Bfv.947/2010/3 – Kúria

(1)bek.,

(2)bek. pontja] miatt emelt vád alól felmentette. A megállapított tényállás szerint a magánvádló

1. szeptember 27.-én joghatályos magánindítványt terjesztett elő a terhelttel szemben a sérelmére elkövetett, a Btk.
2. §-ának

(1)bekezdésében meghatározott, a

(2)bekezdésének b) pontja szerint minősülő nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt. Az 1966-ban született terhelt 2007 márciusától D. Község Önkormányzat Képviselőtestületének tagja. A magánvádló 2006 augusztusától V. Önkormányzat Képviselőtestületének 62/

1. (VIII.10.), illetve 71/
2. (X.19.), és D. Község Önkormányzat Képviselőtestületének 186/
3. (X.12.) számú határozata folytán D. Község Önkormányzat Képviselőtestületének megbízott jegyzője. A
4. szeptember 5-én D.-ben kelt megbízási szerződés szerint a munkáltatói jogkör gyakorlója D. Község Önkormányzatának Képviselőtestülete, az egyéb munkáltatói jogkor gyakorlója a polgármester. A megbízási szerződés a jegyzői feladatok ellátására vonatkozik. A terhelt, mint D. Község Önkormányzat Képviselőtestületének képviselője,
5. szeptember 14-én előterjesztést nyújtott be a D.-i Polgármesteri Hivatalban, D. Község Önkormányzat Képviselőtestülete számára. Az előterjesztés tárgya a D. Község Önkormányzatnál létesített megbízott jegyzői jogviszony szabályszerűségének a vizsgálata. Az előterjesztésben rögzített tényállás szerint: a magánvádló V. Önkormányzatának kinevezett jegyzője jelenleg megbízási szerződések alapján helyettesíti O. T.t, D. Község kinevezett jegyzőjét a képviselőtestület által O. T.re kiszabott hivatalvesztés fegyelmi büntetés bírósági felülvizsgálatáig, illetve a Munkaügyi Bíróság jogerős döntésének megszületéséig. Az előterjesztés rögzíti a témakörrel kapcsolatos korábbi döntéseket: Képviselői kezdeményezésre
6. szeptember 3.-ára rendkívüli képviselő-testületi ülés került összehívásra a jelenlegi előterjesztés tárgyához hasonló napirendi javaslattal. A testületi ülésen a napirendi javaslatot nem fogadták el és a megbízott jegyző személyi anyagába sem történt betekintés a polgármester, az alpolgármester, A. I., B. J., B. S. és Sz. A.-né képviselők nemleges szavazata következtében. A magánvádló sem tett olyan nyilatkozatot, melyben hozzájárult volna ahhoz, hogy a jegyző felett munkáltatói jogkört gyakorló 12 fős testület 6 tagja, vagyis K. R., L. L., S. J., Sz. I., Sz. M. és T.-né T. E. képviselők a megbízott jegyzői jogviszony szabályszerűségének felülvizsgálata érdekében betekinthessenek a D.-i Polgármesteri Hivatalban felfektetett személyi anyagába. Az előterjesztésben a terhelt két döntési alternatívát, azok indokait és jogszabályi alapjait, valamint az ezekre épülő határozati javaslatokat terjesztett elő. A polgármester
7. szeptember 19.-ére rendkívüli képviselő testületi ülést hívott össze, amelyen határozatképtelenség miatt nem tárgyalták az előterjesztést. A Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal
8. november 22.-én kelt 02-1459/
9. számú törvényességi észrevételével felhívta D. Község Önkormányzat Képviselőtestületét annak 152/
10. (VIII.14.), illetve 187/
11. (X.12.) számú, a magánvádló megbízott jegyző illetményének megállapításáról szóló határozatainak felülvizsgálatára, melyet a testület a
12. december 27-én tartott ülésén tárgyalt. A jogi indokolás körében kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy a megállapított tényállás szerint a terhelt a helyi önkormányzatokról szóló LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.)
13. §-ának

