A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.1.000/2010/6.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- március
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A folytatólagosan elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kaposvári Városi Bíróság 4.B.451/2007/
- számú ítéletét és a Somogy Megyei Bíróság 2.Bf.381/2008/
- számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálat során felmerült 3000.- (háromezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Kaposvári Városi Bíróság a
- július
- napján kihirdetett 4.B.451/2007/
- számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében (Btk.
- §.
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c) pont,
(5)bekezdés b) pont), 2 rendbeli csalás bűntettének kísérletében (Btk. 318. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c),
(4)bekezdés b) pont), csalás vétségében (Btk. 318. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés I. fordulat), csalás bűntettében (Btk. 318. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c),
(4)bekezdés b), folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében (Btk. 318. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c),
(4)bekezdés b) pont), magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.
- §), 3 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében (Btk.
- §
(1)bekezdés c), és 13 rendbeli felbujtóként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.
- §). Ezért őt, mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül 2 év 10 hónapi fegyházbüntetésre, és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság az I. rendű terheltet az ellene felbujtóként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége (Btk.
- §) miatt emelt vád alól felmentette, és rendelkezett a járulékos kérdésekről is. (Határozatában a bíróság döntött a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett további terheltek büntetőjogi felelősségéről is.) A Kaposvári Városi Bíróság ítélete tényállásának a felülvizsgálati indítvánnyal érintett lényege szerint az I. rendű terhelt rendszeres haszonszerzésre törekedve, ellenszolgáltatás nyújtásával nehéz anyagi helyzetben levő személyeket (így például a II. rendű, a III. rendű terhelteket, valamint O.P.-t) rábírt arra, hogy valótlan tartalmú magánokiratokat felhasználva, áruvásárlási hitelszerződéseket kössenek, és így műszaki cikkeket vásároljanak. Az ekként megvásárolt termékeket az I. rendű terhelt saját hasznára megszerezte, illetőleg értékesítette. Az I. rendű terhelt a hitelkérelmek kedvező elbírálása érdekében ismeretlen személytől beszerzett, munkáltató adataival, hamis bélyegzőlenyomatával és hamis cégszerű aláírásával ellátott valótlan tartalmú munkáltatói igazolásokat - részben az általa szerződéskötésre rábírt személyek tudtával, részben a tudtuk Az I. rendű terhelt e személyeket rábírta arra is, hogy a hitelkérelmek kedvező elbírálása érdekében fiktív lakcímre jelentkezzenek be. I/
- A II. rendű terhelt az I. rendű terhelt rábírásárapontosabban meg nem határozható időpontban aláírt egy lakcímbejelentő lapot, tudván arról, hogy azt az okmányirodához kell benyújtani a lakcímadatok módosítása érdekében, olyan cím megjelölésével, amelyen soha nem tartózkodott. A II. rendű terhelt az I. rendű terhelt rábírására a kaposvári okmányirodába a lakcímbejelentő lapot benyújtotta. Ennek alapján az Országos Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal közhitelű lakcímnyilvántartásba valótlan lakcím került bejegyzésre. Az okmányirodában a fentieknek megfelelően valótlan lakcímet igazoló hatósági igazolványt állítottak ki a II. rendű terhelt nevére. I/
- Az I. rendű terhelt a későbbiekben ismételten felkereste a II. rendű terheltet, aki az I. rendű terhelt rábírására - pontosabban meg nem határozható időpontban - ismét egy lakcímbejelentő lapot írt alá annak tudatában, hogy az a kaposvári okmányirodában a lakcímmódosítás végett benyújtásra kerül. Ekkor is olyan lakcímet tüntetett fel, amelyen soha nem tartózkodott. A II. rendű terhelt a lakcímbejelentő lapot - az I. rendű terhelt rábírására - az okmányirodába benyújtotta. Az Országos Személyi Adatés Lakcímnyilvántartó Hivatal a közhiteles lakcímnyilvántartásba a valótlan adatot bejegyezte, az okmányiroda pedig a valótlan adatok alapján a II. rendű terhelt részére a hatósági igazolványt kiállította. Az elsőfokú bíróság - az ügyész
- március
- napján írásban benyújtott és az I. rendű terhelt részére
- március
- napján kézbesített vádmódosításával egyezően - az I. rendű terhelt (tényállás I/1., I/
- I/
- pontjában írt) cselekményeit tekintve 3 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében állapította meg. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a városi ügyészség az I. rendű terhelt terhére felmentése és eltérő minősítés miatt, az I. rendű terhelt és védője felmentés érdekében élt jogorvoslattal, melynek elbírálása folytán a másodfokon eljáró Somogy Megyei Bíróság a
- november 13-án jogerős 2.Bf.381/2008/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében részben megváltoztatta. Az I. rendű terhelt cselekményeit - részben az azonos sértettre, részben a folytatólagosság egységébe tartozó befejezett és kísérleti szakban maradt cselekményekre figyelemmel 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének (Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c) pont,
(5)bekezdés b) pont, csalás vétségének (Btk. 318. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés I. fordulata), folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének (Btk. 318. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c) pont,
(4)bekezdés b) pont), folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének kísérletének, mely részben befejezett (Btk. 318. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c) pont,
(5)bekezdés b) pont), magánokirat-hamisítás vétségének (Btk.
- §), 3 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének (Btk.
- §
(1)bekezdés c) pont), és 13 rendbeli felbujtóként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének (Btk.
- §) minősítve állapította meg a bűnösségét. Megállapította továbbá, hogy az I. rendű terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. A jogerős ügydöntő határozatok ellen az I. rendű terhelt - az
- évi XIX. törvény (továbbiakban Be.)
- §
(1)bekezdés c) pontjára hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt, amelyben többszörös eljárási szabálysértést sérelmezett. E szerint az elsőfokú bíróság a módosított váddal érintett cselekmények tekintetében törvényes vád hiányában (Be. 373. §
(1)bekezdés I. c) pontja) járt el, mert elmulasztotta az ügyészt felhívni a vádmódosítás ismertetésére és ezt maga sem tette meg. Ezáltal a tényállás I/l. és I/
- pontjaiban terhére rótt közokirat-hamisítás bűntettében a büntető eljárási és anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg büntetőjogi felelősségét. Mindemellett az elsőfokú bíróság e két tényállási pontjai tekintetében a közokirat-hamisítás bűntettét illetően az indokolási kötelezettségét oly mértékben mulasztotta el, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan (Be.
- §
(1)bekezdés III. a pontja). Álláspontja szerint a bíróság az I. rendű terhelt védekezését elvetette, de nem indokolta meg, hogy az ítéleti tényállást miért és mely bizonyítékokra alapította. A másodfokon eljárt bíróság pedig abszolút hatályú eljárási szabályszegést követett el, amikor az I. rendű terhelt elfogultságra alapított kizárás iránti kérelmének elbírálásáról szóló határozatnak - az I. rendű terhelt részére történő kézbesítését megelőzően hozott érdemi másodfokú határozatot. Ebből következően a másodfokú eljárásban a törvény szerint kizárt bíró (Be. 373. §
(1)bekezdés II. b) pontja) vett részt. A Legfőbb Ügyészség BF.2842/
- számú átiratában az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát részben a törvényben kizártnak, részben pedig az iratok tartalmával ellentétesnek, így minden tekintetben alaptalannak tartva, indítványozta a megtámadott határozatok az I. rendű terhelt tekintetében hatályában tartását. Álláspontjának lényege szerint az ügyész írásbeli vádmódosítását, és annak az I. rendű terhelt részére történt kézbesítését követően a bíróság még két tárgyalást tartott, majd ítéletét az ügyész - a módosított vádirati tényállás és jogi minősítés fenntartásával egyező - perbeszédét követően hozta meg. A vád a törvényes vád alaki és tartalmi követelményeinek megfelelt. Az eljárt bíróságok valamennyi büntetőjogi főkérdés tekintetében teljesítették indokolási kötelezettségüket és az indokolás a rendelkező résszel összhangban áll. Így a Be.
- §
(1)bekezdés III.
- a)és
- b)pontja szerinti eljárási szabálysértés nem valósult meg. A másodfokú bíróság a terhelt elfogultságra alapított kizárás iránti kérelmének elbírálása után hozta meg ügydöntő határozatát, ezért a Be. 373. §
(1)bekezdés II. b) pontjában meghatározott eljárási szabálysértés sem állapítható meg. Az I. rendű terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra írásban észrevételt tett. Pontosította a felülvizsgálati indítvány tartalmát azzal, hogy a vádmódosítás sem szóban, sem írásban történt ismertetésére a terheltek esetében nem került sor. Ez sértette a védekezéshez való jogát. A vádmódosítás ismertetését vélekedése szerint nem pótolja a bizonyítási eljárás befejezését követő ügyészi perbeszéd. A vádmódosítás ismertetésének elmaradásával súlyosan csorbult a szóbeliség és a közvetlenség elve is, mert a bíróság köteles minden olyan iratot a tárgyaláson felolvasás útján a bizonyítás anyagává tenni, amelyet bizonyítékként kíván értékelni. A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában foglaltakkal ellentétben az eljárási és az anyagi jog szabályainak megsértésével történt bűnösségének megállapítása. A kizárt bíró eljárását sérelmező Be. 373. §
(1)bekezdés II. b) pontja tekintetében pedig a Legfőbb Ügyészség nem a másodfokú ügydöntő határozat hozatalának idején (2008. november 13. napján) hatályos 24. §
(3)bekezdésének törvényszövegre hivatkozik. Mindezek alapján a felülvizsgálati indítványában foglalt kérelmét fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban tartott nyilvános ülésen az I. rendű terhelt kirendelt védője a felülvizsgálati indítványt az írásbelivel egyezően fenntartotta. A legfőbb ügyész képviselője az átiratban foglaltakkal egyezően szólalt fel. A Legfelsőbb Bíróság a támadott határozatokat az I. rendű terhelt tekintetében a felülvizsgálati indítvány tartalmának megfelelően a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt okból vizsgálta felül. Megállapította, hogy a felhozott jogi indokok nem támasztották alá a felülvizsgálat törvényi okaira történt hivatkozást. Felülvizsgálatnak a Be. 416. §
(1)bekezdésében meghatározott okokból, és a - Be. 423. §
(1)bekezdése szerint - a jogerős határozatban megállapított tényállás alapján van helye. A jogerős határozatban megállapított tényállás a felülvizsgálati indítványban nem támadható. Az indítványnak a törvényes vád hiányában történt eljárást sérelmező hivatkozása téves, mert a vádkiterjesztéssel összefüggésben olyan körülményeket sérelmez, amik a Be. tételes szabályaiból nem következnek. Törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi (Be. 2. §
(2)bekezdés). Az indítványban kifogásolt - a terhelt részére írásban kézbesített - vádkiterjesztésnek a tárgyaláson az ügyész által szóbeli ismertetésének az elmaradása ugyan kapcsolódik a vádhoz, de nem érinti annak törvényességét. Ebből következően a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti felülvizsgálati ok - a Be. 373. §
(1)bekezdés I. c) pontja sérelmének hiányában - nem valósult meg. A felülvizsgálati indítvány a kizárt bíró eljárása okán olyan eljárási szabálysértésre is hivatkozott, amely a Be. 416. §
(1)bekezdésének c) pontja alapján ugyancsak felülvizsgálat alapjául szolgálhat (Be. 373. §
(1)II. b) pontja). A jelen ügyben a terhelt kizárás iránti bejelentésének elbírálását követően (a kizárás megtagadására figyelemmel) az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró nem járt el. Az indokolási kötelezettség hiánya (Be. 373. §
(1)bekezdés III. a) pontja) a felülvizsgálat során csak abban az esetben eredményezi az ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására utasítását, ha a bíróság a büntetőjogi főkérdésekben (bűnösség, jogi minősítés, büntetéskiszabás) olyan mértékben mulasztja el, hogy emiatt az ítélet felülbírálatra alkalmatlan. Az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványában nem ezt sérelmezte, hanem arra hivatkozott, hogy a II. rendű terhelt a nyomozás során ismeretlen tettesre tett súlyosan terhelő vallomását fogadta el a bíróság bizonyítékként az ő védekezésével szemben, ám ezt határozatában nem indokolta. Ez azonban nem az indokolási kötelezettség megszegését jelenti, az ítéleti tényállás mérlegelt és elfogadott bizonyítékokon alapul. A felülvizsgálati indítványnak a bűnösségét megalapozó bizonyítékok hiányosságát, azok helytelen értékelését sérelmező része a bizonyítékok mérlegelésének törvényben kizárt támadását jelentette. A tényálláshoz kötöttség törvényi előírása folytán a tényállás helyessége, az ítélet megalapozottsága, a bizonyítékok értékelése nem vizsgálható, nem bírálható felül (Be. 423. §
(1)bekezdés). Mindezekre figyelemmel - mivel a sérelmezett szabálysértések kívül esnek a felülvizsgálati okok törvény által szigorúan meghatározott, tételesen felsorolt és nem bővíthető körén - a Legfelsőbb Bíróság a Be.
- § alapján a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. A felülvizsgálat során felmerült bűnügyi költséget a Be.
- § alapján az állam viseli. A végzés elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja kizárja. A Be. 418. §
(3)bekezdése alapján minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt. A Be. 421. §-ának
(3)bekezdése rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság mellőzheti. Budapest,
- március
- Dr. Schäfer Annamária s.k. a tanács elnöke, Dr. Csere Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kné