Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.948/2010/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Zeisz Ottó ügyvéd által képviselt felperesnek, az
- sz. Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen, kölcsön visszafizetése iránt indított perében, a Pest Megyei Bíróság
- március
- napján meghozott, 13.P.25.282/2008/
- számú ítélete ellen, az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a kamatfizetés kezdő időpontját
- március
- napjában határozza meg. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 200.000 (kettőszázezer) forint másodfokú perköltséget. Megállapítja, hogy a le nem rótt 456.000 (négyszázötvenhatezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. . Indokolás A felperes módosított keresetében 7.600.000 forint tőke és ennek
- január 14től számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Ptk.
- §
(1)bekezdésének c) pontjára és a Ptk. 683. §
(1)bekezdésére hivatkozással. Kérelme indokául előadta, hogy G. I. - az alperes néhai édesanyja - mint adós részére 8.100.000 forint összegű kamatmentes baráti kölcsönt nyújtott, amelyből a kölcsönvevő 1999-ben 500.000 forintot, míg az alperes testvére, Cs. M. - volt II. rendű alperes - az elsőfokú eljárás során 3.800.000 forintot fizetett vissza részére. Közlése szerint az adós által fizetett összeget a tőketartozásra, míg az utóbbit az adós halálát követő naptól, azaz
- augusztus
- napjától
- január 13-ig terjedő időszakban felgyűlt késedelmi kamattartozásra számolta el. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 7.600.000 forintot és ezen összegnek
- január 14-től a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát. Megállapította, hogy az alperes felelőssége a tőketartozásért és kamataiért összesen 8.347.308 forint erejéig áll fenn. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 706.000 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában megállapította, hogy a perbeli kölcsönszerződésből eredően az alperesnek 7.600.000 forint tőketartozása áll fenn, figyelemmel arra, hogy az alperes csupán állította, azonban a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglalt kötelezettsége ellenére nem bizonyította, miszerint a tartozás a felperes részére teljes mértékben kiegyenlítésre került; az e körben előterjesztett tanúbizonyítás iránti indítványától az alperes elállt. Az elsőfokú bíróság a felperes késedelmi kamatkövetelésének mértékét és a késedelmi kamat fizetésének kezdő időpontját - a keresettel egyezően - alaposnak találta, tekintettel arra, hogy a felperes a Ptk. 280. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a tartozását az alperes édesanyjától visszakövetelte, aki megkezdte a kölcsön visszafizetését. Ezért ezen időponttól a tőketartozás után késedelmi kamat megfizetése terhelte annak ellenére, hogy a felperes tőle a késedelmi kamat megfizetését nem követelte. Az ítélet szerint a felperes az adós törvényes örökösei az alperes és testvére, Cs. M. - részére
- május 13-án írt felszólító levelével a perbeli követelést vitathatatlanul lejárttá tette, ezért az alperest ezen időponttól egyértelműen terheli a késedelmi kamatfizetési kötelezettség. Az elsőfokú bíróság a 3.800.000 forint összegű teljesítést a Ptk.
- §-a alkalmazásával az adós halálát követő naptól kezdődően esedékes késedelmi kamatokra számolta el, ezért az alperes a továbbra is fennálló teljes 7.600.000 forint összegű tőketartozást és annak
- január
- napjától esedékes késedelmi kamatait köteles a felperes részére megtéríteni. A bíróság megállapította, hogy a Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében a perbeli tartozásért az alperes felelőssége örökrésze - mindösszesen 8.347.308 forint - erejéig áll fenn. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes élt fellebbezéssel, melyben annak megváltozatásával a kereset elutasítását kérte. Fellebbezése indokául megismételte az elsőfokú bíróság által előadottakat: a keresetben megjelölt 7.600.000 forint tőkeösszeget néhai édesanyjának élettársa visszafizette a felperesnek, amely tényről a
- évben megtartott hagyatéki tárgyaláson nem volt tudomása. Álláspontja szerint a kamatfizetés kezdő időpontját tévesen határozta meg az elsőfokú bíróság az édesanyja halálát követő napban, ugyanis őt késedelmi kamatfizetési kötelezettség csupán a keresetlevél benyújtásától kezdődően terheli. Sérelmezte a testvére által megfizetett 3.800.000 forint elszámolási módját is. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Előadta: amennyiben a bíróság az alperes késedelmi kamatfizetési kötelezettségét a részére megküldött felszólító levél keltétől,
- május
- napjától számítja, a Cs. M. által megfizetett összeg
- február
- napig terjedő időtartamra esedékes késedelmi kamatkövetelést fedezi. A fellebbezés részben alapos. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg az alperest terhelő tőketartozás mértékét, ebben a tekintetben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletével és annak indokaival egyet ért. A Fővárosi Ítélőtábla nem osztotta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, miszerint az alperes az édesanyja halálát követő naptól köteles késedelmi kamat megfizetésére. A felperes kamatmentes kölcsönt nyújtott a néhai adós részére, amely az adós halálát követően - szerződésmódosítás hiányában - nem vált ügyleti kamattal terhelt tartozássá. A Ptk.
- §
(1)bekezdésének
- c)pontja értelmében hagyatéki tartozásnak minősül az örökhagyó tartozása. Ennél fogva az örökhagyónak más harmadik személlyel szemben fennállt kölcsöntartozása - a kölcsönszerződés szerinti feltételekkel egyezően - hagyatéki tartozásnak minősül. A jelen esetben a szerződő felek a kölcsön visszafizetésének határidejét nem határozták meg, ezért az adós, illetve jogutódai késedelme, a Ptk. 298. §
- b)pontjára figyelemmel akkorcsak akkor következett be, amikor a felperes a jogutódokat a tartozásuk megfizetésére felszólította. A felperes felszólító levelét az alperes 2003. május 14. napján igazoltan átvette, így a Ptk. 301. §
(1)bekezdése értelmében
- május
- napjától kezdődően késedelmi kamat fizetésére köteles. A másodfokú bíróság ezen időponttól kezdődően a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló
- évi LXXXVIII. tv.
- §-a alkalmazásával
- december
- napjáig a költségvetési törvényben meghatározott évi 11 %-os kamat, míg
- január
- napjától kezdődően a
- évi költségvetésről szóló
- évi CXXXV. tv.
- §-án keresztül alkalmazandó Ptk.
- §
(1)bekezdése szerinti, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat figyelembevételével számolta el az alperesi kamattartozást: a Cs. M. által megfizetett 3.800.000 Ft összegű törlesztés a 7.600.000 Ft tőke után
- március
- napjáig esedékes késedelmi kamatokat fedezte, ezért az alperest
- március
- napjától kezdődően terheli a kamatfizetési kötelezettség. Mivel a részteljesítésre
- április
- napján került sor, ezért a törlesztés a tőkekövetelés csökkentésére már nem nyújtott fedezetet. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság a Pp.
- §
(2)bekezdésére figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét a késedelmi kamatfizetés kezdő időpontja vonatkozásában a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta. A Fővárosi Ítélőtábla a per főtárgya kérdésében eredménytelenül fellebbező alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes másodfokú perköltségének megfizetésére, melyet a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(1)bekezdés a) pontja, és
(5)-
(6)bekezdése alapján mérsékelt összegben állapított meg, tekintettel a ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységre. Az alperes részleges költségmentessége folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a 6/
- (VI. 26) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. ,
- április
- Dr. Németh László s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár Ágnes s. k. előadó bíró Dr. Merőtey Anikó s. k. bíró