Pf.20721/2010/4 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.721/2010/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Szegedi Ítélőtábla dr. Sulyok Miklós ügyvéd által képviselt (felperes neve, székhelye) szám alatti székhelyű felperesnek - az Ábrahám Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Ábrahám Attila ügyvédáltal képviselt (alperes neve, székhelye) szám alatti székhelyű alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a (megye neve) Megyei Bíróság -
2. július
3. napján kelt 14.P.22.239/2009/
4. számú végzésével kijavított és a
5. szeptember
6. napján kelt 14.P.22.239/2009/
7. számú ítéletével kiegészített -,
8. június hónap
9. napján kelt 14.P.22.239/2009/
10. számú ítélete ellen a felperes részéről 19., 20.,
11. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés és az alperes részéről Pf.II.20.721/2010/
12. szám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő Í T É L E T E T: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezéseit részben és akként változtatja meg, hogy az alperes által a felperes részére fizetendő marasztalás összegét összesen 1.749.573,(egymillióhétszáznegyvenkilencezer-ötszázhetvenhárom) Ft-ra és ezen összegből 1.389.573,(egymillió-háromszáznyolcvankilencezer-ötszázhetvenhárom) Ft után
13. december
14. napjától, 360.000,- (háromszázhatvanezer) Ft után pedig
15. március
16. napjától a kifizetés napjáig járó minden késedelemmel érintett naptári félévre az adott félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatára leszállítja. A felperes által az alperes részére fizetendő elsőfokú perköltség összegét 500.000,(ötszázezer) Ft-ra felemeli. A felperes által viselendő elsőfokú eljárási illeték összegét 846.000,(nyolcszáznegyvenhatezer) Ft-ra felemeli azzal, hogy a fennmaradó 54.000,(ötvennégyezer) Ft elsőfokú eljárási illeték az állam terhén marad. - 2 - Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 200.000,(kettőszázezer) Ft másodfokú perköltséget. Köteles továbbá a felperes megfizetni az illetékes állami adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak 364.900,- (háromszázhatvannégyezer-kilencszáz) Ft fellebbezési eljárási illetéket. Az ezt meghaladó 99.900,- (kilencvenkilencezer-kilencszáz) Ft fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I N D O K O L Á S: A felperesi gazdasági társaság
17. óta fémszerkezet gyártással foglalkozik,
18. évtől telepengedélyhez kötött tevékenységet végez. A felperesi társaság, mint bérlő, és (személy neve 1.) - a társaság ügyvezetője -, mint bérbeadó között
19. május
20. napján bérleti szerződés jött létre, amely szerint a felperes
21. július
22. napjától az általa megépítendő üzemcsarnok fennmaradásáig, de legalább 30 évre bérbe vette a bérbeadó tulajdonát képező (település
23. neve, ingatlan
24. címe) alatti, 730 m2 alapterületű telekingatlant havi 60.000.-Ft bérleti díj ellenében. (település
25. neve) Város Jegyzője a
26. július
27. napján kelt 4035-6/
28. számú határozatával építési engedélyt adott a felperes részére a fenti ingatlanon lakatosforgácsoló műhely létesítésére. A határozatot az elsőfokú építési hatóság
29. augusztus 9-én jogerősítő záradékkal látta el. A felperes
30. júliusában az építkezést megkezdte, annak során a területen levő régi felépítményt elbontotta, s elkészíttette az új létesítmény alapozási munkáit. A kivitelezést saját munkavállalóival végezte. Az elkészült munkák ellenértéke bruttó 2.334.678.-Ft-ra tehető. A (megye neve) Megyei Közigazgatási Hivatal a
31. október
32. napján kelt 3824-2/
33. számú határozatával az építési engedélyt megsemmisítette és fennmaradási engedélyezési eljárás lefolytatását rendelte el, megállapítva, hogy az elsőfokú építési hatóság határozata - a jogosultak részére történő kézbesítés hiányában - nem emelkedhetett jogerőre. A felperes az építkezést a szomszédok kérésére már ezt megelőzően,
