Bf.259/2010/7 – Fővárosi Ítélőtábla

(1),

(2)bekezdés I. fordulat). A Fejér Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalnál Bj.122/

1. számú bűnjeljegyzék
2. tétele alatt feltüntetett 1 db fekete harisnya elkobzását mellőzi, a lefoglalás megszüntetése mellett megsemmisítését rendeli el. Az
3. tétele alatt nyilvántartott 1 db világoskék, fekete színű Nokia 3500 típusú mobiltelefon és akkumulátor a
4. tétel alatt feltüntetett SIM kártya bűnjelekkel kapcsolatos rendelkezést mellőzi. A járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés beszámításával kapcsolatos rendelkezést mellőzi. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. A vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott fegyházbüntetésbe beszámítja. Az 1 rb. ittas járművezetés jogszabályhelyét a Btk.
5. §.

(1)bekezdésében jelöli meg. Az ítélet ellen a Magyar fellebbezésnek van helye. Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címzett I n d o k o l á s: A Fejér Megyei Bíróság a

1. év június hó
2. napján kelt 5.B.325/2009/
3. számú ítéletével a vádlottat rablás bűntette (Btk.
4. §

(1)és

(5)bekezdés b./ pont II. fordulat) és ittas járművezetés vétsége (Btk. 188. §

(1)bekezdés) miatt halmazati büntetésül - 5 év fegyházbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és 1 év 6 hónap „B" kategóriájú járművezetésétől eltiltásra ítélte. Beszámította a kiszabott szabadságvesztésbe az előzetes fogva tartásban töltött időt, a járművezetéstől eltiltásba pedig a vezetői engedély elvételétől eltelt időt. A vádlottal szemben sikkasztás vétsége (Btk. 317. §

(1)bekezdés

(2)bekezdés I. fordulat) miatt indult büntetőeljárást megszüntette. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, amelyeket részben elkobzott, részben a lefoglalásukat megszüntette és kiadni, illetve megsemmisíteni rendelte, illetve megállapította, hogy az állam tulajdonába kerül. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség részbeni megfizetésére, továbbá megállapította, hogy a fennmaradó bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a sikkasztás vétségében történő bűnösség megállapítása végett jelentett be fellebbezést. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.593/2010/

1. számú átiratában - és képviselője a nyilvános ülésen is - a fellebbezést fenntartotta. Az átiratban kifejtettek szerint az első fokú bíróság a perrendi szabályok betartásával folytatta le az eljárást; a megállapított tényállás megalapozott; téves azonban a sikkasztás vétsége miatt indult büntetőeljárás megszüntetése. A sikkasztás vétségében való bűnösség megállapítása mellett további súlyosító körülményként értékelendő a többszörös halmazat. Álláspontja szerint az enyhítő szakasz kimerítő alkalmazásával kiszabott büntetés a büntetési célok elérésére alkalmatlan, ezért a súlyosítása indokolt. Indítványozta az ítélet rendelkező részében a vádlott bűnösségének sikkasztás vétségében történő megállapítását, a fő- és mellékbüntetés súlyosítását, az ittas járművezetésre vonatkozó jogszabályhely pontosítását, a lefoglalt fekete harisnya elkobzásának, illetve a bűnjeljegyzék
2. és
3. tétele alatt szereplő tárgyakra vonatkozó rendelkezés mellőzését. A védő a nyilvános ülésen az ítélet helybenhagyását indítványozta, részletesen indokolva a speciális prevenció elsődlegességét a generális prevencióval szemben. A Fővárosi Ítélőtábla az ügyészi fellebbezés alapján eljárva a Be.
4. §

(1)bekezdésére figyelemmel a Fejér Megyei Bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást, teljes terjedelmében felülbírálta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a büntetőeljárási törvény rendelkezéseit megtartotta, az ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a rendelkezésre álló bizonyítékokat mérlegelte és indokolási kötelezettségét is maradéktalanul teljesítette. A Fővárosi Ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság ítéleti tényállását a rendelkezésre álló iratok tartalma alapján a Be. 352. §

(1)bekezdés a./ pontjára alapítottan az alábbiak szerint kiegészítette: - a vádlott - és felesége - havonta kb. 180.000,- forint hitelt törlesztett (lakás és gépkocsi hitel) A kiegészítés vádlott vallomásán, illetve a másodfokú eljárásban a nyilvános ülésen tett nyilatkozatán alapul. - a vádlott, miközben a gáz- és riasztópisztolyt a pénztár ablakán benyújtotta, egy ízben elsütötte, de az csak csattant, ténylegesen nem sült el a dobfordító mechanizmus hibája miatt. A

1. és
2. számú érdektelen tanúk egybehangzó vallomása alapján megállapítható, hogy a vádlott elsütötte egyszer a gáz- és riasztópisztolyt, azonban csak egy csattanó hangot hallottak. A vallomásukat az igazságügyi fegyverszakértői vélemény is alátámasztotta, hogy a riasztópisztoly működőképes, azonban „a forgópisztoly dobfordító mechanizmusa üzemképtelen, alkatrészei hiányoznak, melyek következtében a forgódob tetszőleges helyzetbe beállítható és az elsütő berendezéssel működtetett, felhúzott kakas a dob szabad felületeire képes ráütni. A forgódob ütőszeg felöli oldalán több olyan kisebb felületi sérülés is megfigyelhető, melyek a rossz helyzetet elfoglaló dobfelületen felütköző ütőszegre utalnak". Erre tekintettel az ítélőtábla mellőzi az ítélet indokolásából a
3. oldalon rögzített ezzel kapcsolatos téves következtetéseket, hogy a gáz- és riasztópisztoly sikertelen elsütésekor a hanghatás nem erőteljes. Az elsőfokú bíróság ítélete a kiegészítéssel megalapozott, mentes a Be.
4. §

(2)bekezdésében foglalt hiányosságoktól, ezért a másodfokú felülbírálat alapját képezi. A Fejér Megyei Bíróság a tényállást a vádlott - nyomozati - beismerő vallomására, a vallomásaival összhangban lévő tanúvallomásokra, az igazságügyi fegyverszakértői, elmeorvos szakértői, orvos szakértői véleményekre, a vér és vizeleti jegyzőkönyvben foglaltakra és az egyéb okirati bizonyítékokra alapította. Az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállásból okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére és törvényes a cselekmények jogi minősítése is. Törvényesen állapította meg az elsőfokú bíróság a rablási cselekmény esetében, hogy a postai alkalmazottak közfeladatot ellátó személyek és bár a vádlott által használt gáz- és riasztó pisztoly nem éles lőfegyver, azonban a bűncselekmény - a Btk. 137. § 4/a. pontja alapján - fegyveresen elkövetettnek minősül. Tévedett a megyei bíróság, amikor a sikkasztás vétsége miatt indult büntetőeljárást megszüntette. Kétségtelen, hogy a Be. 332. §

(2)bekezdése megteremti az eljárás megszüntetésének a lehetőségét az olyan bűncselekmény miatt, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége. Jelen esetben azonban lényeges körülmény, hogy a sikkasztás vétsége vezetett a további bűncselekmények elkövetéséhez. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság a megszüntető rendelkezéssel következetlen, amikor a súlyosabb megítélésű és büntetési fenyegetettségű sikkasztás vétségében a felelősségre vonást mellőzte, ellenben a kisebb súlyú ittas járművezetés vétségében a vádlott bűnösségét megállapította. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a vádlott bűnösségét a sikkasztás vétségében is megállapította. Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabásakor az alanyi és tárgyi enyhítő és súlyosító tényezőket lényegében helyesen felsorolta és a súlyuknak megfelelően értékelte, ezért az általa kiszabott büntetés az enyhítő szakasz kimerítő alkalmazásával tettarányos büntetés kiszabását eredményezett. Az eset összes körülményeit értékelve a másodfokú bíróság a bűnösség körének bővülése a rablás bűntettének elszaporodottsága ellenére az első ízben megtévedt vádlottal szemben az egyéniesítés büntetés kiszabási elveit szem előtt tartva nem látott indokot a büntetés lényeges súlyosítására. A feltáró, a bűnösségét elismerő, őszintén megbánó, 3 gyermekes vádlottal szemben a - jelentős tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetésének hangsúlyozása ellenére is az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a büntetési célok a törvényi minimumban kiszabott fegyházbüntetéssel maradéktalanul biztosítottak. Az elsőfokú bíróság a Btk. 2. §-át helyesen alkalmazta figyelemmel arra, hogy azok kedvezőbbek a vádlott javára. Az elkövetéskor hatályos Btk. 42. §

(2)bekezdés b/

1. pontja - nyilvánvaló kodifikációs hiba folytán - nem tartalmazta a rablás súlyosabban minősülő esetei körében a Btk.
2. §

(5)bekezdés szerint minősülő cselekményeket, a törvény ebben az időszakban csak a Btk. 321. §

(3),

(4)bekezdésére utalt a törvényhozó a Btk. módosítással hiányosságot már kiküszöbölte. Erre tekintettel indokolttá vált a Btk. 45. §

(2)bekezdését felhívva a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatának fegyházban történő megállapítása, amely összhangban áll a jogalkotói szándékkal. Az ítélőtábla mellőzte a járművezetéstől eltiltásba a gépjárművezetői engedély bevonásától kezdődő idő beszámítást, tekintettel arra, hogy a vádlott folyamatosan előzetes fogva tartásban volt a cselekmény elkövetésének időpontjától, amely idő alatt az elkövetéskor hatályos Btk. 59. §

(2)bekezdésére figyelemmel, a Btk. 55. §

(2)bekezdése értelmében az eltiltással érintett jogok szüneteltek (a jelenleg hatályos Btk. szerint sem számít bele az eltiltás időtartamába az az idő, amíg a vádlott a szabadságvesztést tölti). Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlott által a cselekmény elkövetésekor használt fekete harisnya elkobzásáról rendelkezett, tekintettel arra, hogy nem a bűncselekmény elkövetésének eszköze, ezért az ítélőtábla, a lefoglalását megszüntette, és megsemmisíteni rendelte a Be. 155. §

(1)és

(8)bekezdése alapján. A bűnjeljegyzék

1. és 2 tétel száma alatt nyilvántartott bűnjelekre vonatkozó rendelkezést az ítélőtábla mellőzte figyelemmel arra, hogy lefoglalását a nyomozó hatóság már a nyomozás során megszüntette és a vádlott részére kiadta rendelte. A megyei bíróság az ítélet rendelkező részében az ittas járművezetés vétsége jogszabály helyét - nyilvánvaló elírás folytán, mivel az ítélet indokolása azt megfelelően tartalmazza - pontatlanul tüntette fel, ezért az ítélőtábla korrigálta. Az ítélet egyéb járulékos rendelkezései törvényesek. A Fővárosi Ítélőtábla a vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől előzetes letartóztatásban töltött időt a Btk.
2. §

(1)bekezdése alapján a kiszabott szabadságvesztésbe beszámította. A Fővárosi Ítélőtábla a kifejtettekre tekintettel a Fejér Megyei Bíróság ítéletét a Be. 372. §

(1)bekezdése alapján részben megváltoztatta, egyebekben a Be. 371. §

(1)bekezdését felhívva helybenhagyta. Az ítélőtábla a másodfokú eljárás során felmerült bűnügyi költség viseléséről a Be. 338. §

(1)és a Be. 381. §

(1)bekezdése alapján rendelkezett. B u d a p e s t,

1. év március hó
2. napján Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rédei Géza s.k. bíró A Fejér Megyei Bíróság 5.B.325/2009/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.259/2010/
4. számú ítéletében írt változtatás mellett jogerős és végrehajtható! Budapest,
5. év március hó
6. napján Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: tisztviselő