Kfv.37581/2010/11 – Kúria

Kfv.III.37.581/2010/11.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Horváth M. Gábor ügyvéd által képviselt dr.H. M. felperesnek a Budapest Főváros Kormányhivatal Földhivatala alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben - amelybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr.Falcsik Tünde ügyvéd által képviselt Budapest Főváros Önkormányzata beavatkozott - a Fővárosi Bíróság

1. március
2. napján kelt 1.K.34.691/2009/
3. számú jogerős ítélete ellen az alperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 1.K.34.691/2009/
5. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és az alperesi beavatkozónak külön-külön 20.000.- /azaz húszezer/ forint elsőfokú- és 15.000.- /azaz tizenötezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 16.500.- /azaz tizenhatezer-ötszáz/ forint keresetiés 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A B., város külterület 0195852/2 hrsz-ú 2 ha 5537 m² területű kivett árok megnevezésű ingatlant egy 1960-as földrendezés alakította ki. Jelenleg a terület földhasználója a Gy. Vagyonkezelő Szövetkezet. Az ingatlan ténylegesen a Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telep tehermentesítésére létesült mesterséges csatorna, mely az ún. Sós-mocsár árok vízgyűjtőjének a gyáli patak
6. ágába való átkötésére szolgál. Az ingatlan jogi helyzetét a vízgazdálkodásról szóló
7. évi LVII. törvény /a továbbiakban: Vgtv./
8. §-ának /4/ bekezdése adja meg. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Megyei Földművelésügyi Hivatala /a továbbiakban: FH/ az ingatlant részarány-tulajdonú földkiadásra kívánta felhasználni, ezért
9. január
10. napján megkereste az alperes hatóságát a terület aranykorona értékkel való ellátására. Az illetékes földhivatal
11. március
12. napján hozott határozatával a perbeli földrészlet értékét 8,88 AK-ban határozta meg. Az erről szóló más ingatlanokat is érintő határozatának indokolásában utalt arra, hogy a vízelvezető árok természetes személy tulajdonában adásához vízügyi állásfoglalás szükséges. Az ingatlant 236-109/
13. számú határozatával a FH ezt megelőzően,
14. december
15. napján részarány-tulajdon kiadása címén a felperes tulajdonába adta 35,27 AK értéken. A kiadott ingatlan területét 2 ha 5374 m²-ben jelölte meg. A határozatot a kérelmezőnek és a földhivatalnak kézbesítve megállapította, hogy az
16. december
17. napján jogerőre emelkedett. E jogerőt is megállapító határozatot az alperes hatóságához
18. február
19. napján nyújtották be. A kérelem felöl az alperes részben a vízügyi hatóság állásfoglalása miatt hosszú ideig nem rendelkezhetett. A részarány-tulajdon kiadásáról rendelkező döntés ellen az alperesi beavatkozó évekkel később a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló
20. évi II. törvény 12/A. §-ának /1/ bekezdése szerinti ügyfélként fellebbezéssel élt azzal, hogy a terület a jogszabály erejénél fogva a tulajdonában állt, azt nem lehetett volna a részarány-tulajdoni földek kiadásának lezárását követően kiosztani. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Földművelésügyi Igazgatóság
21. november
22. napján kelt 04.3/2064/
23. számú határozatával az FH határozatát megsemmisítette. Indokolása szerint a felperesi részarány kiadására jogellenesen került sor, mert az csak sorsolással vagy sorsolást megelőző egyezséggel történhetett volna. Jelen ügyben azonban a kiadásra a felperesnek a földkiadásról szóló határozat meghozatalát követően előterjesztett kérelme alapján került sor. A kiadást akadályozta a vízügyi hatóság állásfoglalásának hiánya is. A jogerős határozat felülvizsgálata iránt - jelen perrel párhuzamosan - a Fővárosi Bíróság előtt per van folyamatban. A fenti megsemmisítő határozat folytán a körzeti földhivatal a megismételt eljárásban hozott határozatával a bejegyzési kérelmet elutasította, mert időközben az annak alapjául szolgáló határozatot a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal megsemmisítette. Az alperes
24. szeptember
25. napján kelt 32.009/
26. számú határozatával, osztva az elsőfokú határozat indokait, a határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra utasítását, illetve a határozat megváltoztatásával a tulajdonjoga bejegyzését kérte. Előadta, hogy a hatósági határozaton alapuló tulajdonjogát az alperes külön vizsgálódás nélkül kérelme beérkezésének rangsorában lett volna köteles elbírálni. A Fővárosi Bíróság az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a felperes hatósági határozattal igazolta tulajdonszerzését és azt, mint bejegyzés alapjául szolgáló okiratot a rangsort adó kérelemhez csatolta. Az ezen alapuló bejegyzést nem érinti, ha utóbb az okiratot megsemmisítették. A Fővárosi Bíróság álláspontja szerint egy új eljárásban majd ezen határozatnak megfelelően kell eljárni. Az ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását. Előadta, hogy a megsemmisítés folytán az elsőfokú határozat meghozatala időpontjában már nem létezett bejegyzésre alkalmas okirat. A megsemmisítő határozatot a kérelem rangsorában kellett figyelembe venni. Az eredeti okiratot nem az alperes, hanem a kibocsátó hatóság minősítette. Jogszabálysértésként az ingatlannyilvántartásról szóló
27. évi CXLI. törvény /a továbbiakban: Inytv./
28. és
29. §-át jelölte meg. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet Az alperesi beavatkozó csatlakozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyet a Legfelsőbb Bíróság annak hivatalból elutasítása miatt észrevételnek tekintett. Ebben az alperesi beavatkozó az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. A felülvizsgálati kérelem alapos. Az ügyben a Legfelsőbb Bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ingatlanügyi hatóságok a bejegyzési kérelem előterjesztését követően bekövetkezett olyan változást, mely a bejegyzés alapjául szolgáló hatósági határozat megsemmisítésében jelentkezik, határozatuk meghozatalánál kötelesek-e figyelembe venni. Az ügy megítélésénél az Inytv. következő rendelkezései irányadók. Az Inytv.
30. §-ának /1/ bekezdése kimondja, hogy az ingatlannyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot mellékelték. Az Inytv.
31. §-a egyebek mellett kimondja, hogy jogok bejegyzésének olyan közokirat alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog keletkezését igazolja. Az Inytv.
32. §-ának /1/ bekezdése alapján a bejegyzés alapjául szolgálhat a bejegyezhető jogra és tényre vonatkozó bírósági ítélet és hatósági határozat is. A bejegyzésre azonban csak a jogerős határozat és bírósági ítélet alapján kerülhet sor. Az Inytv.
33. § /1/ bekezdésének első és második mondatában arról rendelkezik, hogy a beadványokat az iktatószámok sorrendjében, az ingatlanügyi hatósághoz történő előterjesztésük időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintézni. A bejegyzéshez, feljegyzéshez fűződő joghatály beálltára ugyanezen a törvény
34. §ának /1/ bekezdésében meghatározott időpont az irányadó. A Legfelsőbb Bíróság tényként kiemeli, hogy a felperesi kérelem alapjául szolgáló tulajdonba adásról szóló határozatot a határozatot hozó szerv másodfokú hatósága megsemmisítette. Ennek folytán nincs olyan okirat, amelynek alapján az ingatlannyilvántartásba való bejegyzés eszközölhető volna. Az alperes elsőfokú hatósága határozatának meghozatala előtt e tényt észlelve rögzítette, hogy a bejegyzési kérelem teljesítésére igazolás nem áll rendelkezésre. A felperes az eljárás során végig arra hivatkozott, hogy ügyét a rangsor szabályait figyelembe véve kellett volna elintézni, ennélfogva egy olyan közokirat alapján is bejegyzésnek lett volna helye, amely a határozat hozatalakor már nem igazolta a jog keletkezését. Az Inytv.
35. §-a a beadványok iktatószámok sorrendjében való elintézéséről rendelkezik. Ez a szabály azt mondja ki főszabályként, hogy mindaddig amíg egy korábban érkező ügyben határozatot nem hoztak, a később érkezett ügyben határozatot nem lehet hozni. A perbeli esetben az alperesi hatóságok nem sértették meg az Inytv.
36. §-ának /1/ bekezdését, mert a felperes beadványát, annak iktatószáma sorrendjében intézték el, és megállapították, hogy időközi változás, nevezetesen a bejegyzés alapjául szolgáló határozat hatályon kívül helyezése folytán nincs már olyan közokirat, ami a bejegyzés tárgyát képező jog keletkezését igazolná. Ez a megállapítás független a beadványok intézését szabályozó rangsorra vonatkozó előírásoktól. Nem tehet ugyanis bejegyzést az ingatlanügyi hatóság nem jogerős, fellebbezési eljárásban utóbb megsemmisített hatósági határozat alapján. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló
37. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
38. §-ának /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. A felperes a Pp.
39. §-a alapján köteles megfizetni az alperesnek és az alperesi beavatkozónak járó, az általuk a Pp.
40. §-a szerint felszámítható fővárosi bírósági és a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeit. A felperes az illetékekről szóló
41. évi XCIII. törvény
42. §ának /3/ bekezdésébe,
43. § /1/ bekezdésébe és a 39-
44. §-aiba foglaltaknak megfelelően, valamint a
45. §-a szerint alkalmazandó a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
46. § /2/ bekezdése alapján köteles a le nem rótt kereseti és felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Az alperes személyében a per során jogutódlás következett be, melyet a Legfelsőbb Bíróság a Kfv.III.37.581/2010/
47. számú végzésével megállapított. Budapest,
48. március
49. Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Kovács András sk. bíró