Gfv.30405/2010/9 – Kúria

(7)c) pontjára vonatkozó ítéleti rendelkezést a

1. augusztus
2. és
3. október 31-e közötti időszak tekintetében hatályában fenntartja, e körben a
4. július 31-ig terjedő időszakra vonatkozó, azokat érvénytelenné nyilvánító rendelkezését hatályon kívül helyezi és e tekintetben a Fővárosi Bíróság
5. G.40.386/2007/
6. számú ítéletét helybenhagyja. Erre tekintettel az Ítélőtábla ítélete rendelkező részében szereplő közlemény utolsó előtti bekezdését az alábbiak szerint módosítja, pontosítja: A jogerős ítélet megállapította, hogy a Hitelkártya Üzletszabályzat valamint a
7. augusztus
8. és
9. október
10. között hatályos American Expressz Gold Üzletszabályzat II.2.

(7)c) pontjainak „a Bank üzletpolitikájának, illetve termékpolitikájának változása" szövegrésze azért érvénytelen, mert sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét azzal, hogy a bank számára a szerződés egyoldalú módosítását anélkül teszi lehetővé, hogy az ügyfél számára biztosítaná az azonnali hatályú felmondás lehetőségét. Egyebekben a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a perköltségre vonatkozó rendelkezésekre is kiterjedően az Ítélőtábla ítéletét hatályában fenntartja azzal a pontosítással, hogy helyesen az American Expressz Gold Üzletszabályzat 2009. november 1-től hatályos VIII.1.

(1)pontjában szereplő - nem a VIII.2. pontjában szereplő - kikötés érvénytelen, a Hitelkártya Üzletszabályzat II.1.

(9)pontjára, valamint az American Expressz Gold Üzletszabályzat II.1.

(8)pontjára vonatkozó megállapítások tekintetében pedig az üzletszabályzat hatályának végső időpontja helyesen

1. október 31-e. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A felperes közérdekű keresetében egyebek mellett az alperes Hitelkártya Üzletszabályzatának, American Expressz Gold Hitelkártya Üzletszabályzatának és Lakossági Hitelkártya Üzletszabályzatának különböző időszakokban hatályban volt egyes kikötései érvénytelenségének megállapítását, az alperes mindezek alkalmazásától való eltiltását, továbbá közlemény közzétételére kötelezését kérte. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. A Fővárosi Bíróság 15.G.40.386/2007/
2. számú ítéletével a keresetet elutasította. Többek között az alábbiakat állapította meg: Az elsőfokú ítélet szerint mind az alperes Hitelkártya Üzletszabályzatának
3. november 1-ig hatályos IX. 1.

(2)pontja, mind az American Expressz Gold Kártya Üzletszabályzatának

1. június 1-től
2. november 1-ig hatályos VIII. 1.

(2)pontja a kézbesítés megtörténtének vélelmét a Pp.

1. §-ában szabályozott tartalommal írja elő és a sikertelen kézbesítés jogkövetkezményeit csupán a fogyasztó mulasztására, vagy a fogyasztó valóságtól eltérő lakcím bejelentésére vezeti vissza. E rendelkezések a bizonyítási terhet nem változtatják meg a fogyasztó terhére, ezért nem minősül tisztességtelennek a kézbesítés elmaradásának vélelem formájában a fogyasztó terhére való értékelése. A keresetben írtakkal szemben e rendelkezések nem ütköznek a 18/1999.(II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
2. § /1/ bekezdés j) pontjába, és a Ptk.
3. március 1-ig hatályos 209/B. § /1/ bekezdésébe, illetve a Ptk. jelenleg hatályos
4. §-ának /1/ bekezdésébe sem. A Hitelkártya Üzletszabályzat
5. szeptember 29-től
6. november 1-ig hatályos II. 1.

(9)pontja, valamint 2009. november 1-től hatályos II. 1.

(8)pontja és az American Expressz Gold Kártya Üzletszabályzata 2005. június 1. óta hatályos II. 1.

