggályosságát állították, ugyanis ebben az időszakban az építési napló nyomtatványok formája és tartalma már megváltozott, így az alperes által fénymásolatban csatolt okirat hitelessége megkérdőjelezhető. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Állította, hogy a beázásmentességet a felperesek az általuk vállalt határidőben nem teljesítették, ezt a szakértői vélemény egyértelműen megállapítja. A szakvélemény helyes és aggálytalan megállapításokat tartalmaz, így az az ítélkezés megfelelő alapjául szolgálhatott. Az építési napló hitelességével kapcsolatos hivatkozások alaptalanok, ugyanis nem szigorú számadású bizonylatról van szó, ezért nincs akadálya annak, hogy más formátumú, esetleg fénymásolt nyomtatványok kerüljenek használatra. Az elutasított bizonyítási kérelmek tekintetében hivatkozott a felperesek perelhúzó magatartására. A másodfokú eljárásban megítélt perköltségnél kérte figyelembe venni tárgyalásonkénti 10.000 Ft-os készkiadását az ügyvédi munkadíjon felül. A felperesek fellebbezése alaptalan. A perben döntő kérdés volt annak megítélése, hogy a peres felek közötti szerződéses jogviszonyban mindkét fél szerződésszerűen teljesített, vagy van olyan egyik fél terhére eső késedelem, ami a másik fél teljesítésének időpontját befolyásolja. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperesek késedelembe estek a tető beázásmentességének biztosításával. Alaptalan az a felperesi hivatkozás, hogy a beázásmentesség biztosítását megfelelően alátámasztja az alperes
  71. november 3-i levele, ugyanis habár abban valóban szerepel a felperesek által a fellebbezésben idézett fóliázás készrejelentésének elfogadásával -7Gf.III.30.066/2007/
  72. szám kapcsolatos alperesi nyilatkozat, ugyanakkor a levél folytatódik - amit a felperesek fellebbezésükben nem idéztek -, kifejezetten arra hívja fel a felperesek figyelmét, hogy a tetőfedést a lehető legrövidebb időn belül el kell kezdeni az esős időjárás miatt, így biztosítható ugyanis az alperesek által végzendő belső munkák állagmegóvása. Ez azt jelenti, hogy a beázásmentesség csak a tetőfedéssel valósítható meg teljeskörűen. Ezen alperesi levél tartalmát a szakértői vélemény a tető beázásmentességgel kapcsolatos nyilatkozatával összevetve, együttesen értelmezve kimondható, hogy helyes volt az a megállapítás, hogy önmagában a fóliázás befejezésével a tető beázásmentessége még nem volt biztosított, így a felperesek késedelembe estek az általuk vállalt beázásmentességi munkálatokkal, mert a tetőfedés teljeskörű elvégzésére - általuk sem vitatottan - csak későbbi időpontban került sor. Amennyiben pedig a felperesek a beázásmentesség tekintetében vállalt határidőt nem teljesítették, úgy a felperesek késedelme kizárja az alperes kötbér fizetési kötelezettségének keletkezését egészen azon időpontig, amíg az időközben beálló télies időjárás miatt a munkák folytatása lehetetlenült. Alaptalan a felperesi fellebbezés eljárási szabálysértésre történő hivatkozása is. Az elsőfokú bíróság
  73. sorszám alatti végzésével engedélyezte a beavatkozó részére a perbe történő beavatkozást. Ezt követően a beavatkozó
  74. sorszám alatt terjesztett elő előkészítő iratot, amely tartalmilag a szakértői véleményre tett általánosító megjegyzéseket, és a felperesek által korábban már előterjesztett bizonyítási kérelmekkel azonos bizonyítási kérelmeket tartalmazott. Kétségtelenül ezen beadvány csupán az alperesi jogi képviselő számára került kézbesítésre, aki
  75. sorszám alatt erre észrevételt is tett, ugyanakkor a
  76. december
  77. napján megtartott tárgyaláson jelen volt az I-V. rendű felperesek jogi képviselője, az elsőfokú bíróság pedig ismertette az előző tárgyalás után érkezett
  78. sorszám alatti előkészítő iratot is. Az előkészítő irat tartalmát tehát nem kézbesítés, de szóbeli közlés alapján a felperesi jogi képviselő megismerte és a tárgyaláson nem hivatkozott arra, hogy határidő engedélyezését kéri arra, hogy a beavatkozó észrevételére saját nyilatkozatait megtegye. Kétségtelenül kérte a tárgyalás elhalasztását, ennek oka azonban adminisztratív jellegű probléma volt, mást a tárgyalás elhalasztása iránti kérelméhez indokként nem adott elő. Az elsőfokú bíróság a tárgyalás elhalasztása iránti kérelemnek nem adott helyt, ezen a tárgyaláson ítéletet hozott. Az kétségtelenül megállapítható, hogy a beavatkozó beadványának a felperesi jogi képviselő részére történő postai kézbesítésének elmaradása eljárási szabálysértésnek minősül, ugyanakkor az ítélőtábla álláspontja szerint a fentebb részletezett okok miatt ez nem tekinthető olyan súlyú jogsértésnek, ami indokolná az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését. A felperesi jogi képviselőnek ugyanis lehetősége volt nyilatkoznia a beadványban foglaltakra és nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy újdonságot a beavatkozó észrevétele nem tartalmazott, az lényegében a felperesi jogi álláspont megismétlésének tekinthető. Az építési napló hitelességével összefüggően volt csak újdonság a beadványban a felperesek korábbi nyilatkozataihoz képest, e körben viszont az elsőfokú bíróság ítéletében megindokolta a beavatkozó által előterjesztett bizonyítási kérelem mellőzésének okát, amivel az ítélőtábla teljes mértékben egyetért. Nem helytálló -8tehát az a fellebbezési hivatkozás, hogy a beavatkozó észrevételében olyan új tényállási elemek merültek volna fel, melyek tisztázást, esetlegesen szakértői bizonyítást, új szakértő kirendelését indokolták volna. Az építési naplóval összefüggésben a felperesi fellebbezés gyakorlatilag megismételte az elsőfokú eljárásban kifejtett álláspontját, azt annyival egészítette ki, hogy a hitelességgel összefüggő nyomtatványok számaira is konkrétan utalt. Az építési napló nem szigorú számadású nyomtatvány, azt bármilyen alaki előírás nélkül lehet vezetni, így alaptalan az építési napló hitelességével kapcsolatos felperesi aggály, ugyanis az alperesi vállalkozó az építési naplót - külön alaki előírás nélkül - bármilyen formában megfelelően vezethette. Így az építési napló fénymásolatban becsatolt példánya a szakértői vizsgálat, és ennek folytán az ítélkezés megfelelő alapjául szolgálhatott, az ítélőtábla az ellentétes felperesi állításokat alaptalannak ítélte. Alaptalan a felperesek új szakértő kirendelésére irányuló hivatkozása is, ugyanis az elsőfokú bíróság indokoltan fogadta el az aggálytalan és megalapozott elsőfokú eljárásban kirendelt szakértő által készített szakvéleményt és az általa készített szakértői vélemény kiegészítéseket ítélkezésének alapjául. Önmagában azért, mert a felperesek a szakvélemény megállapításaival nem értenek egyet, hiszen az nem az ő jogi álláspontjukat támasztja alá, szükségtelen új szakértőt kirendelni, ennek szükségessége akkor vetődhet fel, ha a bíróságban alapos aggályok merülnek fel a szakértői vélemény megalapozottságával összefüggésben. Az ítélőtábla osztja az elsőfokú bíróság azon véleményét, hogy a szakvéleményt és annak kiegészítéseit az ítélkezés alapjául el lehetett fogadni, így azok megállapításai megalapozottan szolgáltak tényállás megállapításához. Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a perben felmerült bizonyítékokat is helyesen mérlegelte, az logikus, ésszerű volt, így a bizonyítékok felülmérlegelésére szükség és lehetőség sincs a másodfokú eljárásban (BH 2006/
  79. számú eseti döntés). Indokolatlan lett volna a felperesek által kért további bizonyításokat lefolytatni, ugyanis az a körülmény, hogy az alperes a saját kivitelezője vagy azok alvállalkozói számára mikor teljesített vállalkozói díjat, még nem befolyásolja a peres felek közötti jogviszonyban az alperesi teljesítési határidő betartását, ugyanis a vállalkozónak történő díjfizetés és a peres felek közötti jogviszonyban a vállalt határidő betartása nem esnek egybe, semmiben nem függenek egymástól, így a felperesi hivatkozások alapján szükségtelen és irreleváns lett volna lefolytatni bizonyítást. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az alperes egyes teljesítései tekintetében csatolt is számlákat, amelyek nem a felperesi álláspontot támasztották alá. A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - annak helyes indokaira figyelemmel a Pp.
  80. § /3/ bekezdése alapján helybenhagyta. A felperesek pervesztesek lettek, ezért a Pp.
  81. § /1/ bekezdése és a viszontkereseti kérelemnek helyt adó ítéleti rendelkezéssel szemben előterjesztett fellebbezés tekintetében a Pp.
  82. § /1/ bekezdése alapján perköltség megfizetésére kötelesek, melynek összege áll az alperes jogi képviseletével kapcsolatosan felmerült és az ítélőtábla által a 32/
  83. (VIII. 22.) IM számú rendelet
  84. § /2/ bekezdés a./ pontja, valamint /5/ és /6/ bekezdése alapján megállapított az alperesi jogi képviselő által a -9Gf.III.30.066/2007/
  85. szám másodfokú eljárásban kifejtett munkával arányban álló ÁFA mértékeket is magában foglaló (kétszer 50.000 Ft + 20 % ÁFA, kétszer 25.000 Ft + ÁFA és 40.000 Ft + ÁFA, az egyetemleges felelősséghez igazodó 5.000 Ft + ÁFA) összegű ügyvédi munkadíjból. Az ítélőtábla értékelte továbbá azt is, hogy a
  86. július
  87. napján tartott tárgyalás elhalasztására kizárólag azért került sor, mert a felperesek a törvényi fellebbezési határidőn túl, csupán a tárgyalást megelőző utolsó munkanapon terjesztették elő fellebbezésük további részletes indokait, így az ügyben tartott második másodfokú tárgyalás megtartására a felperesek költségén került sor. Az alperesi jogi képviselő a fellebbezésre tett ellenkérelmében tárgyalásonként 10.000 Ft költség elszámolását kérte, ezért az ügyvédi munkadíj egyetemlegesen fizetendő részénél az ítélőtábla 20.000 Ft-os alperesi költséget is alaposnak ítélt. Az I-V. rendű felperesek illetékfeljegyzési jog kedvezményében részesültek, ezért a Pp.
  88. § /1/ bekezdése és
  89. § /1/ bekezdése figyelembevételével az
  90. évi XCIII. törvény
  91. §-ára tekintettel a 6/
  92. (VI. 26.) IM számú rendelet
  93. § /2/ bekezdése, valamint
  94. § /1/ és /3/ bekezdése alapján a rendelkező részben írt mértékű le nem rótt eljárási illeték állam javára történő megfizetésére is kötelesek. Szeged,
  95. november
  96. napján Dr. Kissné dr. Koch Ágnes sk. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin sk. a tanács elnöke előadó bíró Dr. Lakatos Péter sk. táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.