Pfv.IV.21.909/2010/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Fábiánné dr. Kása Nikoletta pártfogó ügyvéd által képviselt I. rendű, II. rendű, III. rendű és IV. rendű felpereseknek a .. aljegyző által képviselt Bácsalmás Város Polgármesteri Hivatala alperes ellen közigazgatási jogkörben okozott kártérítés iránt a Bács-Kiskun Megyei Bíróság előtt 16.P.20.751/
- számon megindított és a Szegedi Ítélőtábla Pf.III.20.241/2010/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperesek által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A felperesek pártfogó ügyvédjének díját és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. le nem rótt Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a román állampolgár .. és .. házasságából
- január 3-án született a III.r.,
- december 6-án a II.r., míg
- január 5-én az I.r. felperes. A kk. I-III.r. felpereseket .. Gyermekvédelmi Hivatala 19-21/
- számú határozataival a IV.r. felperesnél, az anyai nagyszülőnél helyezte el. A már korábban Magyarországon élő IV.r. felperes
- augusztusában lányát és három unokáját is Magyarországra költöztette, .. községbe. Erre tekintettel a ..-i Gyermekvédelmi Hivatal 107-109/
- számú határozataival felfüggesztette a gyermekek IV.r. felperesnél történő elhelyezését. A ..-i Városi Bíróság
- február 23-án kihirdetett, 1293/R/
- számú iratában,
- számú polgári ítéletében .. és .. házasságát felbontotta, és úgy rendelkezett, hogy a kiskorú gyermekeket a IV.r. felperesnél helyezte el. A felek a határozat ellen fellebbezéssel éltek, amelyet a ..-i Ítélőtábla 536/
- számú,
- június 25-i határozatával elutasított. .. a határozat ellen újabb fellebbezést terjesztett elő, amelyet a ..-i Ítélőtábla
- december 15-én, az 1710/2005/C. számú ügyiratban, 1314/R. számú határozatával elutasított. Idő közben a .. Megyei Gyermekvédelmi Hivatal
- november 17-én kelt határozataival (761-763/
- szám alatt) a gyermekek IV.r. felperesnél történt elhelyezését megszüntette. A IV.r. felperes 2004-ben kereste fel először a lakóhelye szerinti illetékes gyámhivatalt azzal, hogy a kk. I-III.r. felperesek gyámja szeretne lenne. Az ügyintéző tájékoztatta, hogy abban az esetben rendelhető ki gyámként, ha jogerős bírósági határozat igazolja, hogy a gyermekeket nála helyezték el. A IV.r. felperes azonban sem román nyelven kiállított okirat formájában, sem annak hiteles magyar fordításával nem bocsátott ilyen tartalmú bírósági határozatot a gyámhatóság rendelkezésére. A Bajai Városi Bíróság a IV.r. felperes által indított eljárásban
- július 18-án jogerőre emelkedett P.20.586/2007/
- számú ítéletével .. cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, egészségi állapota miatt. A bíróság a határozatot megküldte a Bácsalmási Városi Gyámhivatalnak, ahol
- július 20-án hivatalból eljárás indult a gyámsági ügyben. Ezen eljárásban a IV.r. felperes és a lánya úgy nyilatkozott, hogy a Bajai Városi Bíróság előtt gyermekelhelyezés iránt indult peres eljárás .. ellen a három kiskorú gyermek anyánál történő elhelyezése iránt. A gyámhivatal
- augusztus 30-án a folyamatban levő eljárást felfüggesztette a Bajai Városi Bíróság előtt P.20.428/
- szám alatt folyamatban levő per jogerős befejezéséig. A bíróság e peres eljárás félbeszakadását állapította meg, mivel .. cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezték. A Kiskunhalasi Városi Gyámhivatal részére gondnokul testvérét, .. rendelte ki. A gyermek elhelyezési perben a bíróság
- április 2-án meghozott P.20.185/2008/
- számú végzésével a pert megszüntette. Megállapította, hogy a .. Városi Bíróság határozatával a kiskorú gyermekeket az anyai nagyszülőnél helyezte el. A román bíróság határozatát, az
- évi
- tvr-rel kihirdetett magyar-román jogsegély szerződés
- cikke alapján Magyarországon, külön eljárás nélkül el kell ismerni.
- április 30-án a Bajai Városi Bíróság a pert megszüntető végzést megküldte a Bácsalmási Városi Gyámhivatal részére, amely a felettes hatóság véleményének kikérését követően megállapította, hogy a ..i Városi Bíróság határozata nem jogerős, ezért hiánypótlásra hívta fel a IV.r. felperest. Ekkor csatolta a nagyszülő - többek között - a ..i Ítélőtábla ítéletét román nyelven, amelynek fordításáról a gyámhivatal intézkedett.
- július 21-én érkezett meg a hiteles fordítás, amely ítéletre alapítottan a jogszabályban előírt egyéb eljárási cselekmények elvégzését követően
- augusztus 1-jei, 3484-18/
- számú határozatával a IV.r. felperest rendelte ki az I-III.r. felperesek gyámjaként. A felperesek kereseti kérelmükben közigazgatási jogkörben okozott kártérítés megfizetésére kérték kötelezni a gyámhivatal I.r. alperest és a polgármesteri hivatal II.r. alperest. Az I-II. r. felperes 1.327.932 - 1.327.932 forint vagyoni, a III.r. felperes 939.732 forint vagyoni kártérítés, továbbá az I-IV.r. felperes személyenként 100.000 forint nem vagyoni kártérítés és késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Kereseti kérelmüket arra alapították, hogy amennyiben a közigazgatási szerv
- július
- napjától a IV.r. alperest gyámul kirendelte volna, az I-II.r. felperesek vonatkozásában emelt összegű családi pótlékot, a III.r. felperes tekintetében pedig családi pótlékot és kiegészítő gyermekvédelmi támogatást igényelhettek volna. Ezek elvesztéséből ered az I-III.r. felperesek vagyoni kára. Nem vagyoni kártérítés iránti igényüket arra alapították, hogy ha a kiesett támogatást megkapják, a kiskorúak felzárkóztatása eredményesebb lett volna. Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontjuk szerint, a gyámrendelés során késedelem nélkül jártak el, miután a IV.r. felperes az ehhez szükséges okiratokat rendelkezésre bocsátotta. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és megállapította, hogy a felperesek pártfogó ügyvédjének munkadíját az állam viseli. A felperes személyes költségmentességére tekintettel le nem rótt 240.000 forint eljárási illetékről úgy rendelkezett, hogy azt a Magyar Állam viseli. Megállapította, hogy a IV.r. felperes a gyermekeket nála elhelyező jogerős román bírósági határozatot csak 2008-ban a gyámhivatal hiánypótlási felhívására bocsátotta rendelkezésre. A gyámhivatal gondoskodott annak hiteles fordításáról, amely
- július 17-én készült el. Ennek birtokában ésszerű határidőn belül megtette a szükséges intézkedéseket a kiskorúak részére szükséges gyámrendelés érdekében. Mulasztás formájában megnyilvánuló jogszabálysértés a gyámhivatali eljárásban nem állapítható meg, ezért hiányzik az alperesek kártérítési felelősségének megállapításához szükséges jogalap. Erre tekintettel a felperesek kárának összegszerűsége vonatkozásában bizonyítási eljárást nem folytatott le. A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének az I.r. alperessel szembeni, keresetet elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezte. E vonatkozásban a pert megszüntette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a helyesbítéssel hagyta helyben, hogy az elsőfokú eljárási illeték összege 233.700 forint. A pártfogó ügyvéd díjáról úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli. A le nem rótt 233.700 forint fellebbezési eljárási illetékről úgy határozott, hogy az az állam terhén marad. Az I.r. alperes vonatkozásában a Pp.
- §-a a helyi önkormányzatokról szóló
- évi LXV. tv.
- §
(1)bekezdése, továbbá a Ptk. 36. §
(1)bekezdése, az államháztartásról szóló
- évi XXXVIII. tv.
- §
(1)bekezdése és a Pp. 251. §
(1)bekezdése szerint határozott a per megszüntetéséről, visszautalva a Pp. 157. § a) pontjára és a 130. §
(1)bekezdés e) pontjára. A jogerős ítélet megállapította, hogy a IV.r. felperes 2004-ben többször járt a gyámhivatalban, amelynek során az eljáró hatóság tájékoztatta a gyámügyi eljárás menetéről és felhívta, hogy mutasson be olyan jogerős határozatot, amely szerint a gyermekeket nála helyezték el. Azonban a felperes ilyen határozatot nem tudott felmutatni, mert a .. Megye Tanácsa Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatósága határozataival felfüggesztette a korábbi határozatait, amelyekben a három gyermeket nála helyezte el. A ..i Ítélőtábla
- december 15-én kihirdetett ítéletére pedig a felperes ekkor még nem hivatkozhatott, és utóbb sem kezdeményezett gyámhatósági eljárást. Amint a IV.r. felperes
- június 23-án csatolta azokat az iratokat, amelyek a gyámrendeléshez nélkülözhetetlenek voltak, a II.r. alperes a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtette, majd határozatot hozott. Önmagában az eljárás objektív okból vagy egyéb körülmény miatt történt elhúzódása nem teszi felróhatóvá a hatóság magatartását, és nem alapozza meg kártérítési felelősségét. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a késedelem döntően a IV.r. felperes magatartására volt visszavezethető. Mivel a felperesek az elsőfokú eljárás során nem hivatkoztak arra, hogy az alperes megsértette a Ket.
- §
(2)bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettségét, e késedelmüket semmivel nem indokolták, ezért ezt az új tényállítást nem hozhatták fel a fellebbezési eljárásban. A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kérték, kereseti kérelmüknek megfelelően. Álláspontjuk szerint az ügyben eljárt bíróságok a tényállást nem derítették fel teljes körűen és a feltárt tényállásból jogszabálysértő következtetéseket vontak le. A jogerős ítélet sérti a Pp. 206. §
(1)bekezdése és a 221. §
(1)bekezdésében foglaltakat is. Amennyiben a Ket. 5. §
(2)bekezdése alapján a szükséges információt a II.r. alperestől kellő időben megkapják, a felperesek kötelezettségüknek eleget tettek volna. A II.r. alperes által mulasztásban megvalósított jogszabálysértés abban nyilvánul meg, hogy nem észlelte: a jelen ügyre a magyar-román jogsegély szerződés rendelkezései irányadóak, így azt nem alkalmazta, ezért indokolatlanul estek el a felperesek a nekik járó juttatásoktól. Sérelmezték, hogy a felperesi előadásokat az ügyben eljárt bíróságok figyelmen kívül hagyták. Hivatkoztak a fentiekben említett nemzetközi szerződés 45. cikkének
(1)bekezdésére, amely szerint az egyik szerződő fél igazságügyi hatósága vagy gyámhatósága által nem vagyoni ügyekben hozott jogerős határozatot a másik szerződő fél területén minden külön eljárás nélkül el kell ismerni, kivéve, ha ennek a szerződő félnek az igazságügyi hatósága vagy gyámhatósága ugyanebben az ügyben már jogerős határozatot hozott, illetve ha a jelen szerződés szerint e szerződő fél igazságügyi hatóságának vagy gyámhatóságának a joghatósága kizárólagos. Amennyiben az elsőfokú bíróság figyelembe veszi a jogsegély egyezményben a magyarországi hatóságokat is kötelező rendelkezéseket, nem került volna sor a kereset elutasítására. A kiskorú felperesek a II. r. alperes késlekedése miatt jelentős joghátrányt szenvedtek el hasonló, de Magyarországon élő társaikkal szemben, figyelemmel a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 2. §
(4)bekezdésében és a 3. §
(2)bekezdésében foglaltakra. Arra is utaltak, hogy a felperesek igényét az alperesnek soron kívül kellett volna elbírálnia a Ket. 33. §
(2)bekezdésében foglaltakra figyelemmel, mivel kiskorúak voltak érdekeltek az eljárásban. Hivatkoztak az Alkotmány 67. §
(1)bekezdésére, a Csjt. 1. §
(2)bekezdésére, az Alkotmánybíróság hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos gyakorlatára, a Tvr. 1. cikkének
(1)bekezdésére, a 13. cikk
(1)bekezdésére, a
- és
- cikkre. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A felperes felülvizsgálati kérelmében eljárási szabálysértésként hivatkozott arra, hogy az ügyben eljárt bíróságok nem teljes körűen tárták fel a tényállást, így döntésük megalapozatlan. A Pp.
- §
(3)bekezdése értelmében a jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a feleket terheli. A 164. §
(1)bekezdése értelmében a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy a bíróság azokat valónak fogadja el. A
(2)bekezdés szerint a bíróság bizonyítást hivatalból csak akkor rendelhet el, ha azt a törvény kifejezetten megengedi. Az adott ügyben minden felajánlott bizonyítás lefolytatásra került, ami a megalapozott érdemi döntés meghozatalához szükséges volt (Pp.3. §
(4)bekezdés), és a feltárt bizonyítékok alapján a perben eljárt bíróságok helytállóan, a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megfelelően állapították meg a tényállást, és döntésüket Pp. 221. §
(1)bekezdésének megfelelően indokolták. A jogerős ítélet érdemben is helyesen, az irányadó jogszabályoknak megfelelően foglalt állást, amikor a Ptk. 349. §
(1)bekezdése és a Ptk. 339. §
(1)bekezdésében meghatározott feltételek fennállásának vizsgálata során arra a jogi következtetésre jutott, hogy az alperes kártérítési felelőssége megállapításának feltételei nem állnak fenn. A felperesek kártérítési igényüket arra alapították, hogy az alperes jogellenes magatartása folytán elzárta a kiskorú gyermekeket az őket megillető járandóságtól, és ezzel egyúttal nem vagyoni kárt is okozott a felperesek számára. A Ptk. 349. §
(1)bekezdése értelmében államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A Ptk. 339. §
(1)bekezdése szerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ennek alapján azt kellett vizsgálni, hogy az alperes jogellenes és felróható magatartásával okozati összefüggésben keletkezett-e a felperesek vagyoni és nem vagyoni kára. A Csjt. 70. §-a alapján a kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. A Csjt. 93. §-a szerint az a kiskorú tartozik gyámság alá, aki nem áll szülői felügyelet alatt. A R. 127. §
(2)bekezdése értelmében a gyámhivatal gyámot a szülői felügyelet alatt nem álló gyermek részére rendel. Ennek alapján tehát amíg a kiskorú I.-III. r. felperes felett szülői felügyeletet gyakorló édesanya nem került cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá, a IV. r. felperes nem volt gyámként kirendelhető. Amikor a gyermekek édesanyját jogerősen cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezték, a gyámhatósági eljárást hivatalból haladéktalanul megindították. Ezt az eljárást függesztette fel a gyámhatóság az időközben a Bajai Városi Bíróság előtt folyamatban volt gyermek elhelyezési perre tekintettel, amely eljárásban becsatolták a ..i Városi Bíróság ítéletét a kiskorú I.-III. r. felperes IV. r. felperesnél való elhelyezéséről. A IV. r. felperes attól kezdve vált jogosulttá a gyámként történő kirendelésre, majd a perben sérelmezett juttatások igénylésére, amikor jogerős ítélettel igazolta, hogy a kiskorú I.-III. r. felperest nála helyezte el a bíróság. Az alperes a IV. r. felperes gyámul történő kirendeléséről azonnal intézkedett, amint a .. Ítélőtábla határozatáról tudomást szerzett. Ezt megelőzően az alperes terhére nem róható olyan mulasztás, ami az alperes kártérítési felelősségét megalapozná. A felülvizsgálati kérelem nem is jelölte meg konkrétan, hogy a jogerős határozat rendelkezésre bocsátása előtt mely intézkedés megtételét mulasztotta el az alperes. A felülvizsgálati kérelem tévesen hivatkozott arra, hogy a jogsegélyegyezményt nem vették figyelembe, mivel az alperesi gyámhivatal annak alapján hozta meg döntését. A Pp. 235. §
(1)bekezdése alapján az a felperesi hivatkozás, hogy az alperes megszegte a Ket. 5. §
(1)bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettségét, a fellebbezési eljárásban új tényként már nem volt vizsgálható. A felperesek a korábbi eljárásban nem tettek arra tényelőadást, hogy az alperes megsértette az I.-III. r. felperes egyenlő bánásmódhoz való jogát, hátrányosan megkülönböztette őket a Magyarországon élő társaikkal szemben. Erre a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítélet jogszabálysértő voltának alátámasztására már alappal nem hivatkozhatnak. A fentiekre figyelemmel tehát amennyiben az I.-III. r. felperes nem jutott hozzá az őket megillető családi pótlékhoz illetve a kiegészítő gyermekvédelmi támogatáshoz, az nem az alperes késedelme miatt történt. Mindezek alapján a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül utasította el a felperesek keresetét, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdésének megfelelően hatályában fenntartotta. A pernyertes alperes felülvizsgálati eljárási költségre nem tartott igényt, így arról rendelkezni nem kellett. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a Ptk. 87. §
(2)bekezdése alapján a felpereseket képviselő pártfogó ügyvéd munkadíját, valamint 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a szerint a felülvizsgálati eljárási illetéket a felperesek költségmentessége folytán az állam viseli. Budapest,
- március
- Dr. Mészáros Mátyás sk. a tanács elnöke, Böszörményiné dr. Kovács Katalin sk. előadó bíró, Dr.Kovács Zsuzsanna sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő