← Magyarország

Bf.6/2008/10 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.6/2008/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Szegeden,
  2. március
  3. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő ÍTÉLETET: A befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott ÉS TÁRSA ellen indított büntetőügyben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság
  4. november
  5. napján kihirdetett 11.B.65/2007/
  6. számú ítéletét m e g v á l t o z t a t j a az alábbiak szerint: Az I.r. vádlott cselekményét társtettességben elkövetettnek m i n ő s í t i . Az I.r. vádlottal szemben 6.330.000 (Hatmillió-háromszázharmincezer) forintra vagyonelkobzást r e n d e l e l . A II.r. vádlott által fizetendő kártérítés összegét 313.000 (Háromszáztizenháromezer) forintra, az illeték összegét 1.900 (Egyezer-kilencszáz) forintra l e s z á l l í t j a . Egyebekben az elsőfokú ítéletet h e l y b e n h a g y j a azzal, hogy az elsőfokú ítéletet a
  7. április 17-én tartott tárgyalási nap alapján is tekinti meghozottnak. Kötelezi az I.r. vádlottat 3.000 (Háromezer) forint, a II.r. vádlottat 7.200 (Hétezerkettőszáz) forint, a másodfokú eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére az államnak, a Bács-Kiskun Megyei Bírósági Gazdasági Hivatal felhívása szerint. Felhívja az elsőfokú bíróságot, hogy a II.r. vádlottal szemben az összbüntetési eljárást folytassa le. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: A megyei bíróság az I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki vesztegetést állítva, folytatólagosan elkövetett hivatali befolyással üzérkedés bűntettében, amelyért, mint visszaesőt 3 év 8 hónap börtönre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a vádlott által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról és elrendelte a korábban jogerősen kiszabott és végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását. A II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki csalás bűntettében és sikkasztás bűntettében, amelyért halmazati büntetésül 1 év börtönre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Kötelezte a II.r. vádlottat (magánfél neve) magánfél részére 1.378.000,- Ft és ezen összeg után járó kamatok, valamint az államnak az ezután járó illeték megfizetésére, míg a magánfél ezt meghaladó polgári jogi igényét - helyesen igényének érvényesítését - egyéb törvényes útra utasította. Az ítélet ellen az ügyész az I.r. vádlott terhére, a börtön tartamának súlyosítása érdekében, az I.r. vádlott és védője felmentésért, a védő a nyilvános ülésen másodlagosan enyhítésért is, a II.r. vádlott enyhítésért, védője elsősorban felmentésért, másodsorban pedig enyhítés végett jelentett be fellebbezést. A fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta, az I.r. vádlott vonatkozásában a börtönbüntetés súlyosítását, valamint vele szemben 6.280.000,- Ft vagyonelkobzás elrendelését, továbbá (magánfél neve) magánfél részére megítélt kártérítés összegének 313.000,- Ft-ra történő leszállítását, az ezen összeg után járó eljárási illeték mértékének csökkentését, egyebekben pedig az ítélet helybenhagyását indítványozta. A büntetés súlyosítására, illetve a felmentésre és az enyhítésre irányuló fellebbezések alaptalanok, a fellebbviteli főügyészség indítványa egyebekben alapos. A másodfokú bíróság a Be.
  8. §

(1)bekezdése alapján eljárva az ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság lényeges eljárási szabálysértéstől mentesen folytatta le a tárgyalást. A vád tárgyát képező releváns tényekre nézve tényállás-felderítési kötelezettségének eleget tett, a megalapozott elbíráláshoz szükséges körben és mélységben a bizonyítást felvette. További bizonyításnak helye nincs [Be. 353. §
(1)bekezdése], s erre irányuló indítványt sem terjesztettek elő az arra jogosultak. Bf.II.6/2008/10. A bíróság a beszerzett bizonyítékokat a Be. 78. §
(3)bekezdésében foglaltaknak megfelelően értékelte. Indokolási kötelezettségének eleget téve részletesen számot adott arról, hogy mely bizonyítékot mennyiben és miért fogadott vagy utasított el a tényállás megállapítása során. Figyelemmel arra, hogy az iratszerű és okszerű volt, ezért a bizonyítékok mérlegelésén keresztül a tényállást támadó fellebbezések eredményre nem vezethettek. Az elsőfokú bíróság a tényállást az általa elfogadott bizonyítékokra alapította, azokkal összhangban állapította meg, amely csak kisebb mértékben szorult helyesbítésre és kiegészítésre az alábbiak szerint: A Kecskeméti Városi Bíróság 6.Fk.1843/1994/
