SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.139/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla Dr. Pencz Kamilló ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) alatti lakos felperesnek - dr. Madách Olivér ügyvéd által képviselt I.rendű alperes neve (címe) alatti lakos I.r. és II.rendű alperes neve (címe) alatti lakos II.r. alperesek ellen tartási szerződés hatálytalanságának megállapítása és egyéb iránt indított perében a BácsKiskun Megyei Bíróság
- november
- napján kelt 4.P.20.892/2009/
- számú ítélete ellen a felperes
- és az alperesek
- sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy a II.r. alperes és az I.r. alperes között létrejött tartási szerződéssel a II.r. alperesre átruházott valamennyi ingatlan (település-1, ...12, ...17, ...13, ...30, ...33, ...19/1, ...24 és ...14 hrsz-ú ingatlanok) tekintetében kötelezi a II.r. alperest annak tűrésére, hogy a felperes az elsőfokú ítéletben megjelölt követelését végrehajtás útján kielégítse. A felperes elsőfokú eljárási illeték fizetésére kötelezését mellőzi és az alperesek által egyetemlegesen fizetendő kereseti illetéket 230.200,- (kettőszázharmincezer-kettőszáz) Ft-ra leszállítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 350.000,- (háromszázötvenezer) Ft másodfokú perköltséget. Kötelesek továbbá az alperesek ugyancsak egyetemlegesen megfizetni az illetékes állami adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak 230.200,- (kettőszázharmincezerkettőszáz) Ft-ot. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. -2- INDOKOLÁS: A felperes és az I.r. alperes közös tulajdonát képezte a település-1-beli ...
- hrsz-ú ingatlan, ahol
- és 1982-ben közösen libaneveléssel foglalkoztak. A közös gazdálkodásból eredő elszámolással összefüggésben közöttük 1989-től
- év decemberéig peres eljárás volt folyamatban, amelynek eredményeként a jogerős ítélet az ingatlanon fennálló közös tulajdont megszüntette és jelen felperes tulajdoni illetőségét 5.900.000,- Ft megváltási ár ellenében az I.r. alperes tulajdonába adta. A megváltási árat az I.r. alperes
- október 21-én megfizette. A felperes
- május
- napján kelt levelében felszólította az I.r. alperest, hogy fizessen részére
- január
- napjától kezdődően használati díjat. Ezt követően a felperes
- december
- napján a Kecskeméti Városi Bíróságon P.20.287/
- szám alatt terjesztett elő keresetet, amelyben az I.r. alperest összesen 4.243.660,- Ft használati díj és késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni. A keresetlevelet az I.r. alperes részére
- április
- napján kézbesítették. A Kecskeméti Városi Bíróság
- december 16-án kelt és
- január
- napján jogerőre emelkedett 18.P.21.428/2006/
- számú ítéletével kötelezte az I.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 3.836.871,- Ft-ot és annak az ítéletben részletezettek szerinti kamatát, továbbá 357.200,- Ft perköltséget. Az ezt meghaladó keresetet elutasította. A jogerős ítélet alapján az I.r. alperessel szemben ... önálló bírósági végrehajtó előtt 271.V.210/
- számon indult végrehajtási eljárás. Ennek keretében az I.r. alperes nyugdíjára a nyugdíjfolyósító igazgatóság a letiltást előjegyezte, de megkezdeni nem tudta, mert az adós nyugdíját sorrendben megelőző egyéb tartozás terheli. A
- április
- napján megkísérelt foglalás eredménytelen maradt, mivel az I.r. alperes lefoglalható vagyontárggyal nem rendelkezik. A végrehajtó megállapítása szerint a kiadott letiltásokból a végrehajtást kérő követelése belátható időn belül nem térül meg. Az I.r. alperes
- május
- napján tartási szerződést kötött a II.r. alperessel, aki a gyermeke. A szerződés
- pontjában rögzített tartási szolgáltatások ellenében a II.r. alperesre ruházta a település-1-beli ...30 hrsz-ú, a ...33 hrsz-ú, a ...12 hrsz-ú, a ...19/1 hrsz-ú, a ...17 hrsz-ú, a ...14 hrsz-ú, a ...13 hrsz-ú és a ...24 hrsz-ú ingatlanait, amelyek összértékét 22.800.000,- Ft-ban határozták meg. A szerződést a felek
- június
- napján akként módosították, hogy a II.r. alperes tulajdonjogának bejegyzését az érintett ingatlanok tulajdoni lapjára bejegyzett per, illetve zárlat törlésétől függő hatállyal kérte. A felperes keresetében elsődlegesen a tartási szerződés hatálytalanságának megállapítását kérte, s annak jogkövetkezményeként a II.r. alperes kötelezését annak tűrésére, hogy a Kecskeméti Városi Bíróság 18.P.20.428/2006/
