Bfv.1186/2010/6 – Kúria

(1)bekezdés b) pont) állapította meg. Ezért őt 8 hónapi börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Egyben elrendelte a Pesti Központi Kerületi Bíróság 9.B.1092/1999/

1. számú ítéletével kiszabott 1 év 8 hónapi börtönbüntetés, valamint a Tatabányai Városi Bíróság 11.B.388/2004/
2. számú ítéletével kiszabott 1 évi börtönbüntetés végrehajtását. A terheltet kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A terhelt és védője által bejelentett fellebbezés folytán másodfokon eljáró Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a
3. július
4. napján jogerős 2.Bf.74/2010/
5. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az ítéleti tényállás lényege szerint a terhelt a felesége által a bankkal kötött kölcsönszerződéssel megvásárolt tehergépkocsi eredeti, meghibásodott motorját közelebbről meg nem állapítható időpontban javítás során kicserélte. Helyére, hatósági engedély nélkül egy autóbontóban vásárolt, beazonosíthatatlan eredetű, de kiköszörült motorszámú motort szerelt be. A terhelt felesége a kölcsön esedékes törlesztő részleteit nem fizette. Ezért a pénzintézet a kölcsönszerződést felmondta, majd a kölcsön fedezetéül szolgáló járművet visszavette. A motorcsere folytán beépített motor motorszáma eltávolítását az elvégzett eredetiségvizsgálat igazolta. A jogerős ügydöntő határozatok ellen - azok hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítása érdekében - a terhelt meghatalmazott védője útján nyújtott be, a törvényi ok megjelölése nélkül, tartalmát tekintve a Be.
6. §

(1)bekezdés a) pontjára alapított, felülvizsgálati indítványt. Álláspontja szerint az egyedi azonosító jel meghamisítása törvényi tényállásában írt tényállási elemek megállapítására a jogerős ítélet tényállása nem alkalmas. A motorból az azonosító jelet nem a terhelt távolította el, csupán megvásárolta azt és a szakszervizbe eljuttatta. A motor kicserélését követően a járművet nem használta. Nem tudott arról, hogy motorcserénél kötelező az eredetvizsgálat, és hogy a motorszám hiánya problémát jelenthet. Ezért bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. A Legfőbb Ügyészség BF.3473/

1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartva alaposnak - a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. A nyilvános ülésen a védő a írásbelivel egyezően fenntartotta. felülvizsgálati indítványt az A legfőbb ügyész képviselője felszólalásában kifejtette, hogy a terhelt terhére rótt bűncselekmény már az egyedi azonosító jelet nem tartalmazó motor megszerzésével megvalósult. Irreleváns, hogy a járművet utóbb ki használta, mert a törvényi tényállás szerint az egyedi azonosító jel nélküli motor tekintetében a felhasználás és nem a gépkocsi használata büntetendő. A terhelt a nyilvános ülésen továbbra is ártatlanságát hangoztatta. A Legfelsőbb Bíróság a terheltnek felrótt bűncselekmény anyagi jogi megítélésében az eljárt bíróságok és a Legfőbb Ügyészség álláspontjával egyetértett. A felülvizsgálati eljárásban - a Be.
2. §

(1)bekezdés alapján kötelezően - irányadó alapítéleti tényállás szerint a terhelt tudott arról, hogy az autóbontóban általa megvásárolt motorról hiányzik a gyártó egyedi azonosításra alkalmas jele, azt egy ismeretlen személy kiköszörülte. Ekként az ismerőse udvarán a felesége használatában álló gépkocsiba beszereltetett motor eredete nem azonosítható, a gépjármű fődarabja a beazonosításra alkalmatlan. A felülvizsgálati indítványnak az anyagi jogszabálysértésre vonatkozó érvei valójában nem a jogerős ítélet tényein, hanem az ítélettől eltérő, a védő által helyesnek és megalapozottnak vélt tényállás jogi értelmezéséből adódik. Az 1978. évi IV. törvény (Btk.) 277/A. §

(1)bekezdés b) pontjának elkövetési magatartása az olyan dolog megszerzése vagy felhasználása, amelynek egyedi azonosító jele hamis, hamisított, illetőleg amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították. A törvényi tényállást tekintve a megszerzés -, amely lehet akár jogszerű, akár jogellenes - a birtokbevételt jelenti. A hamis, hamisított, illetőleg eltávolított egyedi azonosító jelű dolog felhasználása, akár a gyakorlati használatot, akár a joghatás kiváltását célzó használatot jelentheti. A felülvizsgált ítéletek jogi indokolásából kitűnően a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására - többek között - azért került sor, mert olyan motort vásárolt, szerzett meg, amelynek egyedi azonosító jele eltávolításra került. E motor beszereltetésével (felhasználásával) belenyugodott abba, hogy az alkatrész eredete (például a jármű értékesítésekor) nem azonosítható, megtévesztésre alkalmas, és ez iránt közömbös volt. Annak, hogy az egyedi azonosító jelet nem tartalmazó motorral ellátott gépjárművet kivezeti, azt ténylegesen ki használja, a törvényi tényállás megvalósulása szempontjából nincs jelentősége. Az eljárt bíróságok a büntető anyagi jogszabálysértés nélkül, törvényesen állapították meg a terhelt bűnösségét egyedi azonosító jel meghamisítása bűntettében. Miután a Legfelsőbb Bíróság nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §

(5)bekezdése alapján hivatalból köteles, a megtámadott határozatokat a Be.

1. § alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezést a Be.
2. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 416. §

(4)bekezdés b) pontja kizárja. A Be. 418. §

(3)bekezdése alapján minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt. A Be. 421. §-ának

(3)bekezdése rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság mellőzheti. Budapest,

1. március
2. Dr. Schäfer Annamária s.k. a tanács elnöke, Dr. Csere Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kné