(8)pontjának rendelkezései nem ütköznek a Korm. rendelet

1. § d) pontjában írtakba, ekként nem minősülnek tisztességtelennek. Nem jogosítják fel ugyanis egyoldalúan alperest a szerződési feltételek alapos ok nélküli módosítására és amellett lehetővé teszik a fogyasztó részére a szerződés felmondását is. E rendelkezések arra adnak lehetőséget, hogy az alperes az ügyfél hitelképességének és teljesítőképességének vizsgálata alapján módosíthassa a szerződést. E vizsgálatok azonban a fogyasztó számára kedvező eredménnyel is járhatnak, hisz ily módon elkerülhető a Ptk.
2. §-ában szabályozott felmondási okok bekövetkezte. Az elsőfokú bíróság szerint a Hitelkártya Üzletszabályzat, valamint az American Expressz Gold Kártya Üzletszabályzat II. 2.

(7)c) pontjában írt rendelkezései sem minősülnek tisztességtelennek, mert e rendelkezéseket jogszabály előírásainak megfelelően határozta meg az alperes. Az egyoldalú szerződés módosítás vonatkozásában a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló

1. évi CXII. törvény (Hpt.) korábban hatályos
2. § /3/ bekezdésének felhatalmazása alapján járt el, míg a közzétételre vonatkozó rendelkezéseket a Hpt.
3. § /1/ bekezdése,
4. § /4/ bekezdése és a 227/2006.(XI.20.) Korm. rendelet
5. §-a alapján állapította meg. A felperes fellebbezése alapján eljáró Fővárosi Ítélőtábla
6. sorszámú ítéletével az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta és az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapította az alperesi üzletszabályzatok alábbi rendelkezéseinek érvénytelenségét azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása nem érinti a
7. szeptember 29-e és
8. február 28-a közötti időszakban megkötött, és
9. május
10. napjáig teljesített szerződéseket. A jogerős ítélet szerint: - érvénytelen az alperes Hitelkártya Üzletszabályzata IX. 1.

(2)pontjának, a Lakossági Hitelkártya Üzletszabályzat IX. 1.

(1)pontjának, valamint az American Expressz Gold Üzletszabályzat 2005. június 1-től hatályos VIII. 1.

(2)pontjának és

1. november 1től hatályos VIII.
2. pontjának az a kikötése, hogy a „Posta útján, a bank által ismert címre, igazoltan megküldött értesítések, felszólítások legkésőbb a postára adást követő
3. munkanapon kézbesítettnek tekintendők", - érvénytelen a Hitelkártya Üzletszabályzat II. 1.

(9)pontjának, valamint a

1. június
2. napjától
3. október
4. napjáig hatályos American Expressz Gold Üzletszabályzat II. 1.

(8)pontjának az a kikötése, mely szerint „A Bank a Szerződés fennállása alatt jogosult a Hitelkeret egyoldalú módosítására, amelyről a Szerződő felet 30 nappal korában értesíti", - érvénytelen a Hitelkártya Üzletszabályzat 2006. május 1. napjától 2009. október 31. napjáig hatályos II. 1.

(10)b) pontjának, valamint a Lakossági Hitelkártya Üzletszabályzat II. 1.

(8)pontjának a következő szövegrésze; „…amelynek eredményétől függően jogosult a jóváhagyott hitelkeret összegének csökkentését kezdeményezni. A hitelkeret összegének csökkentése automatikusan és azonnali hatállyal valósul meg. A hitelkeret változásáról a Bank írásos értesítést küld a Számlatulajdonos részére", - érvénytelen a Hitelkártya Üzletszabályzat, valamint a 2005. június 1-től 2009. október 30-ig hatályos American Expressz Gold Üzletszabályzat II. 2.

(2)pontja, valamint az American Express Gold Kártya Üzletszabályzat 2005.június 1-től 2009. október 31-ig hatályos VIII. 1.

(2)pontjának első mondata azt mondja ki, hogy a bank mind a kártya nélküli hitelszámla ügylettel, mind a kártya ügylettel kapcsolatos értesítéseit, felszólításait a szerződő fél szerződésben megjelölt levelezési címére küldi ki. A második és a harmadik mondat a következőket tartalmazza: „Posta útján, a bank által ismert címre, igazoltan megküldött értesítések, felszólítások legkésőbb a postára adást követő

1. munkanapon kézbesítettnek tekintendők. A szerződő fél által megadott levelezési címére továbbított dokumentumok kézbesítettnek tekintendők abban az esetben is, ha azok sikertelen kézbesítés miatt a bankhoz visszaérkeznek. Ilyen esetben a kézhezvétel időpontja a kézbesítés megkísérlésének időpontja". Ezek a rendelkezések - a fentebb ismertetettekkel szinte szó szerint azonosan - szerepelnek a
2. november 1-től hatályos American Express Gold Kártya Üzletszabályzatban is, tény azonban, hogy nem a jogerős ítéletben megjelölt VIII.
3. pontban, hanem a VIII. 1.

(1)pontban. Az idézett rendelkezések második és harmadik mondatai alapvetően eltérő tényálláson alapulnak. Míg ugyanis a harmadik mondatban írt esetben a posta részéről - a visszajelentés szerint - volt kézbesítési kísérlet éspedig az ügyfél által megadott levelezési címen, a második mondatban írt rendelkezés nem tulajdonít jelentőséget annak, hogy ténylegesen volt-e kézbesítési kísérlet, a vélelmet kizárólag ahhoz kapcsolja, hogy a megadott címre igazoltan megtörtént az értesítés, felszólítás postai úton való feladása. Ez pedig azt jelenti, hogy önmagában a küldemény igazolt feladása megalapozza azt a vélelmet, hogy a kézbesítés a postára adást követő 5. munkanapon megtörtént, még abban az esetben is, ha a posta esetleg elmulasztotta a kézbesítés megkísérlését, vagy azt későbbi időpontban tette meg. A Korm. rendelet 1. §-ának /1/ bekezdése példálózóan sorolja fel azokat a szerződési feltételeket, melyeknek a fogyasztói szerződésben való alkalmazása tisztességtelennek minősül és e felsorolásban

1. j)pont alatt szerepel a bizonyítási tehernek a fogyasztó hátrányára való megváltoztatása is. A Legfelsőbb Bíróság egyetért a másodfokú bírósággal abban, hogy a hivatkozott szabályzatoknak az a rendelkezése, mely szerint a postára adást követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni a posta útján a bank által ismert címre, igazoltan megküldött értesítéseket, felszólításokat, a Korm. rendelet 1. § /1/ bekezdés
2. j)pontja értelmében tisztességtelennek minősül, ugyanis a kézbesítési vélelem folytán az ügyfélnek kell bizonyítani a kézbesítés, illetve a kézbesítési kísérlet hiányát, míg az alperes mentesül a kézbesítés, illetve a kézbesítési kísérlet megtörténtének bizonyítása alól. Erre figyelemmel pedig nem vitatható, hogy a bizonyítási teher megváltozott éspedig a fogyasztó hátrányára. Alaptalanul állítja a felülvizsgálati kérelem, hogy a felperes kizárólag a felmondásra vonatkozó szabályokkal összefüggésben sérelmezte a kézbesítési vélelemre vonatkozó szerződési feltételeket, és így a másodfokú bíróság túlterjeszkedett a fellebbezési kérelmen. A felperes fellebbezésében a kézbesítési vélelemre vonatkozó idézett rendelkezések második és harmadik mondatában írtakat is támadta. Ugyan arra is hivatkozott, hogy a kézbesítési vélelem felállítása folytán a fogyasztónak meg kell döntenie a felmondás kézbesítésének időpontjára és ezzel összefüggésben a felmondási idő kezdő időpontjára vonatkozó vélelmet is, amely tértivevényes kézbesítés előírásának hiányában szinte lehetetlen, az érvelés azonban nem zárta ki, hogy a másodfokú bíróság ne csak a felmondás kézbesítésével összefüggésben döntsön a hivatkozott rendelkezés második mondatában írt, a bank által igazoltan megküldött bármely értesítéssel kapcsolatos kézbesítési vélelem érvénytelensége tárgyában. A Korm. rendelet 2. §
3. d)pontja szerint a fogyasztói szerződésben ellenkező bizonyításig tisztességtelennek kell tekinteni azt a szerződési feltételt is, mely lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, (különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje), vagy amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződést egyoldalúan a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani. E rendelkezés nyelvtani értelmezéséből következően a szövegrész első fordulata az olyan egyoldalú szerződésmódosítást tekinti tisztességtelennek, melyre a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül került sor, a második fordulat szerint pedig a szerződés egyoldalú módosítása a szerződésben meghatározott alapos okra alapítottan is tisztességtelen, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani. A Hitelkártya Üzletszabályzat II. 1.

(9)pontja, valamint az American Express Gold Kártya Üzletszabályzat II. 1.