34. szeptember 30-án leállíttatta, majd végleges fennmaradási és továbbépítési engedély iránti kérelmet terjesztett elő. A jegyző a
35. április
36. napján kelt határozatával a lakatos-forgácsoló műhely addig elkészült részére végleges fennmaradási engedélyt adott, s egyidejűleg engedélyezte a benyújtott tervdokumentáció alapján történő továbbépítést. Utóbb azonban a
37. május
38. napján kelt 977-8/
39. számú határozatával a fennmaradási és a továbbépítési engedélyt visszavonta, megállapítva, hogy az ingatlan övezeti besorolása téves. - 3 Pf.II.20.721/2010/
40. szám Egyidejűleg a felperes fenti kérelmét elutasította. A (megye neve) Megyei Közigazgatási Hivatal a felperes fellebbezése alapján lefolytatott eljárásban a
41. november
42. napján kelt határozatával a jegyző fenti határozatát helybenhagyta, kiemelve, hogy a tervezett beépítés a hatályos építési szabályokra tekintettel nem engedélyezhető. A felperes az építkezéshez vásárolt és be nem épített építőanyagok egy részét utóbb felhasználta, más részét értékesítette, 1.864.358.-Ft értékű anyag jelenleg is a birtokában van. A telken kialakított alap kerítésalapként került hasznosításra, míg a további alapok utóbb egyéb felépítmény alapjául szolgálhatnak, azok lebontása gazdaságtalan. Az építkezés meghiúsulását követően a felperes a Hideg Imrével kötött bérleti szerződést nem mondta fel, a bérleti díjat azóta is fizeti. Miután a műhely felépítésére nem kerülhetett sor, tevékenysége folytatása érdekében a felperes előbb a (Cz.) Kft-től, majd a (M.) Szövetkezettől illetve a (B.) Kft-től bérelt ingatlanokat különböző összegű bérleti díjak ellenében. A (Cz.) Kft-től bérelt telephely használatával összefüggésben őrzési költsége is felmerült, amelynek összege
43. január 1-jétől
44. október 30-áig terjedően 320.000.-Ft volt. Ez utóbbi telephelyen a felperes tevékenysége ellátása érdekében átalakításokat végzett, amelyhez a beépítetlen építési anyagok egy részét felhasználta. A felperes, mint vállalkozó,
45. július 19-én, december 20-án,
46. július 7-én, augusztus 15-én és november 18-án az (S.) Kft-vel, míg
47. május 7-én és május 27-én a (M.) Rt-vel vállalkozási szerződéseket kötött lakatos munkák kivitelezésére. E szerződéses kötelezettségeinek teljesítése érdekében alvállalkozókat vett igénybe, így (személy neve 2.) és (személy neve 3.) egyéni vállalkozókkal, továbbá az (A.) Kft-vel és a (R.) Kft-vel kötött alvállalkozói szerződéseket. A felperes a megismételt építéshatósági eljárás jogerős befejezését követően egyeztető tárgyalást kezdeményezett az alperessel, kérve az alperes által tévesen kiadott, illetve lejogerősített építési engedélyből eredő kára megtérítését. A tárgyalások során az alperes megbízásából eljáró ügyvéd a
48. január
49. napján kelt levélben a felperesi igény jogalapját elismerte, annak összegszerűségét azonban vitatta, ezért a felperes - az alperes képviselőjével történt szóbeli egyeztetés alapján
50. július 12-én megbízta a (település
51. neve) Igazságügyi Szakértői Intézetet a kárösszeg kimunkálásával. Ezt követően az alperes a
52. szeptember
53. napján kelt levelében a felperes kárigényét a költségvetési főösszesítő szerinti nettó - 4 - 1.389.573.-Ft beruházási összeg erejéig elismerte, az ezt meghaladó felperesi követelés megalapozottságát - az alperesi mulasztással való okozati összefüggés hiányára utalással - vitatta. Utóbb - pontosan nem meghatározható időpontban - jelezte, hogy a szakértői vizsgálat költségének rá eső részét előlegezni nem tudja, ezért a felperes a
54. november