  1. számú ítélete (ítélet
  2. oldal 2./ pont) jogerőre emelkedésének éve:
  3. Az ítélőtábla teljes mértékben osztotta a fellebbviteli főügyészség azon álláspontját, hogy a tényállás I. pontjában írtak tekintetében az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg a sértett személyét. A csalás bűncselekményének károsultja, s ezáltal a sértettje [1/
  4. BPJE számú jogegységi határozat] ugyanis a Suzuki Vitara típusú személygépkocsi eredeti tulajdonosa, (
  5. sz. név), nem pedig (
  6. sz. név). A kár mértéke a Suzuki Vitara elkövetéskori forgalmi értékével azonos, amely vonatkozásában az ítélőtábla azt állapította meg további adatok hiányában, hogy az a 200.000,- Ft-ot meghaladta, de a 2.000.000,- Ft-ot nem. Az elsőfokú bíróság a tényállás II. pontjában a sértettet nem nevezte meg, hanem csak ezen eljárási pozícióra, s az I. pontban sértettként feltüntetett személyre utalt. Figyelemmel azonban arra, hogy a fentiek szerint az I. pont sértettje (
  7. sz. név), a II. pontban pedig (
  8. sz. név), ezért az ítélőtábla kiegészítette a II. pontot a sértett nevének ((
  9. sz. név)) feltüntetésével. Az ítélőtábla a tényállás III. pontjában foglaltakban a sértett megjelölést mellőzte, tekintettel arra, hogy az ott megállapított bűncselekménynek (hivatali befolyással üzérkedés bűntette, mint a közélet tisztasága elleni egyik bűncselekménynek) nincs sértettje, s helyette (
  10. sz. név) nevével egészítette ki a tényállást. Ezen túlmenően (
  11. sz. név)-nek a
  12. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
  13. oldal
  14. és
  15. bekezdésében foglalt vallomása alapján kiegészítette a tényállás III. pontját (ítélet
  16. oldal
  17. bekezdése) azzal, hogy a Suzuki Vitara személygépkocsit (
  18. sz. név) 100.000,- Ft-ért adta el, amelyből 50.000,- Ft-ot adott át az I.r. vádlott részére a vádlott által korábban megelőlegezett összeg kiegyenlítése végett. Tekintettel arra, hogy a fenti tényállás módosításokból megállapíthatóan (magánfél neve) polgári jogi igényt mindösszesen a tényállás II. pontjában megjelöltek (313.000,- Ft) vonatkozásában volt jogosult előterjeszteni, minthogy a további esetekben (
  19. sz. név) nem a bűncselekmény sértettje volt, így magánfél sem lehetett, ezért az ítélőtábla az ítélet
  20. oldal
  21. bekezdésében foglaltakat ezen megállapításnak megfelelően helyesbítette. A tényállás a Be.
  22. §
(1)bekezdés a) pontja alapján történt helyesbítésekkel és kiegészítésekkel teljes egészében megalapozott lett, s a másodfokú bíróság felülbírálatának alapját képezte [Be. 352. §
(2)bekezdése]. Az elsőfokú bíróság a tényállásból okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére, a felmentésükre nem kerülhetett sor. A vádlottak által elkövetett bűncselekményeket az elsőfokú bíróság túlnyomórészt helyesen minősítette. A tényállás II. pontjában írt sikkasztás bűncselekményének elkövetési magatartása azonban nem a "sajátjaként rendelkezés" [Btk. 317. §
(1)bekezdés II. fordulata], hanem a "jogtalan eltulajdonítás" [Btk. 317. §
(1)bekezdés I. fordulata], figyelemmel arra, hogy az I.r. vádlott a rábízott idegen járművet a tulajdonosának, (
  1. sz. név)-nek a hozzájárulása nélkül végleges elidegenítési szándékkal értékesítette (
  2. sz. név) részére. Az elkövetési magatartás eltérő értékelése azonban a bűncselekmény jogi minősítésére nem volt kihatással. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor, bár a tényállásában megállapította, hogy az I.r. vádlottal szándékegységben egy másik, önmagát hivatalos személynek - rendőrnek kiadó felnőtt korú személy is részt vett (
  3. sz. név) megtévesztésében, mely szerint több millió forint átadása fejében segít elintézni, hogy II.r. vádlott ránézve egyébként nem létező - terhelő vallomásából a nevét töröljék. Az I.r. vádlott és a fel nem derített társa a bűncselekményt egymás tevékenységéről tudta, közösen valósították meg [az ismeretlen tettestárs a Btk.
  4. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti bűncselekmény elkövetése miatt lenne büntetendő], így az ítélőtábla az I.r. vádlott bűncselekményét társtettesként [Btk. Bf.II.6/2008/10. 20. §
(2)bekezdése] elkövetettnek minősítette, amelynek nem előfeltétele a valamennyi elkövetővel szembeni vádemelés [EBH 2003.844.). A bűncselekmény jogi minősítése egyebekben megfelelt a Btk. vonatkozó rendelkezéseinek. A büntetés kiszabása során az ítélőtábla további súlyosító körülményként értékelte azt, hogy az I.r. vádlott (
  1. sz. név) szellemi állapotát kihasználva követte el a bűncselekményeket, s hogy a cselekményeit szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének próbaideje alatt valósította meg. II.r. vádlott vonatkozásában ugyanakkor mellőzte a bűnhalmazat súlyosítóként való értékelését. A Btk.
  2. §
(3)bekezdése értelmében ugyanis a büntetési tétel felső határa a törvény erejénél fogva emelkedik meg a felével, így a bíróság csakis ezen megemelt tételkereten belül szabhatja ki a büntetést, bármilyen erre vonatkozó mérlegelési lehetőség nélkül. A tételkeret felső határának megemelkedése mellett pedig a bűnhalmazat súlyosítóként való értékelése ugyanazon körülmény kettős értékelését jelentené. A bűnösségi körülmények előbbi változásai ellenére is az ítélőtábla arra az álláspontra helyezkedett, hogy a megyei bíróság olyan törvényes nemű és mértékű fő- és mellékbüntetésre ítélte a vádlottakat, amelyeknek sem a lényeges súlyosítására, sem a lényeges enyhítésére nincs ok, s az ezt célzó fellebbezések így alaptalannak bizonyultak. Ezzel együtt is mellőzte az ítéletből a közügyektől eltiltás tartamának indokolása körében tett azon megállapításokat (ítélet
  1. oldal
  2. és
  3. bekezdése), hogy a mellékbüntetés tartamát a bíróság a főbüntetés mértékéhez igazította. A főbüntetés mértéke ugyanis irreleváns a mellékbüntetés szempontjából, amely utóbbi a vádlott személyiségéhez, előéletéhez, a bűncselekmény jellegéhez, stb. kell, hogy igazodjon. A többszörösen büntetett előéletű vádlottak esetében, figyelemmel az általuk elkövetett bűncselekmények jellegére is, az ítélőtábla a közügyektől eltiltás tartamát a büntetés kiszabási elvekkel összhangban állónak értékelte ezzel együtt is. A másodfokú bíróság osztotta a fellebbviteli főügyészség azon álláspontját is, amely szerint az I.r. vádlottal szemben a bűncselekmény elkövetése során szerzett vagyoni előnyre nézve vagyonelkobzást kellett volna elrendelni. Ezért a tényállás III. pontjában a befolyással üzérkedés révén megszerzett teljes összegre a Btk. 77/B. §
(1)bekezdés e) pontja alapján elrendelte a vagyonelkobzást. Figyelemmel továbbá arra, hogy (magánfél neve) a már fentebb kifejtettek szerint csak a tényállás II. pontjában megjelölt összegre terjeszthetett elő polgári jogi igényt, ezért a másodfokú bíróság a kártérítés összegét a II. pontban megállapított mértékre leszállította, s ennek megfelelően az ez után fizetendő illeték összegét is csökkentette. Az ítélőtábla a megváltoztató rendelkezéseit a Be. 372. §-a alapján eljárva hozta meg, míg az ítéletet egyebekben - annak helyessége folytán - a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta azon tárgyalási nap feltüntetésével együtt, amelyet az elsőfokú bíróság elmulasztott az ítéletében [Be. 258. §
(1)bekezdés c) pontja] rögzíteni. Az eredménytelenül fellebbező vádlottaknak a fellebbezési eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére kötelezése a Be. 381. §
(1)bekezdésén és a Be. 338. §
(1)és
(3)bekezdésén alapszik. Tekintettel arra, hogy a II.r. vádlott esetében fennállni látszanak az összbüntetésbe foglalás feltételei, ezért a másodfokú bíróság felhívta az elsőfokú bíróságot annak lefolytatására. Az ítélet elleni fellebbezési jog kizárása a Be.
  1. §-án alapszik. S z e g e d ,
  2. március
  3. Gyurisné dr.Komlóssy Éva sk. Dr.Mezőlaki Erik sk. Dr.Cserháti Ágota sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.6/2008/
  4. számú ítélete és a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 11.B.65/2007/
  5. számú ítéletének a jelen ítélettel meg nem változtatott része mindkét vádlott vonatkozásában a mai napon jogerős és végrehajtható. S z e g e d ,
  6. március
  7. Gyurisné dr.Komlóssy Éva sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.