Pf.21570/2010/3 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.21.570/2010/

1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Nagy Dániel ügyvéd által képviselt felperes neve(felperes címe) felperesnek - dr. Kovács Márton ügyvéd által képviselt I.r. alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű, II.rendű alperes neve (II.r. alperes címe) II.rendű alperes ellen hibás teljesítés iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság 11.P.20.155/2009/
2. sorszámú ítélete ellen, az alperes által
3. sorszámú, és Pf.
4. sorszámú fellebbezése folytán meghozta a következő ítéletetet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett részét megváltoztatja, és a marasztalás összegét 2.488.288.(azaz kettőmillió-négyszáznyolcvannyolcezer-kettőszáznyolcvannyolc) Ft-ra valamint ennek kamataira leszállítja, a perköltségre vonatkozó rendelkezését mellőzi. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az I. és a II. rendű alperesnek együttes fellebbezési eljárási részköltség fejében 300.000.- (azaz háromszázezer) Ft + ÁFA ügyvédi munkadíjat 15 napon belül fizessen meg. Az I.r. alperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 109.600.- (azaz százkilencezer-hatszáz) Ft-ot a felperes köteles az álamnak külön felhívásra megfizetni. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság az alapeljárás során a felperes keresetét döntő részében megalapozottnak találta, és az I.r. alperes hibás teljesítésével összefüggésben kártérítési felelősségét megállapította. Ennek alapján az I.r. alperest 8.490.906.-Ft és ennek
5. február 1-től járó kamatai megfizetésére kötelezte. A II.r. alperest, mint az I.r. alperes beltagját ugyanezen összeg megfizetésére kötelezte - mögöttes felelőssége alapján - arra az esetre, ha a fenti összeg az I.r. alperes vagyonából nem hajtható végre. Az alperes viszontkeresetét az alperes hátralékos vállalkozási díjigénye körében nem, az elmaradt haszon tekintetében azonban 529.370.-Ft erejéig megalapozottnak találta. A perben kirendelt szakértői vélemények, valamint a felperes által igazolt számlák figyelembe vételével a tető újra elkészítési költségét az elsőfokú bíróság 9.020.279.Ft-ban elfogadta, ebbe beszámítva az I.r. alperest elmaradt haszon címén megillető 529.370.-Ft-ot, a két összeg különbözeteként mutatkozó 8.490.906.-Ft-ot számolta el az elsőfokú bíróság a felperes javára, és ennek megfizetésére kötelezte az I. és II.r. alperest. Az V.r. alperes vonatkozásában pedig az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes és az V.r. alperes között tervezési szerződés jött létre, amelyet az V.r. alperes hibásan teljesített. Ennek alapján az V.r. alperes hibás teljesítésért való felelősségét megállapította az elsőfokú bíróság, mert az V.r. alperes által készített kivitelezéshez használt munkaközi terv a családi házhoz képest rendkívül bonyolult és összetett alakú tetőidomokat közbenső alátámasztások nélkül ábrázolta, amely végül is a tető megroggyanásához vezetett. Ezért az V.r. alperest a tető újra elkészítési költségének azaz 9.020.274.-Ft-nak a megfizetésére kötelezte, s egyben megállapította, hogy az I-II. és V.r. alperesek fizetési kötelezettsége 8.490.906.-Ft és járulékai erejéig a felperes felé egyetemleges. Ezt meghaladóan a felperes keresetét és az I.r. alperes viszontkeresetét az elsőfokú bíróság elutasította. Rendelkezett a pernyertesség-pervesztesség arányában a felek perköltség fizetési kötelezettségéről. A Fővárosi Ítélőtábla a 3.Pf.20.927/2008/
6. sorszámú rész- és közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, megfellebbezett részét részben megváltoztatta, és az V.r. alperessel szemben a felperes keresetét teljes egészében elutasította. Az I.r. alperesnek a hibás teljesítéssel és az azzal okozott kárral kapcsolatban megállapított felelősségére és a II.r. alperesnek a betéti társaság beltagjaként fennálló mögöttes felelősségének megállapítására vonatkozó rendelkezését helybenhagyta. Ugyanakkor a felperesnek az I-II.r. alperessel szemben előterjesztett keresetének az összegszerűsége vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és e körben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította, az I.r. alperes viszontkeresete körében az elmaradt haszon címén a javára elszámolt 529.373.-Ft tekintetében az elsőfokú ítéletet helybenhagyta, a hátralékos vállalkozói díjra nézve az elsőfokú bíróság ítéletét ugyancsak hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot e körben is új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Ennek következményeként az elsőfokú bíróság ítéletének az I-II. és V.r. alperest terhelő perköltségre vonatkozó rendelkezéseit szintén hatályon kívül helyezte. A másodfokú bíróság a rész- és közbenső ítéletében az V.r. alperes fellebbezése folytán rámutatott arra, hogy a perben beszerzett szakértői vélemények alapján megállapítható volt, hogy a felperesi építkezéssel összefüggésben a tervszolgáltatási kötelezettség a felperest terhelte, s a perbeli építkezés tetőszerkezetének kivitelezéséhez a kiviteli tervek elkészíttetése elengedhetetlen feltétel volt, a tervezett épület esetében ezt jogszabály kötelezően előírta. Ennek alapján pedig megállapítható volt, hogy a kivitelezési tervdokumentációt is a felperesnek kellett biztosítani az I.r. alperes részére. Ebből következik, hogy a perbeli esetben a felperest terhelte annak a bizonyítása, hogy az általa átadott tervek kivitelezési tervdokumentációknak tekintendők és a kivitelezési tervdokumentáció elkészítésére az V.r. alperessel állapodott meg. A felperes pedig ezen bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. Az elsőfokú bíróság ebben a körben a bizonyítékok egybevetése alapján tévesen állapította meg, hogy a felperes a kivitelezési tervdokumentáció elkészítésére az V.r. alperessel állapodott meg. Ebben a körben kizárólag a felperesi előadás alapján állapította meg azt, hogy a felperes és az V.r. alperes között a jogviszony létrejött. Azt a körülményt ugyanis, hogy az V.r. alperes tudomással bírt volna arról, hogy az általa munkaközi tervlapként átadott terveket a felperes, mint kiviteli terveket kívánja felhasználni, és ennek alapján, mint kivitelei tervek alapján történt a perbeli épület kivitelezése a felperes kétséget kizáróan nem bizonyította, így az V.r. alperessel szemben a felperes keresete teljes egészében alaptalan volt. A perbeli tetőszerkezet kivitelezője nem vitásan az I.r. alperes volt, amely alperesi betéti társaság beltagja a II.r. alperes. A lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján az elsőfokú bíróság megalapozottan állapította meg az I.r. alperes kártérítési felelősségét, és ennek alapján a II.r. alperes mögöttes felelősségét. Az I.r. alperesnek ugyanis fel kellett volna ismernie, hogy az általa átvett tervek alapján nem lehetett olyan tetőszerkezetet építeni, ami a teherbírás és alakváltozási követelményeket kielégíti. Erre a Ptk. 392.§