(1)bekezdése értelmében, mint települési képviselő, hivatalos személyként járt el. E minőségében nyújtott be előterjesztést a képviselőtestületi ülés elé. A hivatalos személy által, a hivatali hatáskörében előterjesztett, a sértettet érintően tett elmarasztaló tényállítása a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségében való bűnösség megállapítására nem vezethet. Az e körben tett közlése jogellenesség hiányában rágalmazást nem valósít meg. A hivatalos személynek az ilyen helyzetben tett előterjesztése nem jogellenes, mert a hivatalos személy azt jogszabály alapján tette meg. Mivel a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, jogellenesség hiányában nélkülözi a társadalomra veszélyességet, ez a magatartás nem valósít meg bűncselekményt. A bíróság ezért a terheltet bűncselekmény hiányában felmentette. A magánvádló által a terhelt felmentése miatt, bűnösségének megállapítása végett bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljárt Pest Megyei Bíróság a

1. június
2. napján tartott nyilvános ülésen meghozott 14.Bf.566/2009/
3. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú ítélet megalapozatlan, mert nem tartalmazza a magánvádló által sérelmezett kijelentéseket. A tényállást ezért az iratok tartalma alapján kiegészítette a következők szerint: - „D. község önkormányzati képviselő testülete nem kérte volna ki a valkói képviselő testület hozzájárulását a
4. október
5. után történő közszolgálati jogviszonyom további meghosszabbításához." - „… munkáltatóm engedélye nélkül, jogellenes tartalommal létesítettem megbízási jogviszonyt D. Község Önkormányzatánál." - „… nem vagyok tisztában a jegyzők köztisztviselői jogviszonyához fűződő szabályokkal, illetve azokat rosszhiszeműen gyakorolva, elhallgatva jártam el a D. Község Képviselő-testület előtt." - „… súlyos fegyelmi vétséget követtem el a jegyzői jogviszony létesítésekor,…" A másodfokú bíróság nem találta alaposnak a magánvádló fellebbezését abban a részében, hogy az elsőfokú bíróság törvényes vád hiányában járt el, e körben egyetértett az ügyészség indokaival. Kifejtette, hogy a terhelt, mint önkormányzati képviselő a munkáltatói jogkört gyakorló önkormányzati képviselőtestület tagja volt. Az Ötv.
6. §-ának

(1)bekezdéséből nem a terhelt hivatalos személyi minősége következik, hanem az, hogy ebben a minőségében a település egészéért vállalt felelőssége alapján joga volt arra, hogy az általa észlelt, vélt vagy valós szabálytalanságokat a képviselőtestület, mint arra hivatott szerv útján kivizsgáltassa. Az előterjesztés célja a megbízott jegyzői jogviszony szabályszerűségének vizsgálata és a terhelt által jogellenesnek állított jegyzői munkaviszony megszűntetése érdekében önkormányzati ülés összehívása volt. A terhelt tehát feladatkörében eljárva az arra jogosult előtt tett a magánvádlóra negatív tényállításokat, amelyeket nyilvánvalóan a közérdek indokolt. Erre figyelemmel nem állapítható meg a cselekmény jogellenessége. Emellett a terhelt az előterjesztésben a magánvádlót illetően nem fogalmazott meg az emberi méltóságot sértő, lealacsonyító tényállítást. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a magánvádló nyújtott be jogi képviselője útján felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére felmentése miatt, bűnösségének megállapítása érdekében, amely 2010. augusztus 24. napján érkezett a Gödöllői Városi Bírósághoz. A felülvizsgálati indítvány szerint az ügyben eljárt bíróságok törvényes vád hiányában jártak el, ezért a Be. 373. §-a

(1)bekezdésének I/c. pontjában meghatározott, és a Be. 416. §-a

(1)bekezdésének c) pontja értelmében felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértés valósult meg. Az elsőfokú bíróság az eljárás megindításakor megkereste az ügyészséget a vád átvételének érdekében, mert észlelte, hogy az eljárás tárgyát képező cselekmény közvádas bűncselekmény. Mégis elfogadta az ügyészség azon téves megállapítását, hogy a feljelentésben megjelölt cselekmény nem minősül hivatalos személy eljárása alatt, illetve emiatt elkövetett bűncselekménynek, következésképpen nem közvádra üldözendő. Az elsőfokú eljárásban kétségtelenné vált, hogy a sértett hivatalos személy és rágalmazására hivatalos eljárásban került sor. Erre tekintettel a bíróságnak az ügyészséget ismételten meg kellett volna keresnie a vád átvétele céljából. Az Ötv. 36. §-ának