- számú ítélete alapján őt megillető követelést a település-1-beli ...12 hrsz-ú ingatlanból végrehajtás útján kielégítse. Az ingatlan időközbeni esetleges elidegenítése esetére -3- Pf.II.20.139/2010/
- szám az I.r. alperest terhelő tartozás megfizetésére kérte kötelezni a II. r. alperest. Másodlagosan a szerződés semmisségére hivatkozott színleltség és jóerkölcsbe ütközés okán. Az érvénytelenség megállapítása mellett a hatálytalanság jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte. Keresetének indokolása szerint az alperesek között létrejött tartási szerződés az őt a jogerős ítélet alapján megillető követelés fedezetének elvonására irányult, az alperesek közötti hozzátartozói viszonyra figyelemmel rosszhiszeműségük is vélelmezetten fennáll. Hivatkozott továbbá arra, hogy az alperesnek szándéka nem irányult tulajdon-átruházására. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Védekezésük szerint a perbeli szerződésből a II.r. alperesre nézve ingyenes előny nem származott. Állították, hogy az I.r. alperesnek a szerződéskötéskor nem volt tudomása a felperes által vele szemben használati díj megfizetése iránt indított eljárásról. Véleményük szerint a végrehajtási eljárás a tartási szerződés hiányában sem vezetett volna eredményre, tekintve, hogy az ingatlanra bejegyzett teher meghaladta az I.r. alperessel szemben megítélt használati díjkövetelés összegszerűségét. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a
- május 4-én kelt és a
- június
- napján módosított tartási szerződésnek a település-1-beli ...12 hrsz-ú gazdasági épület és udvar megnevezésű ingatlan átruházására irányuló rendelkezése a felperessel szemben hatálytalan, s kötelezte a II.r. alperest annak tűrésére, hogy a felperes a fenti ingatlanból a részére a Kecskeméti Városi Bíróság 18.P.21.428/2006/
- számú ítéletével megítélt 3.836.871,- Ft használati díj és járulékai iránti igényét kielégítse a ... önálló bírósági végrehajtó előtt G.210/
- számon folyó végrehajtási ügyben. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az I.r. és a II.r. alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 125.000,- Ft részperköltséget. A le nem rótt eljárási illeték viseléséről akként rendelkezett, hogy abból a felperes 160.600,- Ft-ot, míg az alperesek egyetemlegesen 374.800,- Ft-ot kötelesek megfizetni. Határozatának indokolása szerint az alperesek között létrejött tartási szerződés hatálytalansága megállapításának valamennyi jogszabályi feltétele fennáll. A beszerzett végrehajtási ügy iratai alapján megállapította, hogy a felperesi követelés nem hajtható be az I.r. alperessel szemben, vagyis a perbeli szerződés a felperes követelésének kielégítési alapját elvonta. Rámutatott arra, hogy a II.r. alperes rosszhiszeműsége mellett - a közeli hozzátartozói viszonyra tekintettel - vélelem szól, amelynek megdöntésére az alperesek nem ajánlottak fel bizonyítást. Emellett kifejtette, a használati díj megfizetése iránt indított perben előterjesztett keresetlevelet az I.r. alperes részére a tartási szerződés megkötését megelőzően
- április
- napján kézbesítették, abból a tényből pedig, hogy a felperessel közös tulajdonú ingatlant kizárólag ő használta, az I. r. alperes okkal -4- következtethetett a követelés jogszerűségére, vagyis a szerződéskötéskor a felperes követelése az igény állapotába került. Mindezek alapján a hatálytalanság jogszabályban írt jogkövetkezményeit alkalmazhatónak ítélte. Bizonyítottság hiányában megalapozatlannak találta a felperes másodlagos, a szerződés mindkét jogcímre alapított semmisségének a megállapítására irányuló keresetét. A perköltség viseléséről a Pp. 81.§
(1)bekezdése alapján határozott, a felek jogi képviseletével felmerült költségét a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 2. §
(1)bekezdése alapján állapítva meg. Az ítélet ellen mindkét peres fél fellebbezett. A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával illetékfizetésre kötelezésének mellőzését kérte. Álláspontja szerint a felperes kereseti kérelmei látszólagos keresethalmazatot alkotnak, amelyből következik, hogy az egyik kereset teljesítése kizárja a másikat. Így a pernyertessége nem részleges, ezért a Pp. 81. §
(1)bekezdése nem alkalmazható, az elsőfokú bíróságnak a perköltség viseléséről a Pp.
