A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- március
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A szolgálatban kötelességszegés bűntette miatt a vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Somogy Megyei Bíróság Katonai Tanácsa
- október
- napján kihirdetett Kb.I.21/2010/
- számú ítéletét megváltoztatja. A vádlott cselekményét szolgálatban gondatlanságból elkövetett kötelességszegés vétségének (Btk. 348.§
(1),
(2)és
(4)bekezdés) minősíti. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Somogy Megyei Bíróság Katonai Tanácsa a
- október
- napán kihirdetett KB.I.21/2010/
- számú ítéletével a vádlottat a Btk.348.§
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(2)bekezdés
- tétele szerint minősülő szolgálatban kötelességszegés bűntette miatt megrovásban részesítette és kötelezte 15.590 Ft bűnügyi költség megfizetésére. A katonai ügyész a vádlott terhére büntetésének súlyosítása érdekében fellebbezést jelentett be, majd mellékelte fellebbezésének írásbeli indokolását is. Indítványozta az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás helyesbítését és a vádlottal szemben felfüggesztett fogházbüntetés és lefokozás alkalmazását, előzetes bírósági mentesítése mellett. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem értékelte kellő súllyal a katonai bűncselekmény társadalomra veszélyességét, a vádlott által elkövetett cselekmény elszaporodottságát, ezért az általa alkalmazott jogkövetkezmény súlytalan, amely nem szolgálja a büntetési célokat. A vádlott és védője az ítéletet tudomásul vették. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.IV.167/
- számú átiratában a katonai ügyész fellebbezését módosítással tartotta fenn. Az ítélet indokolásának pontosítását követően indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet változtassa meg, és a vádlottat súlyosításul végrehajtásában felfüggesztett fogházbüntetésre ítélje, előzetesen mentesítse a büntetett előéletez fűződő hátrányok alól, mellékbüntetésül pedig ítélje várakozási idő meghosszabbítására. Egyebekben az ítélet helybenhagyására tett indítványt. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője az átiratában foglaltakat változatlanul fenntartotta. Álláspontja szerint az első fokú ítélet pontosítását követően felülbírálatra alkalmas, helyes a vádlott cselekményének jogi minősítése, azonban az elsőfokú bíróság által alkalmazott intézkedés nem alkalmas a büntetési célok elérésére. Megismételte az átiratában foglalt indítványát. A vádlott védője perbeszédében az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint önmagában az eljárás már alkalmas volt a büntetési célok elérésére, a vádlottat a történtek megviselték, aki első gyermekével terhes. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió állampolgárai léptek be Magyarország területére, akiket a horvát hatóságok megfelelően ellenőriztek, ezért a Magyar Köztársaságot hátrány nem érte azzal, hogy külföldiek a magyar határőrizeti szerv nélkül léptek az ország területére. A vádlott mindössze 44 másodpercig volt távol rendeltetési helyétől, amelynek célja az volt, hogy az elromlott sorompó hibáját kiküszöbölje. Azonnal jelentette a történteket elöljáróinak. Álláspontja szerint nem indokolt vele szemben súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazása. A Fővárosi Ítélőtábla Katona Tanácsa az első fokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.348.§
(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács az eljárási szabályokat betartotta és széleskörű bizonyítást folytatott le. Ennek során értékelte a vádlott írásban előterjesztett védekezését, tanúkat hallgatott ki, megtekintette a helyszínt és a vádlott cselekményét rögzítő videofelvételt. Az általa megvizsgált bizonyítékokkal összhangban állapította meg a tényállást, amely csak az ítélet indokolási részében pontatlan, amikor a 3.oldal 4. bekezdésében azt rögzíti, hogy a vádlott szolgálati helyét 36 másodpercre hagyta el. Az ügyészi indítvánnyal egyezően ez az időtartam - figyelemmel a tényállásban rögzített helyes időpontokra is - összesen 44 másodperc. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa elfogadta felülbírálata alapjául. Az elsőfokú katonai tanács okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, de tévedett, amikor a vádlott cselekményeit a Btk.348.§
(1)bekezdésébe ütköző, a
(2)bekezdés 1. tétele szerint minősülő szolgálatban kötelességszegés bűntettének minősítette. A Btk.348.§
(1)bekezdésében írt katonai bűncselekményt az követi el, aki őrügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban elalszik, szeszes italt fogyaszt, a rendeltetési helyét elhagyja vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon, súlyosan megszegi. 5 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűntett valósul meg, ha a bűncselekmény a szolgálatra jelentős hátrány veszélyével jár. Az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a vádlott cselekményét szándékos bűntettben állapította meg. A vádlott rövid időre és kis távolságra hagyta el a rendeltetési helyét, amelynek célja az volt, hogy a nyitott állapotú sorompót működésbe hozza azzal, hogy az azt irányító távkapcsolót magához veszi. Figyelmetlensége miatt nem látta előre annak lehetőségét, hogy emiatt ellenőrizetlenül léphet az ország területére gépjármű, mivel bójasorral sem zárta le a belépő sávot. A vádlott tehát cselekménye következményeit azért nem látta előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta, ezért terhére a Btk.14.§ 2. fordulatában írt hanyag gondatlanság (negligencia) róható. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a vádlott cselekménye a szolgálat ellátására nem csak jelentős hátrány veszélyével járt, hanem az be is következett. Az irányadó bírói gyakorlat szerint ugyanis az államhatár őrzése olyan kiemelten fontos tevékenység, amely ha ellátatlanul marad, az magában hordozza az említett veszélyhelyzet megvalósulását. Amikor a gépjármű ellenőrzés nélkül Magyarországra belépett, a terhelt egyedül volt a belépő oldalon, itt a határőrizeti tevékenységet ő végezte. Figyelmetlensége miatt az általa ellátott szolgálat rendeltetése meghiúsult. Az előzőekre figyelemmel a vádlott gondatlan cselekménye a Btk.348.§
(1),
(2)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés szerint minősülő szolgálatban gondatlanságból elkövetett kötelességszegés vétségének minősül. Ezért a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta és a vádlott cselekményét ekként minősítette. A vádlott büntetésének súlyosítására irányuló ügyészi fellebbezés nem alapos. A vádlott cselekményének enyhébb minősítésére, elkövetési körülményeire figyelemmel, továbbá az elsőfokú bíróság által feltárt enyhítő körülmények túlsúlya alapján megállapítható, hogy a vádlott cselekménye az elbírálás időpontjában oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy vele szemben a legenyhébb büntetés, vagy más intézkedés kiszabása is szükségtelen. Ezért az elsőfokú bíróság által alkalmazott jogkövetkezmény a vádlott cselekményével arányos és az megfelelően szolgálja a büntetési célokat. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katona Tanácsa egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét - helyes indokaira figyelemmel helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felhívja a vádlott figyelmét, hogy a jövőben tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.372.§
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- március
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. s.k. előadó bíró Dr. Mészáros László hb. ezredes szavazó bíró A Somogy Megyei Bíróság Katonai Tanácsának ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
- március
- Dr.Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Horváth Judit tiszviselő