(8)pontja, mindkettőnek a

1. október 31-ig hatályos rendelkezései azt az egyező előírást tartalmazza, hogy „a bank a szerződés fennállása alatt jogosult a Hitelkeret egyoldalú módosítására, amelyről a Szerződő felet 30 nappal korábban előzetesen értesíti". Egyértelmű, hogy e rendelkezés szerint az alperes előzetes értesítést követően a szerződésben meghatározott alapos ok hiányában, lényegében indokolás nélkül is jogosult a hitelkeret egyoldalú módosítására, ezért helytállóan tekintette e rendelkezéseket tisztességtelennek a másodfokú bíróság a Korm. rendelet
2. § d) pontjának első fordulatában írtak alapján. A Hitelkártya Üzletszabályzat
3. május 1-től
4. október 31-ig hatályos rendelkezéseinek II. 1.

(10)b) pontja kimondja, hogy a bank jogosult a szerződés időtartama alatt a számlatulajdonos hitelképességét és teljesítését vizsgálni, melynek eredményétől függően jogosult a jóváhagyott hitelkeret összegének csökkentését kezdeményezni. A hitelkeret csökkentése azonnali hatállyal valósul meg és a hitelkeret összegének változásakor a bank - értelemszerűen utólag - írásos értesítést köteles küldeni a számlatulajdonos részére. Lényegét tekintve ezzel azonosan rendelkezik a Lakossági Hitelkártya Üzletszabályzat 2009. november 1-től hatályos II. 1.

(8)pontja is. Egyetért a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bírósággal abban, hogy önmagában nem minősül tisztességtelennek a hitelképesség és teljesítőképesség vizsgálatára irányuló eljárás alapján a hitelkeret azonnali hatályú egyoldalú leszállítása, viszont ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal elállni, vagy azt azonnali hatállyal felmondani, akkor tisztességtelennek kell tekinteni a szerződés ilyen módon való egyoldalú módosítását. Jelen esetben a Korm. rendelet

1. § d) pont második fordulata alapján a tisztességtelenség fennáll, mert az Üzletszabályzatok alapján az alperes jogosult alapos okra hivatkozva azonnali hatállyal megvalósítani a hitelkeret összegének csökkentését, de ugyanakkor nem biztosítja az Üzletszabályzat a fogyasztó számára azt, hogy erre tekintettel a szerződéstől azonnali hatállyal elálljon, vagy azt azonnali hatállyal felmondhassa. A Lakossági Hitelkártya Üzletszabályzat
2. november 1-től hatályos II. 1.

(7)c) pontja, valamint az American Expressz Gold Kártya Üzletszabályzat II. 2.

(7)c) pontja szerint a bank jogosult a szerződésben és az annak elválaszthatatlan részét képező dokumentumokban foglaltakat üzletpolitikájának, illetve termékpolitikájának változása esetén a szerződő fél számára akár kedvezően, akár kedvezőtlenül egyoldalúan módosítani. A felperes fellebbezésében a Hitelkártya Üzletszabályzat illetve az American Expressz Gold Kártya Üzletszabályzat

1. november 1ig hatályos rendelkezései hivatkozott pontjai érvénytelenségének megállapítását kérte, így a hivatkozott feltételek tisztességtelen voltának megítélését ezen időpontig kellett a másodfokú bíróságnak, és a Legfelsőbb Bíróságnak is vizsgálnia, mely időszak alatt azonban a jogerős ítéletben hivatkozott Hpt.
2. §-ának

(3)bekezdése módosult. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem helytálló a másodfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy a hivatkozott üzletszabályzatok a Hpt.

1. július 31-ig hatályos
2. § /3/ bekezdésébe ütközően tették lehetővé az alperes számára üzletpolitikájának, illetve termékpolitikájának változása esetén a szerződés egyoldalú módosítását. A Hpt.
3. §-ának /3/ bekezdése
4. január
5. és
6. július
7. között akként rendelkezett, hogy a kamat és a díj mellett „egyéb szerződési feltételt" is csak akkor lehet egyoldalúan az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt külön pontban, a pénzügyi intézmény számára meghatározott feltételek, illetve körülmények esetében egyértelműen lehetővé teszi. A perbeli esetben ez a feltétel fennáll, mert az üzletszabályzatok külön pontban hivatkoztak a bank üzletpolitikájának, illetve termékpolitikájának változására, azt pedig nem írta elő a Hpt.
8. § /3/ bekezdése, hogy az egyoldalú szerződésmódosításra csak akkor kerülhet sor, ha az üzletszabályzat ennek feltételéül kifejezetten objektív körülményeket határozott meg. Észlelte a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Hpt.
9. § /3/ bekezdését
10. augusztus 1-i hatállyal módosító
11. évi XIII. törvény
12. §-ának /6/ bekezdése a módosított rendelkezések visszamenőleges hatályú alkalmazását írta elő, de ennek a fenti érveléssel összefüggésben azért nem volt jelentősége, mert a
13. § /7/ bekezdése 90 napos határidőt biztosított az ezzel kapcsolatos szerződésmódosítás kezdeményezéséhez. A fentiekből következően a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint a vitatott üzletszabályzati rendelkezések
14. július 31-ig megfeleltek a Hpt.
15. § /3/ bekezdésében írtaknak, így figyelemmel a Ptk.
16. február 28-ig hatályos 209/B § /6/ bekezdésében, valamint a
17. március 1-től hatályos 209/B § /5/ bekezdésében írtakra, nem minősíthetők tisztességtelennek. Ugyanakkor a Hpt.
18. §

(3)bekezdése

1. augusztus 1-vel módosult. A
2. augusztus 1-ét követően újonnan kötött szerződésekre már a
3. évi XIII. törvénnyel módosított Hpt.
4. §-ának

(3)bekezdése volt az irányadó. A 227/2006.(XI.20.) Korm. rendelet 15. §-ának

(2)bekezdése pedig a módosított Hpt. 210. §ának

(3)bekezdésére vonatkozott 2009. augusztus 1-ét követően. A módosított szabályozás már csak a kamat, díj és költség tekintetében rendelkezett az egyoldalú szerződésmódosításról és nem szólt az „egyéb feltételek"-et érintő, - az ügyfél számára kedvezőtlen - egyoldalú szerződésmódosításról. A Hpt. 2010. január 1-től hatályos 210. §-ának /3/ bekezdése, mely előírja a jogerős ítéletben hivatkozott „objektív körülmények" tételes meghatározását viszont a vizsgált időszakban még nem volt hatályban, de egyébként is kizárja, a kamaton, díjon, és költségen kívüli - „egyéb feltételek" vonatkozásában az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét. Mindezekből következően a per tárgyát részben képező 2009. augusztus 1. és október 31. közötti időszakban nem volt olyan Hpt. rendelkezés, melynek a hivatkozott üzletszabályzati pontok megfeleltek volna. Ezért a Korm. rendelet alapján kellett vizsgálni, hogy a feltételek tisztességtelennek minősülnek-e. A jogerős ítélet bár többek között a Korm. rendelet 2. §

1. b)pontjára hivatkozva állapította meg az üzletszabályzati rendelkezések tisztességtelen voltát, a
2. b)pontra történt hivatkozása nyilvánvaló elírás. Az ítélet indoklásából ugyanis egyértelműen következik, hogy a másodfokú bíróság szerint a rendelkezések a
3. d)pont második fordulatában írtaknak nem felelnek meg. E vonatkozásban pedig helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy azért tisztességtelenek a hivatkozott üzletszabályzati rendelkezések, mert nem biztosítják a fogyasztó számára az azonnali hatályú elállás, vagy felmondás jogát a korábban e rendelkezés kapcsán már kifejtettek szerint. A Legfelsőbb Bíróság észlelte, hogy az ítélőtábla ítéletének rendelkező részében a Hitelkártya Üzletszabályzat II.1.

(9)pontja, II.2.

(7)c) pontja és az American Gold Üzletszabályzat II.1

(8)pontja, II.2.

(7)c) pontja tekintetében a

1. október 30-i időpont helytelenül került feltüntetésre, ugyanis az üzletszabályzatok
2. október 31-ig voltak hatályban és ezt az elírást a Legfelsőbb Bíróság korrigálta. A Legfelsőbb Bíróság a rendelkező rész szerinti döntését a Pp.
3. §

(4)bekezdése alkalmazásával hozta meg. A Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét túlnyomó részt hatályában fenntartotta, és mivel erre tekintettel érdemben nem változott a pernyertesség, pervesztesség aránya, nem érintette a jogerős ítélet perköltségek viselésére vonatkozó rendelkezéseit. Az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét maga köteles viselni, a felperesnek megítélhető perköltsége nem volt. Budapest, 2011. március 22. .Vezekényi Ursula sk.a tanács elnöke .Lőrincz Györgyné sk.előadó-bíró Gyöngyösiné dr.Gyügyei Klára sk.bíró