← Magyarország

Bf.99/2010/13 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 1.Bf.99/2010/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Budapesten,
  2. év február hó
  3. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A halált okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt a vádlott ellen indult bűnügyben a Heves Megyei Bíróság B.476/2009/
  4. számú ítéletét a büntetést kiszabó részében megváltoztatja. A szabadságvesztés tartamát 9 (kilenc) évre, a közügyektől eltiltás mértékét 10 (tíz) évre súlyosítja. A vádlott által a
  5. év február hó
  6. napjától
  7. év május hó
  8. napjáig előzetes letartóztatásban töltött időt a börtönbüntetésbe beszámítja. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárás során felmerült 24.000,- (huszonnégyezer) forint bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A Heves Megyei Bíróság a
  9. év február hó
  10. napján kelt B.476/2009/
  11. számú ítéletével a vádlottat testi sértés bűntette (Btk.
  12. §

(1)és
(6)bekezdés II. fordulata), és rablás bűntette (Btk. 321. §
(1)bekezdés) miatt - mint különös visszaesőt, halmazati büntetésül - 7 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott által előzetes fogva tartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. Megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az Ózdi Városi Bíróság 10.B.360/2007/
  1. számú, ügyében engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette, és elrendelte az Ózdi Városi Bíróság 6.B.199/2007/
  2. számú jogerős ítéletében kiszabott 10 hónap felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről akként, hogy részben kiadni, részben megsemmisíteni rendelte. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az ítélet ellen a vádlott terhére az ügyész a fő- és mellékbüntetés súlyosítása végett, a vádlott és védője enyhítés érdekében jelentettek be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.224/2010/
  3. számú átiratában - és képviselője a tárgyaláson - az ügyészi fellebbezést fenntartotta, kifejtve, hogy az elsőfokú bíróság a büntetést befolyásoló körülményeket hiánytalanul számba vette, de nem a súlyuknak megfelelően értékelte. A súlyosító körülmények nagyobb számára és nyomatékára tekintettel a vádlottal szemben lényegesen súlyosabb főés mellékbüntetés kiszabására tett indítványt. A védő írásban is indokolt fellebbezésében, melyet a tárgyaláson fenntartott, az enyhítő körülmények nagyobb számára hivatkozva változatlanul a büntetés enyhítését kérte. A vádlott szintén indokolta írásban a fellebbezését és amellett, hogy az enyhítésért bejelentett fellebbezést fenntartotta, vitatta a felelősségét a sértett halálában arra hivatkozva, hogy a kórházban nem látták el a sértettet megfelelően. Emellett nem értett egyet az igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény azon megállapításaival, mely nem véleményezte őt a cselekmény elkövetésének idején drogfüggőnek, illetve nem állapított meg nála demenciát. Emiatt a korábban más ügyekben készült elmeorvos szakértői vélemények figyelembe vételét kérte. A Fővárosi Ítélőtábla a kétoldalú perorvoslat alapján eljárva a Be.
  4. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Heves Megyei Bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást teljes terjedelmében felülvizsgálta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eljárásában a büntetőeljárási törvény rendelkezéseit megtartva folytatta le a bizonyítási eljárást. Az ítélőtábla azonban észlelte, hogy az első fokú bíróság ítéleti tényállása a Be. 351. §
(2)bekezdés a./ pontjában foglalt okból részben megalapozatlan tekintettel arra, hogy a bizonyítékként értékelt okiratok egy részét az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás befejezetté nyilvánítását követően ismertette, e körben került sor a rendelkezésre álló szakértői vélemények ismertetésére, amelyeket felolvasással kellett volna a tárgyalás anyagává tennie. A megalapozatlanság kiküszöbölése érdekében a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalást tartott, melyen az igazságügyi elme-, orvos-, pszichológus és az orvos szakértői véleményeket felolvasta, illetve az elsőfokú bizonyítási eljárás befejezését követően ismertetett iratokat ismételten ismertette. A Fővárosi Ítélőtábla a beszerzett iratok tartalma, valamint a másodfokú bíróság által felvett bizonyítás alapján a Be. 352. §
(1)bekezdés a./ pontjára alapítottan az elsőfokú bíróság tényállását az alábbiak szerint kiegészítette, illetve pontosította: - a vádlottat az Egri Városi Bíróság
  1. év szeptember hó
  2. napján jogerős 10.B.734/1998/
  3. számú ítéletével társtettesként elkövetett lopás bűntette és 2 rb. lopás bűntette miatt 6 hónap börtönre ítélte, melynek végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette. Elkövetési idő:
  4. év május hó
  5. napja. - Az Ózdi Városi Bíróság B.350/2001/
  6. számú, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Bf.2005/2001/
  7. számú ítélete folytán
  8. év november hó
  9. napján jogerőre emelkedett ítéletében súlyos testi sértés bűntette miatt 6 hónap börtönre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elkövetési idő:
  10. év július hó
  11. napja. - Az Ózdi Városi Bíróság B.637/200/
  12. számú, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 3.Bf.1310/2001/
  13. számú ítélete folytán
  14. január
  15. napján jogerőre emelkedett ítéletében a vádlottat bűnsegédként elkövetett csalás vétsége és magánokirat-hamisítás vétsége miatt 4 hónap fogházbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elkövetési idő:
  16. év október hó
  17. napja. - Az Ózdi Városi Bíróság
  18. év április hó
  19. napján jogerős 6.B.131/2002/
  20. számú ítéletével az Ózdi Városi Bíróság B.350/2001/
  21. számú, és az Ózdi Városi Bíróság B.637/2000/
  22. számú jogerős ítélettel kiszabott büntetéseket összbüntetésbe foglalta, az összbüntetés tartamát 7 hónap börtönben állapította meg. - Az Ózdi Városi Bíróság
  23. év január hó
  24. napján jogerős 6.Bk.331/2006/
  25. számú végzésével ittas járművezetés vétsége miatt a vádlottal szemben 90.000,- forint pénzbüntetést és 1 év közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki. Elkövetési idő:
  26. év május hó
  27. napja. - Az Egri Városi Bíróság
  28. év április hó
  29. napján jogerős 5.B.623/2008/
  30. számú ítéletével társtettesként elkövetett lopás vétsége, és lopás vétsége miatt, mint különös visszaesőt 40.000,- forint pénzbüntetésre ítélte. Elkövetési idő:
  31. év április hó
  32. napja. - Az Ózdi Városi Bíróság 10.B.11/2009/
  33. számú, illetve a Borsod-AbaújZemplén Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 3.Bf.2071/2009/
  34. szám alatt
  35. május
  36. napján jogerős ítéletével hamis vád bűntette és közokirathamisítás bűntette miatt, mint visszaesőt 1 év 8 hónap börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elkövetési idő:
  37. év április hó
  38. napja. A vádlott jelenleg ezen jogerős szabadságvesztés büntetését tölti
  39. év május hó
  40. napjától. A kiegészítés másodfokú eljárásban beszerzett erkölcsi bizonyítvány és a
  41. sorszámú hivatalos feljegyzés adatai alapján megállapított személyi körülmények. - a vádlott sem jelenleg, sem a terhére rótt cselekmény idején nem szenvedett elmebetegségben, tudatzavarban, gyengeelméjűségben szellemi leépülésben, mely korlátozta vagy képtelenné tette volna cselekménye következményeinek a felismerésében és abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. A másodfokú tárgyaláson felolvasott OSz.8577-78/
  42. számú igazságügyi elmeorvos szakértői véleményben foglaltak alapján az ítélőtábla a tényállást kiegészítette, kiküszöbölve az elsőfokú bíróság e körben vétett eljárási szabálysértését. - Mellőzi a tényállásból az alábbi szövegrészeket „az igazságügyi pszichiátriai szakvélemény szerint", az „igazságügyi pszichológus szakértői vélemény szerint" és az „igazságügyi orvos szakértői vélemény szerint" tekintettel arra, hogy e megállapítások nem a tényállás, hanem az indokolás részét képezik. - Mellőzi a tényállásból azt, hogy a „…sértett hanyatt leesett az ágyról…" ehelyett azt állapítja meg, hogy a „…sértett leesett az ágyról, térdre esett…". Az Osz.1354/
  43. számú orvos szakértői véleményben foglaltak szerint a sértett a bal combcsont fej-távoli izületi nyúlványt érintő törését vagy eszközös bántalmazástól vagy térdre eséstől szenvedte el. Tekintettel arra, hogy az eszközös bántalmazás a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kizárt, a sértett a sérülését térdre eséstől, és nem hanyatt eséstől szerezte. Egyben mellőzi az ítélőtábla az ítélet indokolási részében a combnyaktörésre utaló megállapításokat figyelemmel arra, hogy az igazságügyi orvos szakértői vélemény szerint a combcsont fej-távoli izületi nyúlványt érintő törését szenvedte el a sértett és nem combnyaktörést. A fenti kiegészítésekkel és pontosításokkal az elsőfokú bíróság tényállása