- §a alapján kellett volna határoznia és teljes egészében az alpereseket kellett volna köteleznie az illeték viselésére. Az alperesek fellebbezésükben az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítását és perköltségben való marasztalását kérték. Változatlanul arra alapították védekezésüket, hogy a tartási szerződés nem ingyenes: maga a tartási szerződés természeténél fogva is visszterhes, másrészt pedig a II.r. alperes a szerződéssel átruházott ingatlanon fennálló terheket kiegyenlítette. Kérték a másodfokú tárgyalás elhalasztását az újonnan meghatalmazott képviselőjük tárgyalásra történő felkészülése érdekében. A felperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet alperesek fellebbezésével érintett rendelkezéseinek helybenhagyását kérte. A másodfokú eljárásban keresetét felemelte, és kérte, hogy a bíróság a tartási szerződés hatálytalanságát valamennyi, a szerződéssel érintett ingatlan vonatkozásában állapítsa meg, és kötelezze a II.r. alperest a település-1beli ...17 hrsz-ú, ...13 hrsz-ú, ...30 hrsz-ú, ...30 hrsz-ú, ...19/1 hrsz-ú, ...24 hrsz-ú és ...14 hrsz-ú ingatlanok vonatkozásában is annak tűrésére, hogy az I.r. alperessel szemben fennálló követelését a végrehajtási eljárásban kielégítse. -5Pf.II.20.139/2010/
- szám A felperes fellebbezése és keresetfelemelése alapos, az alperesek fellebbezése alaptalan. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból a jogszabályoknak megfelelő következtetést vont le, ezért érdemi döntése a per főtárgya tekintetében helytálló, az ítélőtábla annak kifejtett indokaival is mindenben egyetért. Az alperesek fellebbezése kapcsán az alábbiakra mutat rá: Az adós tulajdonában lévő vagyontárgy átruházása tárgyában létrejött szerződés hitelezővel szembeni relatív (viszonylagos) hatálytalansága akkor állapítható meg, ha:
- a szerződés harmadik személy (a hitelező) igényének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonta és
- az adóssal szerződő (jogszerző) másik fél rosszhiszemű volt, vagy reá nézve a szerződésből ingyenes előny származott; ha valaki a hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget, illetve ingyenességet vélelmezni kell (Ptk.
- §
(1)
(2)bekezdés). Jelen esetben a felperes használati díj iránti igénye az alperesek közötti tartási szerződés megkötésekor már fennállt, sőt a felperes ezen igényének érvényesítése iránt a szerződéskötést megelőzően bírósághoz is fordult. Tény emellett, hogy a tartási szerződés tárgyát képező ingatlanok a felperesi követelés kielégítésének alapjául szolgálhattak volna, s miután az I. r. alperesnek - a végrehajtási eljárás adataiból megállapíthatóan - nincs olyan egyéb vagyona, ami fedezetet jelenthetne a felperessel szembeni tartozás kiegyenlítésére, az alperesek a perbeli szerződéssel elvonták a felperes igényének kielégítési alapját. Az alperesek a Ptk. 685. § b/ pontja szerinti közeli hozzátartozók, amelyre tekintettel a II.r. alperes rosszhiszeműsége és a szerződés ingyenessége mellett a Ptk. 203. §
(2)bekezdése szerinti törvényes vélelem szól. E törvényes vélelemmel szemben a Pp. 164. §
(1)bekezdése értelmében az alpereseket terhelte annak a kétséget kizáró bizonyítása, hogy a II.r. alperes nem tudott és a körülmények szerint nem is kellett tudnia a felperes követelésének fennállásáról és arról, hogy a szerződés a felperes követelésének kielégítési alapját részben vagy egészben elvonta, továbbá, hogy a perbeli szerződésből a II.r. alperesnek nem származott ingyenes előnye. Bármely feltétel bizonyítatlansága a szerződés hatálytalanságának megállapítását vonja maga után. A felperesek fellebbezése az ingyenességre vonatkozó vélelmet érintette. A felperes a perben azt bizonyítani nem tudta, hogy a perbeli szerződés színlelt, vagyis az alperesek akarata nem tartási szerződés megkötésére irányult, ezért a szerződés visszterhessége magának a szerződésnek a típusánál fogva és írásban rögzített tartalmából kitűnően megállapítható. E tekintetben helytálló az -6- alperesek fellebbezése. A rosszhiszeműségére vonatkozó törvényi vélelmet azonban a II. r. alperes megdönteni nem tudta. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az elsőfokú eljárásban az erre vonatkozó vélelem megdöntésére az alperesek bizonyítást sem ajánlottak fel, s a fellebbezés sem tartalmaz ezzel kapcsolatos előadást. Tekintettel arra, hogy a rosszhiszeműség és az ingyenesség a szerződés relatív hatálytalansága megállapításának nem konjunktív, hanem vagylagos feltételei, szerződés fedezetelvonó jellege, valamint a II.r. alperes rosszhiszeműségének fennállása folytán a szerződés felperessel szembeni hatálytalanságának törvényi feltételei fennállnak. A már hivatkozott jogszabályi feltételek megvalósulása esetén a relatív hatálytalanság a szerződés egészét érinti, vagyis annak következménye a hatálytalan szerződéssel átruházott valamennyi vagyontárgy vonatkozásában fennáll, azaz a jogszerző fél tűrni tartozik a behajthatatlanná vált követelésnek a szerződéssel átruházott valamennyi vagyontárgyból történő kielégítését. Mindezek alapján a felperes a Pp. 247. §
(1)bekezdés b/ pontja alapján megalapozottan kérte, hogy a tartási szerződéssel az I.r. alperes által átruházott, az elsőfokú eljárásban nem érintett további ingatlanok vonatkozásában is kötelezze az ítélőtábla a II.r. alperest annak tűrésére, hogy azokból követelését kielégíthesse. Erre tekintettel az ítélőtábla a felemelt keresetnek helyt adott. Megalapozottan sérelmezte a felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet illetékfizetésre kötelező rendelkezését. Helytállóan hivatkozott ugyanis arra, hogy keresetét látszólagos tárgyi keresethalmazatként terjesztette elő: a szerződés érvénytelenségének megállapításából fakadó igényét arra az esetre érvényesítette, ha a bíróság a szerződés hatálytalanságára alapított követelését nem találja teljesíthetőnek. Az ilyen, ún. eshetőleges kereset nem jelent keresettöbbséget (valódi keresethalmazatot). Látszólagos keresethalmazat esetén az egyik kereset teljesítése kizárja a másikat, ebből következően az eshetőlegesen előterjesztett kereseti kérelmek bármelyikének a megalapozottsága a felperes teljes pernyertességét jelenti. Ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján igényt tarthat a perrel felmerült költségeinek megtérítésére, továbbá nem kötelezhető az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt eljárási illeték részbeni megfizetésére sem. A jelen perben a felperes mind a szerződés hatálytalanságának, mind pedig érvénytelenségének megállapítása esetére ugyanazon jogkövetkezményt kívánt érvényesíteni, nevezetesen a II.r. alperes annak tűrésére kötelezését kérte, hogy jogerősen megítélt követelése az átruházott vagyontárgyakból végrehajtás útján kielégítést nyerhessen. E jogkövetkezmény alkalmazásának akkor sincs akadálya, -7Pf.II.20.139/2010/4. szám ha a szerződés színleltség okán érvénytelen. (EBH. 2002/742. számú eseti döntés). Mindezek alapján a pertárgy értékének megállapítása szempontjából a per a követelés biztosítása iránti pernek minősül. A Pp. 24. §
(2)bekezdés f/ pontja értelmében a követelés biztosítása iránti perben a keresettel érvényesített követelés értékeként a követelés összegét, ha azonban a biztosíték értéke, illetve összege ennél kisebb, ezt az utóbbi értéket, illetve összeget kell számításba venni. A Ptk. 203. §
(1)bekezdése alapján indított perrel a felperes azt kívánja elérni, hogy a szerződéssel elvont fedezet is a követelése biztosítékául szolgáljon, arra nézve ő a jogszerzővel szemben végrehajtást vezethessen. A pertárgy értékét tehát a fedezetelvonó szerződés értékének alapján kell megállapítani, kivéve ha az a követelés, amelynek fedezetét a szerződés elvonja, ennél kisebb (BH. 2009/329. számú eseti döntés). A perérték megállapításánál a főkövetelés (kamat, költség, stb.) figyelmen kívül maradnak (Pp. 25. §
(4)bekezdés, BDT. 2004/
- számú eseti döntés). A felperes jogerősen megítélt követelése 3.836.871,- Ft, az ennek alapján fizetendő eljárási illeték összege 230.200,- Ft, amelynek megfizetésére a már kifejtettek szerint az Itv.
- §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 6/
- (VI.26.) IM. rendelet
- §
(2)bekezdése alapján az alperesek kötelesek. A másodfokú bíróság a fellebbezést a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálja felül (Pp. 253. §
(3)bekezdés), erre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének illeték fizetésére vonatkozó rendelkezését változtatta meg akként, hogy a felperes eljárási illeték fizetésére kötelezését mellőzte, míg az alperesek által fizetendő eljárási illeték összegét 230.200,- Ft-ban határozta meg. Az alperesek
- sorszámú beadványukban kérték a másodfokú tárgyalás elhalasztását arra hivatkozással, hogy új jogi képviselőt hatalmaztak meg képviseletükkel. A Pp.
- §a alapján erre az ítélőtáblának nem volt lehetősége, mivel a másodfokú eljárás során a tárgyalás elhalasztására abban az esetben kerülhet sor, ha a bíróság a tárgyaláson meg nem jelentek valamelyikének meghallgatását szükségesnek tartja, ennek indokoltsága azonban nem merült fel. A jelen ügyben az alperesek fellebbezésüket a Pp. 73/A. §
(1)bekezdés a/ pontja alapján jogi képviselőjük útján előterjesztették, a halasztás iránti kérelemhez mellékelt meghatalmazásból csupán az tűnik ki, hogy
- május
- napján a Gömöri Ügyvédi Iroda részére adtak meghatalmazást. Beadványukból nem állapítható meg, hogy a képviseletüket addig ellátó ügyvéd részére adott meghatalmazás visszavonás vagy egyéb okból megszűnt, ezért képviseleti jogosultságát a Pp.
- §-ában foglaltakra figyelemmel fennállónak kellett tekinteni. Erre figyelemmel a fentiektől függetlenül sem volt lehetősége az ítélőtáblának a tárgyalás elhalasztására. -8A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, a megfellebbezett rendelkezéseit a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján részben, a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta. A Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező alpereseket a felperes jogi képviseletével felmerült másodfokú perköltségének a megfizetésére, amelynek összegét a megbízási szerződésben foglaltakhoz képest mérsékelt összegben állapította meg (32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 2. §
(1)bekezdés a/ pont,
(2)bekezdés). Az alperesek az Itv. 74. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 6/
- (VI.26.) IM. rendelet
- §
(2)bekezdése alapján kötelesek megfizetni a felperes és a saját fellebbezésük folytán le nem rótt másodfokú eljárási illeték összegét. S z e g e d ,
- május
- Dr.Szeghő Katalin sk. Zanóczné dr.Ocskó Erzsébet sk. a tanács elnöke előadó bíró Bereczkyné dr. Lengyel Nóra sk. táblabíró