55. napján kelt levelében a szakértői vizsgálat lefolytatása iránti megbízását visszavonta, s ezzel a felek közötti tárgyalások megszakadtak. A felperes a
56. szeptember
57. napján előterjesztett keresetében (település
58. neve) Város Önkormányzatát kártérítés megfizetésére kérte kötelezni, majd
59. december
60. napján a alperes nevet perbe vonva, az önkormányzattal szemben előterjesztett kereseti kérelmétől elállt. Pontosított keresetében az alperest mindösszesen 26.993.465.-Ft és ennek kamatai megfizetésére kérte kötelezni. Keresete indokaként előadta, hogy az építkezést az alperes által tévesen kiadott és jogerősítési záradékkal ellátott építési engedély alapján kezdte meg, majd a beépítés engedélyezhetőségének hiányában azt folytatni nem tudta, így az alperes felróható magatartásával összefüggésben kára keletkezett, amelyet az alábbi jogcímeken kívánt érvényesíteni: - bérleti díj címén összesen 17.660.000.-Ft-ra tartott igényt, ebből a (település
61. neve, ingatlan
62. címe) alatti ingatlan tekintetében
63. július 1-jétől
64. május 31-éig havi 60.000.-Ft-ot, összesen 6.420.000.-Ft-ot és ennek
65. augusztus
66. napjától járó késedelmi kamatát; a (M.) Szövetkezettől, majd a (B.) Kft-től bérelt bodoglári telephely bérleti díjaként
67. június 1-től
68. június 30-áig terjedően havi 166.667.-Ft-ot, összesen 4.000.000.-Ft-ot és ennek
69. június
70. napjától járó késedelmi kamatát, míg
71. július 1-től
72. május 31-éig havi 100.000.-Ft-ot, összesen 4.700.000.-Ft-ot és ennek
73. február
74. napjától járó kamatát; a (Cz.) Kft-től bérelt (település
75. neve), (ingatlan címe
76. ) szám alatti telephely bérleti díjaként
77. január 1-től
78. október 30-áig összesen 2.540.000.-Ft-ot és ennek
79. december
80. napjától járó kamatát igényelte. Ennek indokaként kiemelte, a (település
81. neve, ingatlan
82. címe) alatti ingatlan tekintetében arra figyelemmel kötött bérleti szerződést, hogy ott az alperes által kiadott építési engedély alapján lakatosüzemet létesítsen, azaz a bérleti díj az alperesi magatartással okozati összefüggésben merült fel. Miután e telephelyen tevékenységet folytatni nem tudott, így emiatt vált szükségessé a fentebb megjelölt egyéb ingatlanok tekintetében a bérleti szerződések megkötése; - előadása szerint a (település
83. neve), (ingatlan címe
84. ) szám alatti telephelyen kötelezően igénybe vett őrző-védő szolgáltatásért 320.000.-Ft-ot fizetett, ezen összegre annak
85. december
86. napjától járó kamataival együtt tartott igényt; - a beruházás kapcsán elvégzett munkák értékeként - amely magában foglalta az építés, bontás, az engedélyes terv, a banki kölcsön igénylésének költségeit, a hatósági eljárási költségeket, szolgáltatási és közjegyzői díjat - 2.190.195.-Ft-ot és ennek
87. december
88. napjától számított késedelmi kamatát igényelte; - 5 Pf.II.20.721/2010/
89. szám - az építkezés meghiúsulását követően az eredeti állapot helyreállításának költségeként 1.761.000.-Ft-ot követelt; - a bérelt ingatlanokon a tevékenysége folytatása érdekében eszközölt átalakítási munkálatok költségeként 685.528.-Ft-ra és ennek
90. május 1-től járó kamataira, a be nem épített építőanyagok ellenértékeként 2.605.652.-Ft-ra és ennek
91. október
92. napjától járó kamataira tartott igényt; - elmaradt haszon címén 1.771.090.-Ft és ennek
93. január
94. napjától járó kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a tényállásban részletezett alvállalkozói szerződések alapján, 15 %-os haszonkulcs figyelembevételével arra hivatkozva, hogy az alvállalkozók igénybevételére azért kényszerült, mert alkalmazottai a perbeli építkezésen dolgoztak, így megrendeléseinek az alvállalkozói szerződések nélkül nem tudott volna eleget tenni. Az alperes ellenkérelmében a követelés elévülésére hivatkozással elsődlegesen a kereset elutasítását kérte. Érvelése szerint a felperes a (megye neve) Megyei Közigazgatási Hivatal
95. október
96. napján kelt határozatából szerzett tudomást az építési engedély megsemmisítéséről, valamint arról, hogy az építkezést nem valósíthatja meg, így ettől számítottan 5 év állt rendelkezésére, hogy követelését peres úton érvényesítse. A felperes kárigényét a per jelenlegi alperesével szemben a per
97. december
98. napján tartott tárgyalásán terjesztette elő, így követelése elévült. Másodlagos ellenkérelmében a kereseti követelést - nem vitatva annak jogalapját - összegszerűségében részben, kizárólag az építkezés megkezdésétől az építési engedély megsemmisítéséig terjedő időszakban felmerült és igazolt károk tekintetében ismerte el az alábbiak szerint: A (település
99. neve, ingatlan
100. címe) alatti ingatlan bérleti díjaként
101. július 1-től
102. október 31-éig terjedően havi 15.500.-Ft megfizetését vállalta, összesen 248.000.-Ft összegben. Az ezt meghaladó és a további ingatlanok bérleti díjai, továbbá az őrzési költség megtérítése iránti igényt a bekövetkezett kár és az alperesi magatartás közötti okozati összefüggés hiányában kérte elutasítani. A (ingatlan
103. címe) utcai ingatlanon elvégzett munkálatok ellenértékét 2.190.195.-Ft-ban fogadta el, azonban alaptalannak ítélte az eredeti állapot helyreállítása címén előterjesztett felperesi igényt, miután a felperest ilyen irányú szerződéses kötelezettség nem terhelte. A bodoglári telephelyet érintő felperesi követelést ugyancsak elutasítani kérte arra hivatkozással, hogy az a károkozás időszakán kívül esik, így az okozati összefüggés ez esetben is hiányzik, míg a felperes által megvásárolt és beépítetlen anyagok értéke kárként nem jelentkezik, miután az anyagok jelenleg is a felperes rendelkezésére állnak. A felperes elmaradt haszon iránti igényét csak
104. évre, 5 %-os haszonkulcs figyelembevételével ismerte el 356.942.-Ft összegben. Összességében a keresetet elévülési kifogása megalapozatlansága esetén 2.795.137.-Ft erejéig tekintette alaposnak, míg azt meghaladóan annak elutasítását kérte. - 6 - Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 465.000.-Ft-ot és ennek
105. október
106. napjától, 2.017.742.-Ft-ot és ennek
107. december
108. napjától, továbbá 932.179.-Ft-ot és ennek
109. október
110. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatait. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Rendelkezett az eljárási illeték és perköltség viseléséről. Határozatának indokolása szerint elsődlegesen az alperes elévülési kifogását vizsgálta, megállapítva, hogy az alaptalan. Kiemelte, a felperes az építkezés megkezdését követően,
111. októberében szerzett tudomást arról, hogy az ingatlanra további építési engedélyt nem kaphat, így kára ekkor bekövetkezett. Követelését
112. novemberétől érvényesíthette, az elévülési időt az alperes jogi képviselője által
113. január
114. napján írt tartozás-elismerés megszakította, amelyhez képest a per jelenlegi alperesével szemben
115. december 5-én előterjesztett követelés nem évült el. Az ügy érdemét illetően - az alperes elismerését is figyelembe véve - megállapította, hogy az alperes mulasztásából eredően - nevezetesen, hogy az építési engedélyt tévesen adta ki, illetve jogerősítette, amely alapján a felperes a műhely építését megkezdte - a felperesnek kára keletkezett, így a kereset jogalapját megalapozottnak ítélve, az alperesi magatartással okozati összefüggésben keletkezett felperesi károk megtérítésére az alperest az alábbiak szerint kötelezte: A (ingatlan
116. címe) utcai ingatlan bérleti díjának reális összegét szakértői bizonyítás útján tisztázta, a szakvéleményt aggálytalanként elfogadva azt havi 15.500.-Ft-ban határozta meg utalva arra, hogy a szerződésben meghatározott bérleti díj a piaci viszonyokhoz képest irreálisan magasnak tekinthető. Hangsúlyozta, a kár mértékének növekedésében a felperes közrehatott azáltal, hogy a bérleti szerződést az építési engedély visszavonását követően nem mondta fel, ezért a kárenyhítési kötelezettség megsértésére tekintettel a felperes e címen előterjesztett igényét
117. június 1-től
118. december 30-áig 30 havi időtartamra ítélte megalapozottnak (465.000.-Ft) ennek középarányos időponttól járó késedelmi kamataival. A felperes által bérelt további ingatlanok, valamint a félegyházi úti telephely őrzési költségeit illetően kiemelte, az ezzel kapcsolatos kiadások az alperesi jogsértő magatartással okozati összefüggésbe nem hozhatók, azok ugyanis nem az építési engedély téves jogerősítése folytán álltak elő, így azok megalapozatlanok. Az építkezés során elvégzett munkálatok ellenértékét a perben kirendelt szakértő véleményét elfogadva 2.017.742.-Ft-ban határozta meg, amelyből az építési engedély szerint elkészült munkálatokhoz 1.867.742.-Ft, míg a korábbi felépítmény bontásához 150.000.-Ft-os költség kapcsolódott. A felperes által e címen a fentit meghaladóan érvényesített - 152.690.-Ft-ot kitevő - kárigényt (engedélyes terv költsége, banki és hatósági eljárási költségek, szolgáltatási és közjegyzői díjak stb.) okozati összefüggés hiányában ugyancsak elutasította. - 7 Pf.II.20.721/2010/
119. szám Kiemelte, a felperesnek az ingatlan lebontásával, illetve az eredeti állapot helyreállításával kapcsolatban kára nem keletkezett, miután arra ténylegesen nem került sor. Az építkezéshez megvásárolt, de be nem épített anyagok 1.864.358.-Ft értékben jelenleg is a felperes rendelkezésére állnak - ezek a perbeli szakértő véleménye szerint 50 %-os áron tovább értékesíthetők -, emiatt a felperes javára e címen 932.179.-Ft-ot ítélt elszámolhatónak. Elutasította a felperesnek az elmaradt haszon iránti igényét, rámutatva arra, hogy - az (S.) Kft-vel
120. július 19-én kötött vállalkozási szerződés kivételével - a felperes a további szerződéseket az építkezéssel érintett időszakon kívül kötötte, így az abban foglalt kötelezettségei teljesítésének elmaradása, e tekintetben az alvállalkozók igénybevétele nem volt az alperesi magatartással okozati összefüggésbe hozható. Emellett a felperes a hivatkozott szerződés kapcsán sem bizonyította, hogy e szerződés megkötésére az építkezésre figyelemmel kényszerült, és a haszontól emiatt esett el. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes fellebbezéssel, az alperes csatlakozó fellebbezéssel élt. A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet alábbiak szerinti részbeni megváltoztatását kérte: - a (település
121. neve, ingatlan
122. címe) alatti ingatlan tekintetében havi 60.000.-Ft összegű bérleti díj alapulvételével a
123. augusztus 1-től
124. október 31-éig terjedő időszakra 1.620.000.-Ft, - a (település
125. neve), (ingatlan
126. címe) szám alatti ingatlan bérleti díjaként
127. január 1-től
128. november 4-éig terjedően 1.190.000.-Ft és 160.000.-Ft őrzési költség, - továbbá az elvégzett munkálatok kapcsán további 152.690.-Ft, - a megvásárolt, de be nem épített anyagok tekintetében további 932.179.-Ft, - elmaradt haszon címén 1.616.567.-Ft és ezen összegek után a keresetben jelölt időpontoktól járó késedelmi kamat megfizetésére és a perköltség viselésére kérte kötelezni az alperest. Fellebbezését az általa az elsőfokú eljárásban előadottakkal indokolta, abból kiemelte, a (ingatlan
129. címe) utcai ingatlan tekintetében meghatározott bérleti díj helyi viszonylatban nem eltúlzott, az a valós piaci viszonyokhoz igazodva került kialakításra, emellett a bérleti díj folyamatosan teljesítésre került, így nem indokolt a szakvélemény szerinti bérleti díjat a számítás alapjaként elfogadni. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság tévesen hivatkozott e tekintetben a kárenyhítési kötelezettség teljesítésének elmaradására, a szerződés felmondása esetén ugyanis utóbb nem tudta volna bizonyítani a keletkezett kár mértékét. Hangsúlyozta, a félegyházi úti ingatlant érintő kárigény az alperesi magatartással ugyancsak összefügg, hiszen amíg nem vált egyértelművé számára, hogy a beruházás megvalósulhat-e, a tevékenységét csökkentett hatékonysággal - ezen a - 8 - telephelyen kellett folytatnia. Az őrzési költség kapcsán előadta, az érintett ingatlanon több bérlő bérelt közös kerítéssel elkerített épületeket, az ezek kötelező őrzésével felmerült költségeket a bérlők viselték, ami ugyancsak az alperes jogellenes magatartásával összefüggésben merült fel, ezért rá áthárítható. Állította, hogy a beruházáshoz kapcsolódóan kifizetett 152.690.-Ft költség az építési engedély jogellenes jogerőre emelkedését követően, olyan időpontban keletkezett, amikor a beruházás meghiúsulása még nem volt ismert, ezért arra a keresetben részletezettek szerint változatlanul igényt tartott. Hangsúlyozta, az építkezés során be nem épített anyagok egyedi kialakításúak, azok értékesítésére nincs mód, a kárenyhítési kötelezettségének e tekintetben is eleget tett. Az elmaradt hasznát illetően fenntartotta, hogy a beruházás megvalósításához saját munkavállalóit alkalmazta, akik emiatt termelő tevékenységet nem tudtak végezni, emellett csak csökkentett volumenben folytathatott termelést, ami szükségessé tette alvállalkozók igénybevételét a helyszíni munkáknál. Az alperes csatlakozó fellebbezése - elévülési kifogását fenntartva - elsődlegesen a kereset teljes elutasítására irányult. E tekintetben az elsőfokú eljárásban kifejtett érveit megismételte, kiemelve, hogy a felperes kárigényét
130. október
131. napjáig érvényesíthette volna, ezzel szemben a
132. december
133. napján előterjesztett követelése elévült. Hivatkozása szerint az alperes jogi képviselője által
134. szeptember
135. napján a felperesnek címzett levél tartozás-elismerésnek nem minősül, az az elévülést nem szakította meg, miután a jogi képviselő nem rendelkezett erre vonatkozó, az alperesi közgyűléstől származó felhatalmazással, így nyilatkozata joghatályosnak nem tekinthető. A bíróság eltérő álláspontja esetére másodlagosan az alperesi jogi képviselő által a pert megelőzően tett, tartozás-elismerő nyilatkozatban foglalt 1.389.573.-Ft-ra kérte a terhére megállapított marasztalási összeg leszállítását, fenntartva, hogy a felperes kártérítési igénye ezt meghaladóan elévült. Fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet csatlakozó fellebbezés szerinti megváltoztatása mellett a felperesi fellebbezéssel érintett elsőfokú ítéleti rendelkezések helybenhagyására irányult. A fellebbezés alaptalan, a csatlakozó fellebbezés részben alapos. Nem vitás tény, hogy az alperes súlyos jogalkalmazási hibát vétett a perbeli építési engedély kiadásával, illetve annak jogerősítési záradékkal történő ellátása során, ennek jogszabályi feltételei ugyanis nem álltak fenn. Tény az is, hogy az alperesnek e jogellenes és felróható magatartásával okozati összefüggésben a felperesnek kára keletkezett. A közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség Ptk.
136. §-ában foglalt feltételeinek megvalósulását az alperes maga sem vitatta, így a felperesi követelés annak jogalapját illetően tisztázottnak tekinthető. Pf.II.20.721/2010/
137. szám 9 - Ugyanakkor a Ptk.
138. §