SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.III.20.010/2011/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Dombóvári & Szloboda Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Dombóvári Henrik ügyvéd) által képviselt felperes neve (címe) szám alatti székhelyű felperesnek, dr. Nagy Imre ügyvéd által képviselt Kk. I.rendű alperes neve (címe) szám alatti lakos I. rendű, II.rendű alperes neve (címe) szám alatti lakos II. rendű és III.rendű alperes neve (címe) III. rendű alperesek ellen 12.317.044,-Ft hagyatéki tartozás és egyéb követelés megfizetése iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság
- november
- napján kelt 7.P.21.489/2009/
- sorszámú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezésének a III. rendű alperesre vonatkozó részét hatályon kívül helyezi és vele szemben a pert megszünteti. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. és II. rendű alperesnek különkülön 7.500,-7.500,-(Hétezer-ötszáz-Hétezer-ötszáz) Ft másodfokú perköltséget. Az ítéletnek a per megszüntetésre vonatkozó rendelkezésével szemben a kihirdetéstől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához 3 példányban benyújtandó és a Legfelsőbb Bírósághoz címzett fellebbezésnek van helye. Az ítélet egyéb rendelkezései ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A (helység neve, utca, házszám) alatti 19 lakásos társasház ingatlan a felperes beruházásában létesült, kivitelezője a (SB. Kft) volt. A kft. törvényes képviselője néhai (személy 1 neve)
- december
- napján elhalálozott. Hagyatékát képezte a (helység neve)i (X hrsz.) alatt felvett (helység neve, utca, házszám) számú, az alapító okiratban 12-es jelű 43,5 m² alapterületű lakás és 18,1 m² -2- alapterületű garázsingatlan, amelynek tulajdonjogát a felperessel
- október
- napján kötött adásvételi szerződéssel szerezte meg. A hagyatékot a közjegyző a törvényes öröklés rendje szerint 1/4-1/4 arányban az I. és II. rendű alpereseknek, házastársi vagyonközösség jogcímén 1/2 arányban a III. rendű alperesnek adta át. A társasház építése során a kivitelező kft. használta (személy 2 neve) és (személy 3 neve) megszűnt vállalkozásának tulajdonában volt (... típusú) kisméretű rakodógépet. A munkagépet a felperes - állítása szerint - az örökhagyótól 300.000,-Ft-ért megvásárolta és 461.930,-Ft-ért felújította. A felperes kültagja
- évben többször érdeklődött (személy 2 neve)től arról, hogy a néhai a vételárat megfizette-e. A rakodógép (személy 3 neve) tulajdonába került
- évben. A felperes módosított keresetében kártérítés jogcímén 11.587.500,-Ft vételárhátralék és 761.930,-Ft költség megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Előadása szerint néhai (személy 1 neve) az ingatlan vételárát nem fizette ki, nem számolt el a rakodógép megvásárlására átadott vételárral, illetve a felújításra fordított anyag- és munkadíjjal. Az I-II. és III. rendű alperesek elsődlegesen elévülési kifogást terjesztettek elő. Érdemi védekezésükben előadták, hogy a néhai az ingatlan vételárát
- október
- napjáig kiegyenlítette és erről a felperes készpénzfizetési számlát állított ki. Vitatták a rakodógépre vonatkozó felperesi előadást. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Indokolása szerint a
- október
- napján létrejött adásvételi szerződés alapján a vevőnek a teljes vételárat
- április
- napjáig kellett megfizetnie, és ezen időponttól vált esedékessé a felperes követelése. Az igény érvényesítésére nyitva álló határidő
- április
- napján letelt. Az elévülés megszakadása nem nyert bizonyítást, és a nyugvásra vonatkozó hivatkozás is megalapozatlannak bizonyult. A felperes a keresetlevelet az elévülési határidő lejárta után terjesztette elő, ezért a vételár iránti igénye bírósági úton nem érvényesíthető. Nem nyert bizonyítást, hogy 300.000,-Ft-ot átadott (személy 1 neve)nak a rakodógép vásárlására. Rámutatott arra, hogy a gépet ténylegesen a felperes használta, így a használat ellenértéke vagy a munkavégzés során esetlegesen bekövetkezett károsodás vezethetett arra, hogy a rakodógépet kijavíttassa. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Módosított fellebbezési kérelmében jogalap nélküli gazdagodás jogcímén az I. és II. rendű alpereseket 461.930,-Ft és ezen összeg után
- június
- napjától a kifizetésig járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni. Előadta, az eljárás során szerzett tudomást arról, hogy a rakodógép használatával, birtoklásával és tulajdonba adásával kapcsolatban (személy 1 neve) valótlan tényeket állított, így a munkagép nem kerülhet a tulajdonába. A (utcanév) utcai építkezésen csupán két alkalommal használták a munkagépet, és sérelmezte a felújítási költség megtérítésére irányuló igényének az elutasítását. A III. rendű alperessel szemben - aki nem állagörökös - a keresetétől elállt és a per megszüntetését kérte. -3Pf.III.20.010/2011/
- szám Az I. és II. rendű alperesek ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Álláspontjuk szerint a felújítási költség áthárítására nincs lehetőség, mert ez az igény is elévült. A felperes állítása szerint
- július
- napján adott 300.000,-Ft-ot (személy 1 neve)nak gépvásárlásra, és a felújításhoz szükséges eszközöket
- szeptember
- napján szerezte be. Követelését elkésetten, a
- július
- napján keltezett keresetlevélben terjesztette elő. Érdemi hivatkozásuk szerint nem nyert bizonyítást, hogy néhai (személy 1 neve)nak bármiféle köze volt a gépre vonatkozó megvásárlási szándékhoz vagy annak a felújításához. A III. rendű alperes az őt érintő keresettől elálláshoz hozzájárult és a keresetindítás folytán felmerült költségeit nem kérte megtéríteni. A felperesnek az I. és II. rendű alperessel szemben fenntartott fellebbezése megalapozatlan. Az alperesek pergátló akadályra hivatkozása folytán elsősorban abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a felperes felújítási költség megtérítésére irányuló igénye bírósági úton érvényesíthető-e. A Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján a követelések 5 alatt évülnek el, ha jogszabály másként nem rendelkezik. A Ptk. 326. §
(1)bekezdése értelmében az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Figyelemmel arra, hogy az I. és II. rendű alperesek az eredeti adóssal, a jogelőddel azonos kötelezettséggel tartoznak a felperes szerint, az elévülési idő a követelt felújítási költség átadásának időpontjában kezdődött, azaz 2003. szeptember 3. napján. A Ptk. 326. §
(2)bekezdése értelmében azonban az elévülés nyugvását eredményezi minden olyan esemény, amely miatt a jogosult követelését menthető okból nem tudta érvényesíteni. A bírói gyakorlat minden esetben az elévülés nyugvására vezető igényérvényesítési akadálynak tekinti azt, hogy a jogosult a követeléséről csak később szerezhetett tudomást. Az adott tényállás mellett eldöntendő jogi kérdés, a felperes mikor került abba a helyzetbe, amikortól kezdve már menthető ok nem gátolta az alperesekkel szembeni követelés előterjesztésében. Az elsőfokú bíróság az elévülés kérdését a felújítási költségre nem vizsgálta, azonban elegendő adat állt rendelkezésre az ebben történő döntéshez. (személy 2 neve) tanú vallomása alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperes kültagja, (személy 4 neve) 2005. évben szerzett tudomást arról, hogy a rakodógép tulajdonjogát a felperesi gazdasági társaság nem szerezhette meg azon okból, mert 2002. évtől (személy 3 neve) volt a tulajdonos. A tulajdoni helyzet tényleges tudomásszerzésének időpontjára figyelemmel a felperes keresete 2009. július 20. napján időben érkezett a bírósághoz. A fellebbezés alapján a kereseti követelés jogalap nélküli gazdagodás visszatérítésén alapul. A Pp. 164. §
(1)bekezdése szerint a felperest terhelte a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítésének alapjául szolgáló tények bizonyítása. A -4Ptk. 361. §
(1)bekezdésében szabályozott jogalap nélküli gazdagodás megállapításának három együttes feltétele van. A visszatérítésre akkor van jogi lehetőség, ha a vagyoni előny kimutatható, az előny megszerzése jogalap nélkül történt és az előnyhöz a kötelezett más rovására jutott. A felperes állította, néhai (személy 1 neve) valótlan előadása miatt abban a hiszemben volt, hogy megszerezte a rakodógép tulajdonjogát és ezért költött a felújításra. Nem vitatta (személy 2 neve) tanúvallomását, amely szerint a gép ténylegesen (személy 3 neve) tulajdonát képezi. A vagyoni előnyt a felújított munkagép testesítheti meg, amelynek nem az alperesek a tulajdonosai. A felperes rovására - jogalap nélkül legfeljebb a munkagép jelenlegi tulajdonosa gazdagodhatott, így az I. és II. rendű alperessel szemben előterjesztett visszatérítési igény megalapozatlan. Miután a másodfokú eljárásban a felperes a III. rendű alperessel szemben a keresetétől elállt és a III. rendű alperes az elálláshoz hozzájárult költségigény előterjesztése nélkül, az ítélőtábla a Pp. 251. §
(1)bekezdése, illetve a Pp.
- § e) pontja, valamint a
- §
(1)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletnek a III. rendű alperesre vonatkozó rendelkezését hatályon kívül helyezte és vele szemben a pert megszüntette. Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az I. és II. rendű alperes vonatkozásában a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján az indokolás módosítása mellett hagyta helyben. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, amelynek perjogi következményeként az I. és II. rendű alperesek perköltségét köteles megtéríteni a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján. Ennek mértéke a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(2)bekezdés a) pont, valamint az
(5)bekezdés értelmében a képviselő által a másodfokú eljárásban kifejtett munkával arányos összeg. S z e g e d,
- március hó
- napján Dr. Kissné dr. Koch Ágnes sk. Dr. Rakita Zsuzsanna sk. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró -5Pf.III.20.010/2011/
- szám ZÁRADÉK: Az ítéletnek a per megszüntetésére vonatkozó rendelkezése
- március
- napján j o g e r ő r e emelkedett. S z e g e d,
- március hó
- Dr. Kissné dr. Koch Ágnes sk. a tanács elnöke