SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.III.20.007/2011/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla dr. Técsy Gyula ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) szám alatti székhelyű felperesnek, - dr. Varga István ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti lakos alperes ellen 7.485.750,-Ft és járulékai megfizetése iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság
- október
- napján kelt 9.P.20.196/2010/
- sorszámú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal a helyesbítéssel, hogy az alperes 449.200,-(Négyszáznegyvenkilencezer-kettőszáz) Ft elsőfokú eljárási illetéket köteles megfizetni külön felhívásra az államnak. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 230.000,(Kettőszázharmincezer) Ft másodfokú perköltséget. Köteles az alperes 449.200,-(Négyszáznegyvenkilencezer-kettőszáz) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket külön felhívásra az államnak megtéríteni. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS:
- augusztus
- napján engedményezési szerződés jött létre a felperes és a perben nem álló (H. Kft.) között. A szerződés szerint a kft.
- január-február hónapban betonozást végzett az alperes részére, amelyhez az anyagot a felperestől rendelte meg. Az alperes a munka ellenértékét nem fizette ki, ezért a kft. a felperesnek a beton ellenértékét 7.458.750,-Ft-ot nem tudta kiegyenlíteni. A (H. Kft.) 10.725.000,-Ft összegű végszámlából 3.266.250,-Ft-on felüli, az alperessel szemben fennálló követelését a felperesre engedményezte. Az alperes a szerződést maga is aláírta, a tartalmát megismerte. A fizetési kötelezettségének nem tett eleget, és a felperes -2-
- október
- napján,
- december
- napján és
- június
- napján kelt felszólítása nem vezetett eredményre. A felperes a fizetési meghagyással indult, majd az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban 7.458.750,-Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellentmondásában a felperes követelésének jogalapját és összegszerűségét indokainak ismertetése nélkül vitatta. A tárgyalásokon nem jelent meg és a bíróságnak ismételt tájékoztatása és figyelmeztetése ellenére sem adta elő az érdemi védekezésének alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat, illetve bizonyítási indítványt nem terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, fizessen meg a felperesnek 7.458.750,-Ft-ot, továbbá 468.000,-Ft perköltséget. Kötelezte a feljegyzett 447.520,-Ft eljárási illeték megtérítésére. Indokolása szerint a felperes a becsatolt szerződéssel bizonyította követelésének fennállását, miután az engedményezés alapján a régi jogosult helyébe lépett. Az alperes a fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondásában és a peres eljárás során sem adta elő a védekezésének alapjául szolgáló érveket és annak bizonyítékait, a Pp.
- §
(2)és
(6)bekezdésében foglalt tájékoztatás és figyelmeztetés ellenére a felhívásában foglaltaknak nem tett eleget. Ezért a bíróság a késlekedő alperes nyilatkozatának bevárása nélkül határozatot hozott. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, másodlagosan az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárást nem folytatott le, és nem vizsgálta a vitatott szerződést a társaságok törvényes képviselői írták-e alá. A személyes meghallgatására nem került sor, ugyanis a tárgyaláson betegsége miatt megjelenni nem tudott, és érdemi védekezését sem terjesztette elő. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Álláspontja szerint az alperesnek rendelkezésére állt a szerződés, amelynek érvénytelenségére nem hivatkozott. Fellebbezése minden konkrétumot nélkülöz, nem jelölte meg, hogy melyik fél aláírását vitatja. Érdemi ellenkérelmet és bizonyítási indítványt nem terjesztett elő annak ellenére, hogy jogi képviselővel járt el. A fellebbezés megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló adatok alapján állapította meg az ügy érdemi eldöntéséhez szükséges, egyébként helytálló tényeket, érdemi döntése helyes és az ítélőtábla osztja az elsőfokú ítélet jogi indokolását is. A Polgári perrendtartásnak a jelen perre irányadó 235. §
(1)bekezdése azt mondja ki, hogy a fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyítékok előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát -3- Pf.III.20.007/2011/
- szám követően jutott a fellebbező fél tudomására. A továbbiakban a Pp. hivatkozott rendelkezése azt is tartalmazza, hogy a fellebbezésben új tény állítására, illetőleg új bizonyíték előadására vagy az elsőfokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor kerülhet sor, ha az az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul: a Pp.
- §
(6)bekezdésében foglaltakat azonban ebben az esetben is alkalmazni kell. A Pp. 141. §
(6)bekezdése azt tartalmazza, hogyha a felek valamelyike tényállításának, nyilatkozatának előadásával, bizonyítékainak előterjesztésével - a
(2)bekezdésben előírt kötelezettsége ellenére - alapos ok nélkül késlekedik és e kötelezettségének a bíróság felhívása ellenére sem tesz eleget, a bíróság a fél előadásának, előterjesztésének bevárása nélkül határoz. A Pp. 141. §
(2)bekezdése alapján pedig a bíróság - ha ez a tényállás megállapításához szükséges - a feleket felhívja nyilatkozataik megtételére, és lefolytatja a bizonyítási eljárást. A fél köteles a tényállításait, nyilatkozatait, bizonyítékait - a per állása szerint - a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelő időben előadni, illetve előterjeszteni. E kötelezettségekkel összefüggésben a Pp. 3. §
(3)bekezdése szerint a bizonyítás indítványozása elmulasztásának, illetve a bizonyítási indítvány elkésett voltának jogkövetkezményei, valamint a bizonyítás esetleges sikertelensége - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bizonyításra kötelezett felet terheli. A bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. Az alperes az elsőfokú eljárás során jogi képviselővel járt el. Az elkésett ellentmondás elutasítása miatt előterjesztett igazolási kérelemhez csatolt orvosi igazolást arról, hogy
- április
- napjától
- május
- napjáig vírusos fertőzéssel otthon ápolták. A
- szeptember
- napjára kitűzött tárgyaláson sem ő, sem a jogi képviselője nem jelent meg. A bíróság szabályszerűen kézbesítette
- sorszámú végzését, amelyben a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés mellett felhívta érdemi védekezésének és bizonyítékainak benyújtására, azonban kötelezettségének nem tett eleget. A
- október
- napján kelt hivatalos feljegyzés szerint az alperes telefonon jelentette be, hogy ágyban fekvő beteg, azonban egészségügyi állapotát felhívás ellenére nem igazolta. A mulasztás az alperes önhibájából ered, ugyanis nem merült fel olyan adat, amely szerint a fizetési meghagyás kézhezvételétől az elsőfokú ítélet meghozataláig folyamatosan akadályoztatva volt és jogi képviselőjével nem tudta felvenni a kapcsolatot. Így a másodfokú eljárásban már nem hivatkozhat arra, hogy a szerződést nem az arra jogosultak írták alá, mert ezt az elsőfokú eljárásban meg sem kísérelte előadni. -4- Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét indokai alapján hagyta helyben a Pp.
- §
(2)bekezdése és a Pp. 254. §
(3)bekezdésére tekintettel az elsőfokú eljárási illeték összegének helyesbítése mellett. A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért az alperes köteles megfizetni a felperes másodfokú eljárás során felmerült költségét a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében, amelynek összege a jogi képviseletével kapcsolatban felmerült, és a 32/2003. (VIII. 22.) IM számú rendelet 3. §
(2)bekezdés a), illetve
(5)bekezdése alapján megállapított, a felperes jogi képviselőjének a másodfokú eljárásban kifejtett munkájával arányos ügyvédi munkadíj. Az alperes illetékfeljegyzési jog kedvezményben részesült, ezért az 1990. évi XCIII. törvény 74. §
(3)bekezdésére tekintettel a 6/
- (VI. 26.) IM számú rendelet
- §
(2)bekezdése, valamint a
- §-a alapján köteles megfizetni a le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. S z e g e d,
- március hó
- napján Dr. Kissné dr. Koch Ágnes sk. Dr. Rakita Zsuzsanna sk. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró