A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.814/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év január hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A jelentős kárt okozó csalás bűntette miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt bűnügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tatai Városi Bíróság 11.B.197/1997/
- számú ítéletét, valamint a KomáromEsztergom Megyei Bíróság 12.Bf.604/2003/
- számú végzését az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálat során felmerült 4 150 forint bűnügyi költséget az állam viseli. (négyezer-egyszázötven) A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s : I. A Tatai Városi Bíróság a
- év szeptember hó
- napján kihirdetett 11.B.197/1997/
- számú ítéletében az I. rendű terhelt bűnösségét jelentős kárt okozó csalás bűntettében (Btk.
- §
(5)bekezdés a) pontja) és magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.
- §) állapította meg. Ezért őt halmazati büntetésül 1 évi és 6 hónapi - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre és 300 000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Egyben rendelkezett a járulékos kérdésekről és a bűnügyi költség viseléséről. A másodfokon eljáró Komárom-Esztergom Megyei Bíróság a
- év február hó
- napján jogerős 12.Bf.604/2003/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű terhelt nyújtott be a Btk.
- §
(1)bekezdés c) pontjára alapított felülvizsgálati indítványt, amelyben arra hivatkozott, hogy védelmét olyan ügyvéd látta el a bírósági eljárásban, aki - a kamarai alapszabály késedelmes megalkotása miatt - érvényes ügyvédi kamarai tagsággal nem rendelkezett. Az eljárásban a terhére rótt bűncselekmény minősítése, illetve fogvatartása miatt a Be. 46. § szerint a védő részvétele kötelező volt, így a Be. 373. §
(1)bekezdés II. d) pontjában írt eljárási szabálysértés megvalósult. Ezért az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. A Legfőbb Ügyészség BF.2441/
- számú írásbeli nyilatkozatában és képviselője a nyilvános ülésen - a felülvizsgálati indítványt nem tartva alaposnak, a sérelmezett határozat hatályban tartását indítványozta. A vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban részletesen kifejtett jogi álláspontja szerint az ügyvédekről szóló
- évi XI. törvény (Ügyt.) az Alapszabály megalkotása határidejének esetleges elmulasztásához a kamarák és a Magyar Ügyvédi Kamara tekintetében semmiféle joghátrányt nem fűzött. Ezért a kamarai tagság érvényességét az alapszabály késedelmes megalkotása nem érintette. Az indítványban megjelölt időszakban a terhelt védelmében meghatalmazás alapján eljáró ügyvéd tevékenységének jogszerűsége nem kétséges. Sem az indítványban hivatkozott, sem egyéb, a felülvizsgálatra okot adó, abszolút hatályú eljárási szabálysértés nem valósult meg. A Legfelsőbb Bíróság a Be.
- §
(1)bekezdés és a 424. §
(1)bekezdés alapján nyilvános ülést tartott, amelyen a védő felülvizsgálati indítványban foglaltakkal egyezően szólalt fel, a terhelt indítványát változatlanul fenntartotta. III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amely kizárólag a Be. 416. §
(1)bekezdésében tételesen megjelölt okokra hivatkozással vehető igénybe. Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványában a Be. 373. §
(1)bekezdés II. d) pontjára hivatkozott, azonban a felülvizsgálatra (Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja) okot adó eljárási szabálysértés nem valósult meg. Az alapügyben a terhelt védelmét meghatalmazás alapján ellátó ügyvéd az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 13. §
(1)bekezdésében írt feltételeknek (kamarai tagság, ügyvédi eskü letétele) megfelelt, ezért a büntetőeljárási törvény szabályai szerint teljes jogkörű védőként járt el. Ebből következően téves az a hivatkozás, hogy a bíróság a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező. Az indítványban írtakkal szemben nem bír jelentőséggel, hogy az 1998. év július hó 1. napján hatályba lépett, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) 127. §
(1)bekezdése alapján a területi kamarák, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara alapszabályát nem a törvényben írt 6 hónapon belül, hanem csupán
- év március hó
- napján alkotta meg. Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a sérelmezett határozatokat a Be.
- § alapján hatályukban fenntartotta. A végzés ellen a Be.
- §
(4)bekezdése szerint a fellebbezés, a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálat kizárt. Minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 416. §
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul (Be. 418. §
(3)bekezdés). Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság a Be. 421. §
(3)bekezdése alapján mellőzheti. Budapest,
- év január hó
- napján Dr. Schäfer Annamária s.k. a tanács elnöke, Dr. Csere Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Katona Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kné