A Pécsi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Bhar.II.145/2007/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi október hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő végzést: A harmadfokú bíróság a rágalmazás vétsége miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Somogy Megyei Bíróság 1.Bf.149/2007/
- számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás A másodfokon eljárt Somogy Megyei Bíróság ítélete ellen a magánvádló jelentett be fellebbezést, a vádlott felmentése miatt, büntetőjogi felelősségének a megállapítása érdekében. A harmadfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott másodfokú ítéletet a Be.387.§
(1)bekezdése alapján az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során a tényállást - figyelemmel a Be.388.§
(2)bekezdésére - az iratok tartalma alapján mindössze annyiban helyesbítette, hogy a magánindítvány előterjesztésére a
- évi december hó
- napján került sor. Az első- és másodfokú eljárás lefolytatása a perrendi szabályok megtartásával történt meg; nem merült fel olyan szabálysértés, amely az ügy érdemi elbírálását akadályozta volna. A másodfokú bíróság a fenti - nyilvánvaló elírási hiba folytán szükségessé vált - helyesbítéstől eltekintve a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól mentes tényállást állapított meg: az a vádlott ténybeli elismerésén, illetve az egyéb bizonyítékok egyező adatain alapul. A megállapított tényállás tehát - a Be.388.§
(1)bekezdésében írtak szerint irányadó volt a harmadfokú eljárásban is. -----------------------E tényállás rövid lényege szerint a vádlott egy - szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt indított - perben tanúként olyan kijelentést tett, hogy a magánvádló - a szóban forgó polgári jogvita egyik alperese - homoszexuális kapcsolatban áll a részére négymillió forintot kölcsönadó ismerősével. Az ítélkezési gyakorlat több évtizede következetes abban, hogy szorosan az ügyhöz kapcsolódóan előadott és a gyalázkodó, becsmérlő jelleget nélkülöző tanúvallomások nem nyújtanak lehetőséget emberi méltóság elleni bűncselekmény megállapítására; még akkor sem, ha a közölt tények, illetve a levont következtetések - objektív szempontból - alkalmasak a becsület csorbítására (BJD
- és BH 2002/
- számú eseti döntés II. pontja). Az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez, az abban érintett személyek közötti kapcsolatrendszer jobb megértéséhez szükséges részletek - írásban, illetve szóban történő - előterjesztése ugyanis kifejezetten jogszerű magatartás, mivel annak célja a hatóság tényfeltáró tevékenységének az elősegítése, végső soron az anyagi igazság érvényre juttatása. Igaz ez a megállapítás a vádlott - polgári perben elhangzott - nyilatkozatára is. E jogvitában eljáró bíróságnak - a felperes kereseti kérelmével összefüggésben - a magánvádló teljesítőképességét is vizsgálnia kellett, így mindenekelőtt azt, hogy volt-e reális lehetősége az adásvétellel érintett kaposvári ingatlan vételárának a kifizetésére. Ezzel kapcsolatosan került sor a vádlott kihallgatására, aki a vallomásában a magánvádló perbeli előadásának a hitelességét igyekezett cáfolni; arra utalva, hogy az homoszexuális viszonyt tart fenn az ügy egy másik tanújával, azzal a személlyel, aki a kölcsönadás tényét igazolta. Ez utóbbi személy érdekeltségének vagy elfogultságának a vizsgálata a szóban forgó eljárásban nyilvánvalóan nem volt mellőzhető. Így bizonyos, hogy a vádlott a sérelmezett kijelentést tanúzási kötelezettsége körében, szorosan az ügyhöz kapcsolódóan tette. Mértéktartóan, a társadalmi érintkezés szabályait messzemenően szem előtt tartva; anélkül tehát, hogy e tényállítását túlzó, vagy gyalázkodó szövegkörnyezetben jelenítette volna meg. Ilyen körülmények között a Btk.182.§
(1)bekezdése szerinti valóság bizonyításának a szükségessége fel sem merülhetett: a jelen ügynek nem lehetett tárgya a magánvádló szexuális identitásának a felderítése. Ehhez hasonlóan nincs jelentősége annak sem, hogy mások e kijelentést hogyan értelmezték, annak nyomán milyen értékítéletet fogalmaztak meg. Mindezeket a másodfokú bíróság is felismerte, amikor a megalapozott jogi érveinek rendkívül részletes kifejtését követően - jogellenesség hiányában - a vádlott büntetőjogi felelősségének a hiányára következtetett. A Btk.179.§
(1)bekezdésében meghatározott rágalmazás vétsége vonatkozásában törvényesen került tehát sor a Be.6.§
(3)bekezdés a) pontjának I. fordulatán alapuló felmentésre. Következésképpen az ezt sérelmező fellebbezés nem volt megalapozott. Ezért a harmadfokú bíróság - a Be.397.§-a alapján - a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. P é c s,
- október
- Dr.Krémer László s.k. a tanács elnöke, Dr.Túri Tamás s.k. előadó bíró, Dr.Halász Etelka s.k. bíró A Kaposvári Városi Bíróság 14.B.928/2006/
- számú ítélete - a Somogy Megyei Bíróság 1.Bf.149/2007/
- számú ítéletében írt változtatással - a Pécsi Ítélőtábla Bhar.II.145/2007/
- számú végzése folytán a
- évi október hó
- napján jogerőre emelkedett. .Krémer László s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: