← Magyarország

Bf.745/2010/6 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bf.III.745/2010/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. március
  3. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A jelentős értékre, fegyveresen elkövetett rablás bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt I.rendű vádlott és társa ellen indított büntető ügyben a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Bíróság
  4. október
  5. napján kihirdetett 6.B.411/2010/
  6. számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint: I. r. vádlott előzetes letartóztatásának kezdő időpontja
  7. december
  8. napja. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalában Bj.I.294/
  9. szám alatt nyilvántartott bűnjelek lefoglalását megszünteti és I. r. vádlott részére rendeli kiadni. A Bj.I.295/
  10. szám alatt nyilvántartott bűnjelek közül 2 darab gumilövedék-darabot, 2 darab gumilövedéket, 1 darab bukósisakot, 1 darab napszemüveget, 1 darab MZ típusú motorkerékpárt, 1 pár kesztyű bélést, a Bj.I.297/
  11. szám alatt nyilvántartott 1 darab forgótáras pisztolyt elkobozza. A Bj.I.295/
  12. szám alatt nyilvántartott további bűnjelek, valamint a Bj.I.296/
  13. szám alatti bűnjelek lefoglalását megszünteti és azok megsemmisítését rendeli el. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A nyilvános ülésen II. r. vádlott vonatkozásában nyolcszázharminc) Ft bűnügyi költséget az állam viseli. felmerült 7 830 (hétezer- II. r. vádlott lakcíme pontosan .... Indokolás: A megyei bíróság ítélete ellen I. r. és II. r. vádlottak, valamint a védők jelentettek be fellebbezést. Az I. r. vádlott védője elsődlegesen az önkéntes elállás megállapítása, ezért a büntetőeljárás megszüntetése végett, másodsorban a tényállás téves megállapítása, a vagyon elleni bűncselekmény enyhébb minősítése, így a kiszabott büntetés enyhítése céljából, míg a II. r. vádlott védője eltérő minősítés és a büntetés enyhítése érdekében éltek perorvoslattal. A nyilvános ülésen a védők a szabadságvesztés büntetések fele részének felfüggesztésére is indítványt tettek. Az ügyész mindkét vádlott vonatkozásában tudomásul vette az elsőfokú bíróság döntését. A fellebbviteli főügyészség az átiratában a védelmi jogorvoslatokat alaptalannak tartva, a megyei bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt, azonban utalt egyben arra is, hogy a kiszabott büntetések igen enyhék. Az ítélőtábla a fellebbezésekkel megtámadott elsőfokú ítéletet a Be.
  14. §-ának

(1)bekezdése alapján az azt megelőző bírósági eljárással együtt nyilvános ülésen bírálta felül, figyelemmel a Be. 361. §-ának
(1)bekezdésében rögzítettekre. Ennek során megállapította, hogy a megyei bíróság az eljárási szabályokat betartva folytatta le a bizonyítást. A tényállást a vádlottak beismerő vallomása mellett a tanúk vallomására, az igazságügyi szakértői véleményekre, a helyszíni szemle adataira, a fényképmellékletre, valamint a ... Takarékszövetkezet igazolására alapította. A feltárt bizonyítékokat értékelve indokolási kötelezettségének eleget tett. A Be. 352. §-a
(1)bekezdésének a/ pontja alapján - az iratok tartalmára és a nyilvános ülésen csatolt munkaszerződés adataira tekintettel - a tényállást a következők szerint szükséges kiegészíteni, helyesbíteni: II. r. vádlott
  1. január
  2. napjától
  3. március
  4. napjáig szerződéses munkaviszonyban áll a ... Kft-vel, mint bőrtermék készítő. Személyi alapbére 449 forint/óra. I. r. vádlott a Herkules M-12 típusú elöltöltős pisztolyhoz összesen 30 darab gumilövedéket vásárolt. E pisztolyt a vásárlást követő héten egy lakatlan területen ki is próbálta és több lövést adott le vele. I. r. vádlott a motorkerékpár alvázszáma mellett a motorszámot is kireszelte. E kiegészítésekkel és helyesbítéssel a tényállás megalapozott és a Be.
  5. §-ának
(2)bekezdésére tekintettel a másodfokú eljárásban irányadó. A megyei bíróság okszerű következtetést vont le a vádlottak bűnösségére és az elkövetett bűncselekmények jogi minősítése is törvényes. Az önkéntes elállás kapcsán rögzítettekkel az ítélőtábla maradéktalanul egyetért. A helytálló jogi indokokra figyelemmel a védőknek a jogintézmény alkalmazására tett és fenntartott indítványa nem foghatott helyt, ahogy a vagyon elleni bűncselekmény enyhébb minősítése sem. A takarékszövetkezet igazolása alapján a cselekmény elkövetésének időpontjában a ... fiókban 7 776 855 forint volt, amelynek eltulajdonítására reális lehetősége volt I. r. vádlottnak és az őt segítő II.rendű vádlottnak. Erre tekintettel helyes a Btk. 321. §-ának
(1)bekezdésébe ütköző, de az
(5)bekezdés a/ pontja szerinti minősítés. A megyei bíróság feltárta a vádlottak javára és terhére értékelhető bűnösségi körülményeket. E körben az ítélőtábla az ítélet
  1. oldal
  2. bekezdésének
  3. mondatát mellőzi az enyhítő körülmények sorából, hiszen annak nem lehet külön enyhítő hatást tulajdonítani, hogy eddig a létfenntartásukat a vádlottak nem bűncselekmény elkövetése útján próbálták biztosítani. Leírási hiba következtében még annyi pontosítás szükséges, hogy a vagyon elleni bűncselekmény kísérleti szakban maradásának van enyhítő hatása. Az ítélőtábla álláspontja szerint a vádlottakkal szemben kiszabott fegyházbüntetések összhangban vannak az elkövetett bűncselekmények tárgyi súlyával, a bűnösségi körülményekkel, valamint a vádlottak társadalomra veszélyességének fokával, nem tekinthetők kirívóan enyhének. Az erőszakos vagyon elleni bűncselekmény elkövetésére figyelemmel helyes a közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása is, amelynek mértékével mindkét vádlott esetében egyetért a másodfokú bíróság. A felhívott törvényhely helyesbítése volt ugyanakkor szükséges, hiszen a megyei bíróság által feltüntetett jogszabályi rendelkezést a
  4. évi LXXX. törvény
  5. és
  6. §-ai állapították meg, a hatályba lépés időpontja azonban
  7. május
  8. napja. Az elkövetés idején a Btk. 53-
  9. §-ai tartalmazták a közügyektől eltiltásra vonatkozó szabályokat. I. r. és II. r. vádlottakkal szemben az így kiszabott büntetés szükséges, de eddigi kedvező előéletükre figyelemmel elegendő is a Btk.
  10. §-ában rögzített büntetési célok eléréséhez. A büntetések enyhítésének nem volt indoka, hiszen a megyei bíróság a vádlottak javára jelentkező körülményeket maradéktalanul és messzemenően figyelembe vette. Tekintettel kellett azonban lenni arra is, hogy az egyéni és az általános megelőzés követelménye egyaránt érvényesüljön. Mindezekre tekintettel a vádlottak és védőik enyhítésre irányuló jogorvoslata nem vezethetett eredményre. II. r. vádlott esetében - az elsőfokú bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamára figyelemmel - az elbíráláskor hatályban lévő törvény értelmében lehetőség lett volna a szabadságvesztés végrehajtásának részbeni felfüggesztésére, azonban a Btk.
  11. §a alapján az ítélőtábla a bűncselekmény elkövetésekor hatályban lévő törvényt alkalmazta, minthogy a jelen elbírálás idején hatályos törvény összhatásában nem kedvezőbb e vádlottra, ezért a Btk.
  12. §-ában írtak az elbíráláskor nem voltak alkalmazhatóak. Nem lehetett ez másként I. r. vádlottat érintően sem, minthogy szintén az elkövetéskori törvényt kellett alkalmazni. E döntés indoka a büntetés kiszabásának elvei körében bekövetkezett törvényi szabályozás változása. A
  13. július
  14. napjától hatályos
  15. évi LVI. törvény
  16. §-ával módosított Btk.
  17. §-ának
(2)bekezdése ugyanis a határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértékét teszi irányadóvá. A középmértéket pedig akként kell megállapítani, hogy a büntetési tétel alsó határához a felső és az alsó határ közötti különbözet felét kell hozzáadni. Az elsőfokú bíróság a bűnjelekről - holott lehetősége lett volna - nem határozott, hanem azokról különleges eljárás keretében utólag kívánt dönteni. A megyei bíróság gazdasági hivatalának a bűnjelekről szóló és az elsőfokú bíróságnak címzett átirata rendelkezésre állt, mely tartalmazza a tárolt bűnjelek felsorolását és a bűnjeljegyzékek számát is. Az ítélőtábla a hiányosságot pótolva a Btk. 77. §-a
(1)bekezdésének a/ pontja alapján elkobozta azokat a bűnjeleket, amelyeket a vádlottak a bűncselekmények elkövetéséhez eszközül használtak, míg az egyéb bűnjelek lefoglalását megszüntette a Be. 155. §-ának
(1)bekezdése alapján, s a
(2)bekezdésre figyelemmel egy részüket a tulajdonos I. r. vádlottnak kiadni rendelte, ugyanakkor az értéktelen bűnjelek megsemmisítéséről határozott ugyanezen törvényhely
(8)bekezdését alkalmazva. A megyei bíróság az ítélet rendelkező részében - nyilvánvalóan leírási hiba miatt félreérthetően tüntette fel I. r. vádlott esetében az előzetes letartóztatás kezdő időpontját, amelyet az ítélőtábla helyesbített. A rögzítettekre figyelemmel a másodfokú bíróság a megyei bíróság ítéletét a Be. 372. §ának
(1)bekezdése alapján - a rendelkező részben írtak szerint - megváltoztatta, míg egyéb helyes és törvényes rendelkezéseit a Be. 371. §-ának
(1)bekezdését alkalmazva helybenhagyta. A fellebbezési eljárásban II. r. vádlott vonatkozásában felmerült bűnügyi költséget a Be. 74. §-a
(3)bekezdésének c/ pontja alapján - személyes költségmentesség okából - az állam viseli. Végezetül az ítélőtábla rögzítette II. r. vádlott pontos lakcímét. Debrecen,
  1. évi március hó
  2. napján Dr. Elek Margit sk. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja. Záradék: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 6.B.411/2010/
  3. számú ítélete mindkét vádlott vonatkozásában jogerőre emelkedett és a másodfokú ítéletben írt változtatásokkal végrehajthatóvá vált. Debrecen,
  4. évi március hó
  5. napja . Elek Margit sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó.

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.