(2)bekezdése szerint a jegyző vezeti a képviselőtestület hivatalát, és a jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. A jegyző egyrészről hatósági, másrészről önkormányzati feladatokat is ellát a törvény kötelező rendelkezése alapján. Hivatkozott továbbá a jogi képviselő a felülvizsgálati indítványában arra, hogy a terhelt a sértettet a fegyelmi jogkör gyakorlója (tudniillik a képviselőtestület) előtt fegyelmi vétség elkövetésével is megvádolta, amikor a büntetőeljárás alapját jelentő „előterjesztés a képviselőtestület számára" című dokumentumban kijelentette, hogy a magánvádló jegyző „súlyos fegyelmi vétséget követett el" az általa ismertetett okok miatt. A fegyelmi vétségre vonatkozó hamis vád pedig ugyancsak közvádas bűncselekmény. A feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés mellett a felülvizsgálati indítvány szerint az eljárt bíróságok megszegték a büntető anyagi jog szabályait a terhelt felmentésekor, ezért - a Be. 416. §-a

(1)bekezdésének a) pontja szerinti felülvizsgálati ok is megvalósult. A bíróságok tévesen állapították meg, hogy a terhelt cselekménye nem minősül jogellenesnek és tévesen hivatkoztak analóg módon a BH 1998/

1. szám alatt közzétett eseti döntésre. Nincs ugyanis a tényállásban adat arra, hogy a terhelt, mint települési önkormányzati képviselő közérdekből kívánta kivizsgáltatni az általa észlelt, vélt vagy valós szabálytalanságokat. Egyébként sincs az a közérdek, amely azt indokolhatná, hogy a testület tagja a jegyzőt, a fegyelmi jogkört gyakorló testület előtt alaptalanul fegyelmi vétség elkövetésével vádolja meg. A terhelt az előterjesztés elkészítésekor és annak a képviselőtestülethez benyújtásakor már tisztában volt azzal, hogy a benne foglalt kijelentések valótlanok, hiszen a korábbi képviselőtestületi előterjesztések mellékleteként minden, az állításait egyértelműen cáfoló irat rendelkezésre állt. Az előterjesztés rosszhiszeműen, kifejezetten a magánvádló becsületének a megsértésére, lejáratására irányult. Ez a cselekmény veszélyes a társadalomra, ezért a terhelt felmentésére nem kerülhetett volna sor. A magánvádló mindezek alapján a marasztaló jogerős döntés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. A Legfelsőbb Bíróság a Be.
2. §-ának

(1)bekezdése és a Be. 424. §-ának

(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a magánvádló és a jogi képviselője a felülvizsgálati indítványt fenntartotta. A védő a nyilvános ülésen fenntartását indítványozta. a jogerős határozat hatályában III. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapul vétele mellett egyrészt a felülvizsgálati indítványban megjelölt - a Be. 416. §-a

(1)bekezdésének

1. a)és
2. c)pontjában meghatározott - okból, valamint - a Be. 416. §-a

(1)bekezdésének c) pontjában írt egyéb eljárásjogi felülvizsgálati okok tekintetében - hivatalból [Be. 423. §

(4)-

(5)bek.] bírálta felül. Ennek során a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. a) A Be. 416. §-a

(1)bekezdésének c) pontja alapján felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. §

(1)bekezdésének I.

1. b)vagy
2. c)pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor. A Be. 373. §-a

(1)bekezdésének I/c) pontja szerint a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezi az elsőfokú bíróság ítéletét, és az eljárást megszünteti, ha az elsőfokú bíróság törvényes vád hiányában járt el. A Be. 52. §-ának

(4)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a becsületsértés és a rágalmazás közvádra üldözendő, ha hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, vagy hatóság sérelmére hivatali működésével összefüggésben követik el. A Legfelsőbb Bíróság - a jogerős ítélet tényállásából kiindulva - a felülvizsgálati indítványban kifejtettekkel egyetértve megállapította: már az elsőfokú eljárásban kétségtelenné vált, hogy a sértett hivatalos személy és rágalmazására hivatalos eljárásban került sor. Ugyanakkor azzal már nem értett egyet, hogy erre tekintettel a bíróságnak az ügyészséget ismételten meg kellett volna keresnie a vád átvétele céljából. A Be. 501. §-a

