Pf.22126/2010/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésére figyelemmel. Az elsőfokú eljárásban a ... ... ... Zrt. az alperessel szemben fennálló perbeli követelését az ... ... Zrt-re engedményezte; az elsőfokú bíróság

1. számú jogerős végzésével a jogutódlást megállapította és a ... ... ... Zrt. felperest a perből elbocsátotta. Az alperes a kereset elutasítását kérte, azt jogalap és összegszerűség vonatkozásában is vitatta. Megítélése szerint a felperes a kölcsönszerződést alaptalanul mondta fel, ugyanis tartozását a szerződésekben foglaltak szerint megfizette. Állította, hogy magatartásával a felperesi jogelőd neki 3.790.148 Ft kárt okozott, amely tekintetében beszámítási kifogást terjesztett elő. A felperes a beszámítási kifogás elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg 4.000.000 Ft-ot, valamint 1.869.336 Ft lejárt ügyleti kamatot, 1.120.001 Ft lejárt tőke késedelmi kamatát, 175.486 Ft lejárt kamat késedelmi kamatát, valamint
2. év június hó
3. napjától a kifizetés napjáig járó 4.000.000 Ft tőketartozás után évi 7,01 %-os ügyleti, valamint 6 %-os késedelmi kamatát,
4. év június hó
5. napjától a kifizetés napjáig 3.164.823 Ft lejárt kamattartozás után a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamatát, 8.888.125 Ft-ot, 923.531 Ft lejárt ügyleti kamatot, 283.975 Ft lejárt tőke késedelmi kamatát, valamint
6. év január hó
7. napjától a kifizetés napjáig járó 8.888.125 Ft után évi, 7,01 %-os ügyleti és 6 %-os késedelmi kamatát,
8. év január hó
9. napjától a kifizetés napjáig járó 1.207.506 Ft lejárt kamattartozás után, a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelő késedelmi kamatát, továbbá 1.525.000, Ft perköltséget. A bíróság a keresetet ezt meghaladóan elutasította. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában megállapította, hogy a felperesi jogelőd és az alperes között
10. május
11. napján 10.000.000 Ft tekintetében rullirozó forgóeszközhitel szerződés,
12. május
13. napján beruházási kölcsönszerződés, míg ugyanezen a napon a ... ... és az alperes között 17.940.000 Ft vonatkozásában kölcsönszerződés jött létre új mezőgazdasági gép vásárlási célú hitelhez kapcsolódó vissza nem térítendő egyösszegű normatív állami támogatás és áfa előfinanszírozására. Az utóbbi kölcsönszerződés
14. február
15. napján teljesítéssel megszűnt. Megállapította azt is, hogy az alperes
16. október
17. napjától kezdődően nem tett eleget a szerződésekben foglalt vállalásának: a fizetési kötelezettségének teljesítése napján nem állt megfelelő fedezet rendelkezésére a felperesi jogelődnek ahhoz, hogy az esedékes törlesztő részleteket az alperes számlájáról leemelje. A kölcsönszerződésekre az alperes
18. augusztus
19. napjáig mindösszesen 17.664.000 Ft-ot teljesített. Az elsőfokú bíróság ... ... igazságügyi könyvszakértő véleményre figyelemmel megállapította, hogy az alperes
20. október
21. napjától fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelembe esett, ugyanis nem állt rendelkezésére a számláján a megfelelő fedezet a kölcsöntartozások esedékes összegeinek rendezésére. Mindezekre figyelemmel a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a perbeli szerződések 4.2.a) pontjára tekintettel a felperesi jogelőd jogszerűen mondta fel mindkét perbeli szerződést azonnali hatállyal
22. augusztus
23. napján. Az elsőfokú bíróság az alperes lejárt tartozását az igazságügyi könyvszakértő véleménye alapján állapította meg. Mivel az alperes a teljesítéskor nem jelölte meg, hogy a törlesztést pontosan melyik kölcsöne teljesítésére szánta, így a számlavezető bank a Ptk.
24. §

(2)bekezdés a) pontja alapján helyesen számolta el az alperes teljesítését, amikor elsődlegesen a korábban lejáró finanszírozási hitel vonatkozásában írta jóvá a törlesztéseket. Az elsőfokú bíróság a felperes kereseti kérelmét a

1. január
2. napjától
3. június
4. napjáig járó évi 7.01 % ügyleti kamat és 6 % késedelmi kamat tekintetében utasította el a 10.000.000 Ft összegű tőke tartozás után, figyelemmel arra, hogy a forgóeszközhitel tekintetében az értéknap
5. június
6. napja, így a felperes ezen kamatokat kétszeresen nem követelheti. Az elsőfokú bíróság az alperes beszámítási kifogását nem találta alaposnak, mivel a felperesi jogelőd jogszerűen mondta fel a kölcsönszerződéseket, így azok felmondásával nem okozott kárt az alperesnek. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezéssel élt, melyben annak megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Kérelme indokául előadta, hogy mindhárom szerződés tekintetében a felperesi jogelődöt képviselő ... ... ugyanazon számú bankszámlájára történő átutalással, vagy befizetés útján kellett teljesítenie. Hivatkozása szerint a ... ...hoz nem érkezett meg az őt illető állami támogatásnak egy része, így az eredetileg meghatározott lejárati határidőn belül önhibáján kívül nem fizethette vissza a kölcsönt. Előadta, hogy a ... ... tájékoztatása szerint az állami támogatás várhatóan
7. december folyamán megérkezik, azonban ettől eltérő tájékoztatást senkitől sem írásban, sem szóban nem kapott. Ezért abban a tudatban volt, hogy az állami támogatás hátralékos része a számláján jóváírásra került és a kölcsönszerződés ezen okból teljesítéssel megszűnt. Az alperes szerint a Ptk.
8. §

(1)bekezdésére figyelemmel mindebből az következik, hogy a nevezett bankszámlára történő befizetéseket és átutalásokat a jogelőddel kötött két perbeli szerződésből folyó kötelezettségének teljesítésére szánta. Hivatkozása szerint a késedelmes teljesítéséről a két perbeli szerződés felmondásáig tudomással nem bírt, erről értesítést, felszólító levelet nem kapott. Sérelmezte, hogy a felperes 2004. októberétől, az állított késedelembe esése időpontjától számított két év elteltével, 2006. augusztusában mondta fel a szerződéseket. Megítélése szerint a felperesi jogelőd ezen magatartásával megsértette a Ptk. 4. §

(1)bekezdésében megfogalmazott jóhiszeműség és tisztesség polgári jogi alapelveit. Hivatkozott továbbá a Ptk. 4. §

(4)bekezdésére is. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Csatolta a ... ... ... Rt. .... Fiókjának alpereshez 2004 évben intézett felszólító leveleit. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével helyesen állapította meg, abból megalapozott jogi következtetéssel, helytálló érdemi döntést hozott. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásával is teljes mértékben egyetért. Ezért na másodfokú bíróság az abban foglaltak megismétlése helyett a Pp. 254. §

(3)bekezdése alapján csupán utal az ott kifejtettekre. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat emeli ki: A Ptk. 290. §

(1)bekezdése kimondja: ha a kötelezettnek a jogosulttal szemben több tartozása áll fenn, és teljesítése nem fedezi valamennyi tartozását, azt a kötelezett rendelkezése szerint, ennek hiányában pedig arra a tartozásra kell elszámolni, amelyre a kötelezett felismerhetően szánta. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes a törlesztő részletek teljesítése során semmiféle rendelkezést nem adott arra nézve, hogy azokat ténylegesen melyik tartozására kéri elszámolni. Egyéb adatok hiányában az alperes feltehető szándékára sem lehetett következtetni, így helyesen járt el a felperes, amikor a Ptk. 290. §

(2)bekezdésében írt rendelkezés alkalmazásával írta jóvá az alperesi részteljesítéseket. Az alperes fellebbezésében sérelmezte, hogy nem értesült arról, miszerint az ... által átutalandó állami támogatás késedelmesen, illetve egy része egyáltalán nem érkezett meg a bankszámlájára. Jelen esetben az ... az alperes teljesítési segédjeként járt el, az állami támogatást a megadott bankszámlára az alperes jogán teljesítette. Az átutalás esetleges késedelmes teljesítése, illetve elmaradása ennél fogva jelen esetben kizárólag az alperes terhére esik. Hangsúlyozza a másodfokú bíróság, hogy az alperes tulajdonát képezte az a bankszámla, amelyen rendelkezésre kellett állnia a szerződésszerű teljesítéshez szükséges pénzösszegnek, tehát az alperes nem volt elzárva annak ellenőrzésétől, hogy a teljesítéshez szükséges pénzösszeg rendelkezésére áll-e. Az alperesnek ellenőrzése során mindenképpen észlelnie kellett volna, amennyiben javára az állami támogatás összege nem, illetve nem határidőben került folyósításra. Ennek függvényében a törlesztő részletek fedezetének biztosítása érdekében további intézkedéseket kellett volna tennnie. Hangsúlyozza a másodfokú bíróság, hogy a perbeli szerződésekben a felperes nem vállalt külön kötelezettséget arra hogy felhívja az alperes figyelmét, a számláján rendelkezésre álló pénzösszeg elégtelenségére. Ennek ellenére a felperes 2004. évben több alkalommal közölte az alperessel a lejárt tartozása összegét, és felszólította annak kiegyenlítésére. Így az alperesnek a szerződések 2006. augusztusi felmondásig elegendő idő állt rendelkezésére a tartozása megfizetésére. A kiemelt tényekre tekintettel a felperes nem szegte meg a Ptk. 4. §

(1)bekezdésében és a Ptk. 277. §

(4)bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségét. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az eredménytelenül fellebbező alperest a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes fellebbezési eljárási perköltségének megfizetésére, melyet a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pontja,

(5)bekezdése alapján állapított meg. Az így megállapított munkadíjat a

(6)bekezdés alapján mérsékelte a jogi képviselő által ténylegesen kifejtett tevékenységre tekintettel. A munkadíj a rendelet 4/A. §

(1)bekezdése értelmében az általános forgalmi adót is tartalmazza. Az alperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §-a alapján az állam viseli. Az alperes pártfogó ügyvédjének díja az állam terhén marad. Budapest,
3. március
4. Dr. Németh László a tanács elnöke Dr. Molnár Ágnes s. k előadó bíró Dr. Merőtey Anikó s. k. bíró