megalapozott és a másodfokú eljárásban is irányadó, a felülbírálat alapját képezte. Az elsőfokú bíróság valamennyi rendelkezésre álló bizonyítékot beszerezte, értékelte, azokat mérlegelési körébe vonta és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Mindezek alapján az ítéleti tényállás a vádlott - elsősorban nyomozati - beismerő vallomásán, a tanúk vallomásán, a helyszíni szemle jegyzőkönyvében foglaltakon, a fényképmellékleten, a házkutatás, lefoglalási jegyzőkönyvekben foglaltakon, az értékigazoláson, az igazságügyi elme-, pszichológus és orvos szakértői vélemények megállapításain és az egyéb okirati bizonyítékokon alapult. Az igazságügyi orvos szakértői véleményben foglaltak alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kórházban a sértett sérülését a szakma szabályainak megfelelően látták el, így a vádlott részéről a sértett halálában a kórház felelőssége alappal nem vethető fel, továbbá az is, hogy a vádlott cselekménye - a sértettnek okozott combcsonttörés - és a halál bekövetkezte között közvetett okozati összefüggés áll fenn. A jelen ügyben készült igazságügyi elmeorvos szakértői véleményből kitűnően a szakértő figyelembe vette a vádlottról más ügyben korábban készült igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény megállapításait is, az azoktól való részbeni eltérést részletesen és meggyőzően indokolta, így aggálymentes bizonyítékként volt értékelhető. Az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállásból okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére és törvényes a cselekmény jogi minősítése is. A vádlott által a rablási cselekmény végrehajtása során kifejtett erőszak alapján megállapítható, hogy a szándéka testi sértés okozására irányult, az idős sértett későbbi halálos eredménye tekintetében pedig gondatlanság terheli, ezért a cselekmény minősítése törvényesen halált okozó testi sértés bűntette. A megyei bíróság a büntetés kiszabása körében irányadó enyhítő és súlyosító körülményeket általában helyesen felsorolta. Az ítélőtábla mellőzi a súlyosító körülmények közül a különös visszaesői minőséget, figyelemmel a kétszeres értékelés tilalmára, és a halmazatra utalást, tekintettel arra, hogy másodfokon - a kiszabott szabadságvesztés büntetés súlyosítása folytán - a büntetést a halmazati keretek között szabta ki. Ellenben súlyosító körülményként értékelte a vádlott különös visszaesésen túli elítéltetéseit, továbbá nyomatékos súllyal az ilyen és hasonló jellegű bűncselekmények rendkívüli elszaporodottságát. Az enyhítő körülmények közül mellőzte a közvetett okozati összefüggésre való hivatkozást, mert e tény cselekmény minősítésének alapját képezi. A súlyosító körülmények nagyobb számára és súlyára figyelemmel a fő- és mellékbüntetés súlyosítására irányuló ügyészi fellebbezés alapos, ellenben az enyhítésre irányuló védelmi fellebbezés nem vezetett eredményre. A Fővárosi Ítélőtábla a cselekmény tárgyi súlyával arányos a vádlott személyében rejlő fokozott társadalomra veszélyességhez igazodó mértékben a fő- és mellékbüntetést felemelte. Az így kiszabott büntetés tettarányos és alkalmas a büntetési célok hathatós biztosítására. A Heves Megyei Bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek. A Fővárosi Ítélőtábla felhívja az elsőfokú bíróság figyelmét, hogy az ítélet rendelkező részében a kiszabott büntetés, a fő és a mellékbüntetés leírása együttesen megelőzi az egyéb rendelkezéseket, így az előzetes fogva tartásban töltött idő beszámítását is. Ezen túlmenően észlelte az ítélőtábla, hogy az első fokú ítélet az ügyszámot az első oldal kivételével helytelenül - Bf. megjelöléssel - rögzítette. A másodfokú bíróság beszámította a szabadságvesztés büntetésbe az első fokú ítélet kihirdetését követően a vádlott által előzetes letartóztatásban töltött időt a Btk.
  44. §
(1)bekezdése alapján, a más ügyben kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetés foganatba vételének időpontjáig. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségmegfizetésére vonatkozó rendelkezés a Be. 381. §
(1)bekezdésén alapul. B u d a p e s t,
  1. év február hó
  2. napján Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rédei Géza s.k. bíró A Heves Megyei Bíróság B.476/2009/
  3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.99/2010/
  4. számú ítéletében foglalt változtatás mellett jogerős és végrehajtható! Budapest,
  5. év február hó
  6. napján Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.