(1)bekezdésének a) pontja értelmében a bíróság az iratokat megküldi az ügyésznek, ha a feljelentés és az iratok alapján olyan bűncselekmény látszik megállapíthatónak, amely miatt a vádat az ügyész képviseli. A Gödöllői Városi Bíróság e rendelkezés alapján helyesen járt el akkor, amikor a Be. 52. §-ának

(4)bekezdésére figyelemmel a 16.B.542/2007/

1. számú végzésével a feljelentést a Gödöllői Városi Ügyészségnek a vádképviselet átvételének megfontolása érdekében megküldte. A Be.
2. §-ának

(3)bekezdése szerint az

(1)bekezdés a) pontja esetén az ügyész a nyomozást elrendeli. A Gödöllői Városi Ügyészség a

1. március 5.-én kelt B.3669/2007/4-I. számú átiratában arról értesítette a Gödöllői Városi Bíróságot, hogy e rendelkezésnek megfelelően rágalmazás vétsége miatt a terhelt ellen nyomozást rendelt el, amelyet a Váci Rendőrkapitányság 2/
2. bü. szám alatt folytatott le. E nyomozás iratai alapján az ügyész azt állapította meg, hogy a magánvádló sértett által megjelölt, a becsület csorbítására alkalmasnak vélt kijelentések kizárólag a sértett közszolgálati jogviszonyának létesítésével kapcsolatosak. Erre tekintettel - mivel nem hivatalos személy eljárása alatt, illetve emiatt követték el - a bűncselekmény nem közvádra üldözendő. Tájékoztatta egyúttal a bíróságot arról is, hogy a rágalmazás vétsége miatt a vád képviseletét nem veszi át, ezért az iratokat a Be.
3. §-ának

(2)bekezdése alapján - a Gödöllői Városi Bírósághoz áttette. A felülvizsgálati indítvány szerint az elsőfokú eljárásban kétségtelenné vált, hogy a sértett hivatalos személy és rágalmazására hivatalos eljárásban került sor. Erre tekintettel a bíróságnak az ügyészséget ismételten meg kellett volna keresnie a vád átvétele céljából. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati következtetésével nem értett egyet. indítvány ez utóbbi A közvád monopóliuma az ügyész hatalma. Abban a kérdésben, hogy az ügyész a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján vádat emel-e, az ügyészt kizárólag a felettes ügyész utasíthatja. Ebből kiindulva azt követően, hogy az ügyész a vád képviseletét nem vette át, a bíróságnak már nincs törvényes lehetősége arra, hogy még egyszer hasonló megkereséssel éljen. A Be. 501. §-ának

(4)bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben az ügyész az

(1)bekezdés a) pontja alapján elrendelt nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapít meg, a vád képviseletét nem veszi át, az iratokat visszaküldi a bírósághoz. A bíróság - ha ennek feltételei fennállnak - a sértettet értesíti, hogy pótmagánvádlóként léphet fel. A bíróságnak e rendelkezés alapján tehát a Be. XXIII. Fejezetében ún. külön eljárásként szabályozott magánvádas eljárás helyett pótmagánvádas eljárást kellett volna lefolytatnia. A Legfelsőbb Bíróság e rendelkezésekből kiindulva vizsgálta meg, hogy a terhelt ellen lefolytatott bírósági eljárásra törvényes vád hiányában került-e sor. A törvényes vád fogalmát a Be. 2. §-ának

(2)bekezdése határozza meg. A szerint törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában, meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. A Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a sértett magánindítványa a törvényes vád Be. 2. §-ának

(2)bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelt. A törvényes vád legális fogalma alaki és tartalmi követelményeket fogalmaz meg. A felülvizsgálat alapjául szolgáló ügyben a vádat a magánvádló, mint a vád előterjesztésére jogosult sértett terjesztette elő (alaki legitimáció), és tartalma alapján is alkalmas volt a bírósági eljárás megindítására, lefolytatására. Ugyanakkor tény, hogy a bíróság megszegte a Be. fentebb részletezett szabályait azzal, hogy a magánvádas eljárásról nem tért át a pótmagánvádas eljárásra. Amint arra fentebb már ugyancsak utalás történt - a bíróság jogerős határozatának a felülvizsgálatára kizárólag a Be. 416. §-a (1 bekezdésének

1. c)pontjában tételesen felsorolt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező (ún. abszolút) eljárási szabálysértések alapján biztosít lehetőséget a törvény. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a Gödöllői Városi Bíróság nem szegte meg a Be.nek a törvényes vádra vonatkozó alapelvi szintű rendelkezését, ezért a felülvizsgálati indítványt - az eljárási szabálysértésre hivatkozó részében - érdemében alaptalannak találta.
2. b)A Be. 416. §-a

(1)bekezdésének a) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a terhelt felmentésére vagy az eljárás megszüntetésére, illetve a terhelt bűnösségének megállapítására, továbbá kényszergyógykezelésének elrendelésére a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése miatt került sor. A magánvádló ilyen, a felülvizsgálatot megalapozó anyagi jogi szabálysértésre is hivatkozott a felülvizsgálati indítványában, amikor azt állította, a bíróságok tévesen állapították meg, hogy a terhelt cselekménye nem minősül jogellenesnek. A Legfelsőbb Bíróság az anyagi jogi szabálysértésre hivatkozó részében sem találta alaposnak a felülvizsgálati indítványt. A jogerős határozatban megállapított tényállásból kiindulva - a másodfokú bíróság által kifejtettekkel egyetértésben azt állapította meg, hogy az előterjesztés célja a megbízott jegyzői jogviszony szabályszerűségének vizsgálata és a jogellenesnek állított jegyzői munkaviszony megszűntetése érdekében önkormányzati ülés összehívása volt. A terhelt lényegében arra alapozta a beadványát, hogy a más önkormányzatnál már jegyzőként foglalkoztatott magánvádló nem kérte ki az együttalkalmazási tilalom alóli felmentésre vonatkozó nyilatkozatot. Az irányadó tényállás alapján helyesen állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a terhelt a feladatkörében eljárva az arra jogosult előtt tett a magánvádlóra negatív tényállításokat. A Legfelsőbb Bíróság sem vonta kétségbe, hogy az előterjesztés megtételét a közérdek indokolta, de egyúttal utal rá, hogy e magatartás motívuma egyébként is közömbös. Az előterjesztés ugyanis nem tartalmazott olyan, az emberi méltóságot sértő, lealacsonyító, a becsület csorbítására alkalmas gyalázkodó jellegű tényállítást, amely a vizsgált becsületvédelmi tényállás megállapításához nélkülözhetetlen. A Legfelsőbb Bíróság megállapította továbbá, hogy az előterjesztésben a fegyelmi vétség elkövetésére utalás - azt jogellenesen megalapozó tények hiányában fegyelmi vétség elkövetésére vonatkozó hamis vád megállapítását ugyancsak nem eredményezheti. A terhelt cselekménye nem lépte túl az önkormányzati képviselő jogszerű eljárásnak a kereteit. Nem volt jogellenes és nem volt veszélyes a társadalomra, ezért bűncselekmény nem valósult meg. A Legfelsőbb Bíróság mindezek alapján - miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatot - a Be.

1. §-a alapján - a hatályában fenntartotta. A Be.
2. §-ára, valamint a
3. §-ának

(1)bekezdésére figyelemmel, a Be. 514. §-ának

(1)bekezdése alapján - a felülvizsgálati eljárásban lerótt 7.000,- (hétezer) forint eljárási illetéket a magánvádló, míg a kirendelt védő közreműködésével felmerült 4.150,- (négyezer-egyszázötven) forint bűnügyi költséget - a Be. 429. §-ának

(1)bekezdése alapján - az állam viseli. A Legfelsőbb Bíróság határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a

(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418. §-ának

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdésének

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §-ának

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival, azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására hozatalát a Legfelsőbb Bíróság mellőzheti. vonatkozó határozat Budapest, 2011. március 17. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné