SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.106/2011/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Tímár Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Havasné dr. Tímár Ilona ügyvéd) által képviselt felperes neve (címe) szám alatti székhelyű felperesnek, - (jegyző neve) által képviselt (...) VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA (címe) szám alatti székhelyű II. rendű alperesek ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság
- január
- napján kelt 2.P.22.444/2010/
- sorszámú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban tárgyaláson kívül meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a megfellebbezett rendelkezését akként változtatja meg, hogy mellőzi a felperes elsőfokú eljárási illeték fizetésére kötelezését. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A felperes módosított keresetében 690.178,-Ft közigazgatási jogkörben okozott kár megfizetésére kérte kötelezni a II. rendű alperest. Előadta, szabadon állóan elhelyezett kereskedelmi raktár és kiszolgáló helyiségek épület építésére elvi építési engedélyt adott ki
- május
- napján (...) Város Jegyzője 01/2451-3/
- számú határozatával. Az engedély ismeretében a (BT.) Kft. eladónak 10.290.000,-Ft vételárat megfizetett. Ezután a II. rendű alperes az elvi építési engedélyt visszavonta, ezért a
- február
- napján létrejött adásvételi szerződést felbontotta. A téves hatósági döntés következtében az adásvételi szerződés megkötéséből, valamint a vételár fedezetére szolgáló hitel felvételéből eredő költségeit, mint kárt a II. rendű alperesnek kell megtérítenie. -2- A II. rendű alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény
- §
(3)bekezdése alapján járt el, amikor a nem jogerős döntést visszavonta. Nem sértett jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat, ugyanis a határozat jogerőre emelkedése előtt az abban foglalt jogosultságok még nem gyakorolhatók. Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította a II. rendű alperessel szembeni keresetet. Kötelezte a felperest, hogy külön felhívásra az államnak fizessen meg 41.400,-Ft le nem rótt eljárási illetéket. Indokolásában kifejtette, a Ptk. 349. §
(1)és 339. §
(1)bekezdése alapján, hogy a II. rendű alperes az elvi építési engedély visszavonásakor a Ket. szabályai szerint járt el. Jóhiszemű jogszerzésről és annak gyakorlásáról a közigazgatási döntéssel összefüggésben csak a jogerő beálltától lehet szó. Miután a hatóság a határozatot annak jogerőre emelkedése előtt vonta vissza, a jogsértés, illetve jogellenes magatartás nem állapítható meg. A felperes az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása iránt előterjesztett fellebbezésében a terhére rótt elsőfokú eljárási illeték mellőzését kérte. Előadása szerint a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelme előterjesztésekor 20.705,-Ft-ot, majd az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban további 20.700,-Ft illetéket lerótt. A fellebbezés megalapozott. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 37. §
(1)bekezdése alapján a bírósági eljárásért e törvényben megállapított illetéket kell fizetni. Az Itv. 39. §
(1)bekezdése előírja: A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke. Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke a fizetési meghagyásos eljárásban 3 %, a peres eljárásban 6 %. A felperes 690.178,-Ft-ban jelölte meg a pertárgy értékét és a fizetési meghagyás iránti kérelemre 20.705,-Ft-ot rótt le. Ezt követően a 2010. szeptember 29. napján érkeztetett beadványában az illetéket a peres eljárás illetékére egészítette ki és további 20.700,-Ft-ot lerótt. A Pp. 75. §
(1)bekezdése alapján perköltség - a törvényben meghatározott kivételeket nem tekintve - mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel. A perköltség viselésére vonatkozó általános szabály szerint a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a törvényben meghatározott kivételektől eltekintve a pervesztes felet kell kötelezni (Pp. 78. §
(1)bekezdés). A kereset elutasítása folytán a felperes pervesztes lett, ezért a költségeit magának kell viselnie. Az Itv. 62. §
(1)bekezdés g) pontja alapján a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben. A felperes azonban a bírósági eljárási illetéket -3- Gf.III.30.106/2011/
- szám az eljárást kezdeményező iraton, illetve a per során előterjesztett beadványában lerótta, így annak ismételt megfizetésére nem kötelezhető. Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel érintett rendelkezését a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján megváltozatta és mellőzte a felperes elsőfokú eljárási illeték fizetésére kötelezését. A tárgyaláson kívüli elbírálás a Pp. 256/A. § b) pontján alapul. S z e g e d,
- április hó
- napján Dr. Kissné dr. Koch Ágnes sk. Dr. Rakita Zsuzsanna sk. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró