... Megyei Bíróság
- P. 20.743/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A ... Megyei Bíróság ... ügyvéd által képviselt ... (.... szám alatti lakos) felperesnek ... ügyvéd által képviselt ... (.... szám alatti lakos) alperes ellen 16.500.000.- forint és járulékai iránt indított perében meghozta az alábbi í t é l e t e t: A megyei bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 16.500.000.- (tizenhatmillió-ötszázezer) forintot, s ezen összegből 12.000.000.- (tizenkettő-millió) forint összeg után
- január 1-től
- április 30ig évi 11 %-os mértékű
- május 1-től
- június 30-ig évi 12,5 % mértékű,
- július 1-től
- december 31-ig évi 11,5 %-os mértékű,
- január 1-től,
- június 30-ig évi 9,5 %-os mértékű,
- július 1-től
- december 31-ig évi 7 %-os mértékű,
- január 1-től
- június 30-ig évi 6,6 %-os mértékű,
- július 1-től
- december 31-ig évi 6,25 % mértékű,
- január 1-től
- június 30-ig évi 8,5-os mértékű,
- július 1-től
- december 31-ig évi 7,75 %-os mértékű,
- január 1-től
- június 30-ig 7,5 %- os mértékű,
- július 1-től
- december 31-ig 8,5 %-os mértékű,
- január 1-től
- június 30-ig évi 10 % -os mértékű,
- július 1-től
- december 31-ig évi 9,50 %-os mértékű,
- január 1-től a kifizetés napjáig évi 8,00 %-os mértékű késedelmi kamatát. 1.800.000.- (egymillió-nyolcszázezer) forint összeg után
- július 1-től
- december 31-ig évi 7,75 %-os mértékű,
- január 1-től
- június 30-ig évi 7,5 %-os mértékű,
- július 1-től
- december 31-ig évi 8,5 %-os mértékű,
- január 1-től
- június 30-ig évi 10 %-os mértékű,
- július 1-től
- december 31-ig évi 9,50 %-os mértékű,
- január 1-től a kifizetés napjáig évi 8 %-os mértékű késedelmi kamatát. 2.700.000.- (kettőmillió-hétszázezer) forint összeg után
- február 1-től
- június 30-ig 7,5 %-os mértékű,
- július 1-től december 31-ig évi 8,5 %-os mértékű,
- január 1-től
- június 30-ig évi 10 %-os mértékű,
- július 1-től
- december 31-ig évi 9,50 %-os mértékű, és
- január 1-től a kifizetés napjáig évi 8 %-os mértékű késedelmi kamatát. Az alperes felelőssége a felperessel szemben a közös vagyonból ráeső rész erejéig áll fenn. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 400.000.- (négyszázezer) forint összegű elsőfokú perköltséget, az államnak külön felhívására 900.000.- (kilencszázezer) forint le nem rótt kereseti illetéket. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ...Ítélőtáblához címzetten, a ... Megyei Bíróságon 3 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a ...Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A megyei bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési idő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. I n d o k o l á s: Alperes volt házastársa ..., .... szám alatti lakos üzletvezetője és beltagja volt a ... szám alatti székhellyel rendelkező ..-nek. Felperes a közös üzleti vállalkozás reményében
- év során 5.000.000.- forintot,
- szeptemberéig pedig további 7.000.000.forintot bocsátott ... rendelkezésére. Felperes, illetve ... megállapodtak abban is, hogy az összesen 12.000.000.- forintos, felperes részéről rendelkezésére bocsátott összegnek a felhasználása következtében ..., illetve a ... BT. a felperes részére a társaság eredménye után részesedést fog biztosítani. Ezen megállapodásukat
- március
- napján írásba is foglalták, amelyben a fentieket rögzítették. Ezen megállapodásban ... mind a 3-as, mind az 5-ös pontban a 12.000.000.- forint átvételét elismerte és nyugtázta, és kijelentette azt is, hogy ez a tartozás a megállapodás aláírásának az időpontjában fennáll. Ezen megállapodásban rögzítették a korábban szóban létrejött nyereségrészesedésre vonatkozó megegyezésüket is. Ennek megfelelően ... azt vállalta, hogy
- december
- napjáig havi 70.000.- forint,
- január 1-től pedig havi 300.000.- forint összeget fog a felperesnek juttatni nyereségrészesedés címén. Ezen megállapodásban ... kijelenti azt is, hogy amennyiben az un. nyereségrészesedést a felperes részére teljesíteni nem tudja, abban az esetben kötelezettséget vállal a 12.000.000.- forint összegű
- március
- napjáig történő visszafizetésére jegybanki alapkamattal megegyező kamatokkal együtt. Ezen megállapodást kiegészítették
- március
- napján, amely kiegészítés a Bt. tulajdonát képező autóbuszokra vonatkozó jelzálogjog alapításáról szól a felperes javára. Tekintettel arra, hogy felperes javára a megállapodásban foglaltak teljesítésére nem került sor, és a ... BT. felszámolása bekövetkezett, felperes ...-val szemben egyrészt a ... Megyei Bíróság előtt Pk. 21.288/
- szám alatt, míg a ... Városi Bíróság előtt Pk. 51.158/
- szám alatt fizetési meghagyás kibocsátást kezdeményezte. A fizetési meghagyások ... ellentmondásának hiányában jogerőre emelkedtek és végrehajthatóvá váltak. A végrehajtási eljárást a ... Önálló Bírósági végrehajtó előtt V. 31/2008 szám alatt folyamatban van. Felperes fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét kereseti kérelemként is fenntartva az alperes, mint ... volt házastársának a kötelezését kérte a jogerős fizetési meghagyásokban meghatározott összegekre vonatkozóan. Felperes a Csjt.
- §-ának a rendelkezéseire alapította a kereseti kérelmét. Álláspontja szerint egyrészt a 12.000.000.- forint átadására a peres felek között az alperesi előadás szerinti életközösség megszakítása előtti időpontban került sor, ezen túlmenően felperesi álláspont szerint a házastársi életközösség 2004-ben nem szakadt meg a felek között, hanem az jelenleg is fennáll. Alperes szűkszavú ellentmondásában, illetve azt követően ellenkérelmében a kereseti kérelem elutasítását kérte arra tekintettel, hogy a házastársi vagyonközösség volt házastársával már nem állt fenn, ezért a követelés jogalapját vitatja, pontosított ellenkérelmében az alperes akként nyilatkozott, hogy az írásbeli megállapodás időpontjában már nem állt fenn házastársi vagyonközösség az alperes és a volt házastársak között, és mindezt a ...Városi Bíróságon folyamatban volt P. 20.274/2008-as számú per iratanyagával kívánta alátámasztani, amelyből a házastársi vagyonközösség megszűnésének időpontja megállapítható. A megyei bíróság a bizonyítási eljárás körében a felperesi indítványnak megfelelően tanúbizonyítást eszközölt. Beszerezte a ... Városi Bíróság P. 20.274/008-as számú iratát, mely az alperes, és volt házastársa közötti házasság felbontása tárgyában keletkezett és a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján azt állapította meg, hogy a felperes kereseti kérelme helytálló. A Csjt.
- §
(1)bekezdése értelmében a vagyonközösség fennállása alatt, továbbá a házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak a házastársak közös egyetértésével lehet vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni, vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik. A
(2)bekezdés szerint bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött az előbbi rendelkezés alá tartozó visszterhes ügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni, kivéve, ha az ügyletkötő harmadik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá. A
(3)bekezdés pedig kimondja, hogy az előbbi rendelkezések alapján a másik házastárs felelőssége a házastárs által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben a közös vagyonból ráeső rész erejéig áll fenn. A fent hivatkozott jogszabályi helyekből megállapíthatóan az a személy aki valamelyik házastárssal szerződést köt, nem kell, hogy vizsgálódjon annak megállapítása érdekében, hogy a másik házastárs az ügylethez hozzájárult-e, vagy sem, hiszen a Csjt. 30. §-ának
(2)bekezdése a másik házastársnak az ügylethez való hozzájárulása mellett vélelmet állít fel, ami azt jelenti, hogy azt akkor is megadottnak kell tekinteni, ha a hozzájárulás ténye nem állapítható meg. A hozzájárulás vélelmezésére csak a házassági életközösség fennállása alatt van mód, s amennyiben az életközösség megszűnése folytán a vagyonközösség véget ért, az ügyletért a házastárs csupán hozzájárulása esetén felel. Ezen jogszabályhely alapján az un. házaspári betéti társaságoknál a beltag házastárs kötelezettség vállalását a kültag házastárs hozzájárulásával megtettnek kell tekinteni, így ezért ő is felel a közös vagyonból ráeső rész erejéig. Hiába korlátozott tehát a kültag felelőssége a társasági jogi oldalról, miközben a családjogi szabályok szerint mint házastárs felel, vagyis a Bt. tartozásaiért a teljes házastársi közös vagyon fedezetül fog szolgálni. A ...Városi Bíróság P. 20.274/2008-as irataiból megállapíthatóan ...
- szeptemberben benyújtott kereseti kérelmében kérte a házasság felbontását arra tekintettel, hogy
- június
- napjával kötött az ezen per alperesével egyezséget a vagyonközösség megosztása tárgyában. A városi bíróság ítéletében az életközösség megszakadásának időpontját
- év elejében határozta meg. A peres eljárás során a peres felek jogerősen egyezséget kötöttek, egyezségükben kijelentették, hogy a közös vagyoni ingóságokat egymás között megosztották, az természetben foganatba ment, megtérítésre igényt nem tartanak, és megállapodtak a peres felek közös tulajdonát képező ..., ... szám alatti ingatlan közös használatában is. A megyei bíróság álláspontja szerint amennyiben a peres feleknek a házassági bontóper során előadott nyilatkozatait vesszük alapul, a felperes kereseti kérelme a Csjt.
- §
(1), illetőleg
(2)bekezdése alapján a 12.000.000.- forint összegre vonatkozóan helytálló, hiszen a házastársi életközösség megszakadásának időpontját megelőzően került sor a
- március 9-i megállapodásban foglaltak szerint is felperes részéről ... javára a 12.000.000.- forint összeg átadására, melyet ... elismert. Ami az un. alperes volt házastársa részéről nyereségrészesedésként fizetendő és elismert összegre vonatkozóan az alperes felelősségét illeti, a megyei bíróság álláspontja a következő. Egyrészt a felperes kereseti kérelmében követelt összegek, összegszerűsége az alperes részéről vita tárgyát, illetőleg bizonyítás tárgyát nem képezte, a fizetési meghagyások, melyeket felperes ... szemben kezdeményezett, ellentmondás hiányában jogerőre emelkedtek. A felperes a peres eljárás során a bíróság álláspontja szerint sikerrel bizonyította azt, hogy az alperes, valamint ... között az életközösség, a gazdasági kapcsolat a házasság felbontását is követően is fennállt, és ennek megfelelően az alperes által mint házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek lehet tekinteni a
- március 9-i, illetve a
- március 8-i megállapodásban foglaltakat is. Felperes e vonatkozásban tanúbizonyítási indítványt tett. A felperes által meghallgatni kért tanúk ... kivételével érdektelen tanúknak tekinthető, és olyan személyeknek, amelyek mind a felperessel, mind az alperessel, illetve volt házastársával a tanúkénti meghallgatásának időpontjáig is jó, mondhatni baráti, jó ismerősi kapcsolatot ápolnak. Ezen tanúk egyrészt az alperes és volt házastársa közötti házasság felbontását követő időszakra vonatkozóan is közös családi összejövetelekről, szomszédi látogatásokról, illetve olyan a volt házasfelek között fennálló családi viszonyról, kapcsolatról adtak nyilatkozatot, amelyből a bíróság számára is az a következtetés vonható le, hogy a megállapodások megkötésének időpontjában a házastársi életközösség a felek között fennállt. Az alperes és volt házastársa között közös megegyezés alapján a bontó okok vizsgálata nélkül került sor a házasság felbontására, ennek megfelelően a ... Városi Bíróság előtti perben a peres felek házassága megromlásának a tényleges körülményei vizsgálatára, tanúk meghallgatására nem került sor. A bíróság elfogadta a felek egyező nyilatkozatát, és elfogadta ...jogi képviselőjének, amely egyébként ezen perben a volt házastárs, azaz az alperes jogi képviselőjeként szerepel, előtt megkötött illetve bemutatott azon okiratot, amelyben a házastársi vagyonközösség a felek megszűntették. Mindennek ellenére a megyei bíróság álláspontja szerint a házastársi életközösség fennállására és az ügyletkötéshez történő házastársi hozzájárulásra a felperes joggal alapíthat kereseti kérelmet. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a megyei bíróság által az alperes részére kiadott idézést ... volt házastársa vette át, aki a vétíven a férj megjelölést alkalmazta. A megyei bíróság az alperes által a
- február
- napján előterjesztett bizonyítási indítványokat, mely az alperes személyes meghallgatására illetőleg ... tanúkénti meghallgatására vonatkozott, elutasította. Az elutasítás oka egyrészt az volt, hogy a bíróság álláspontja szerint az alperesi részről a bizonyítási indítványok előterjesztésére felróható módon elkésetten került sor, amely a jóhiszemű pervitellel nem egyeztethető össze. A bizonyítási indítvány tartalma lett volna egyrészt alperes személyes meghallgatása. Alperest a megyei bíróság a tárgyalásokra minden alkalommal idézte, alperes személyesen nyilatkozatot nem tett, a tárgyalásokon nem jelent meg, mi több, alperes jogi képviselője is csak a bíróság által megtartott harmadik tárgyaláson jelent meg. A bíróság a tárgyalásokra az alperest is és jogi képviselőjét is minden alkalommal idézte. Az a tény, hogy alperes jogi képviselője a
- november 10-i tárgyalásra az idézést a tárgyalás napján vette át, nem róható a bíróság terhére, hiszen a posta az alperesi jogi képviselő részére első alkalommal
- október
- napján kísérelte meg a kézbesítést, majd október 29., illetőleg november
- napján. Azt, hogy az alperes a postai értesítéseket követően kizárólag november
- napján vette át az idézést, és ezért nem jelent meg a tárgyaláson, mindenképpen az alperes jogi képviselőjének mulasztásaként kell értékelni. Az alperesi részről előterjesztett másik bizonyítási indítványa ... tanúkénti meghallgatására vonatkozóan egyrészt kifejezetten érdekelt személy meghallgatására irányult, másrészt ezen bizonyítási indítvány előterjesztésére is késedelmesen került sor. A bíróság kérdésére sem tudott az alperes megjelent jogi képviselője magyarázatot adni arra, hogy mi akadályozta az alperesi oldalt a bizonyítási indítványok korábbi megtételére, annál is inkább, mert a felperes a kereseti kérelmében a tényállást részletesen leírta, a bizonyítási indítványokat megtette, abban változás a per későbbi szakaszában nem volt, tehát már a kereseti kérelem kézhezvételétől kezdődően az alperes a felperesi előadás alapján a védekezését határidőben megtehette volna. A Pp.
- §
(2)bekezdése kimondja, hogy a bíróság köteles megakadályozni minden olyan eljárást, cselekményt, vagy egyéb magatartást, amely a jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétes, így azt, amely a per elhúzására irányul, vagy arra vezethet. A Pp. 3. §
(4)bekezdése egyértelműen kimondja azt is, hogy a bíróság a bizonyítás elrendelését mellőzni köteles, ha bizonyítási indítványt a fél neki felróható okból elkésetten, vagy egyébként a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjeszti elő. Mindezekre tekintettel is döntött a megyei bíróság az alperesi bizonyítási indítványok elutasításáról. A megyei bíróság az ítélet indokolásában megjegyzi, hogy a
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben az alperesi jogi képviselője vétívének adminisztrációs okból történő későbbi csatolása miatt jegyezte meg a bíróság azt a tényt, hogy az alpesi jogi képviselő helyett az idézés az alperes részére került kézbesítésre. A vétív tanúsága szerint ezzel szemben az állapítható meg, hogy az eljáró bíró utasításának megfelelően mind az alperes, mind az alperesi jogi képviselő idézésére sor került. Tény viszont, hogy az alperes jogi képviselője a posta többszöri értesítését követően vette át ténylegesen az idézést. Mindezekre tekintettel a megyei bíróság a felperes által összegszerűségében is a jogerős fizetési meghagyásokkal alátámasztott követelés vonatkozásában a kereseti kérelemnek megfelelően kötelezte az alperest egyrészt a Csjt.
- §
(1), illetőleg
(2)bekezdése alapján a törvényben meghatározott vélelemre tekintettel az alperes és volt házastársa részéről meghatározott házastársi életközösség időpontjának megszakadását figyelembe véve; másrészről a felperes által eszközölt bizonyítási indítvány eredményeképpen megállapítható az, hogy a házassági bontóperben tett alperes, illetőleg volt házastársa által meghatározott házastársi életközösség megszakadásának időpontját követően a házastársi életközösség a felek között fennállt, ezért a felperes az alperes hozzájárulását alappal feltételezte. Mindezekre tekintettel pedig az alperes felelőssége a másik házastárs által kötött ügyletért fennáll. A megyei bíróság a késedelmi kamat mértékét a Ptk. 301. §
(1)bekezdése alapján határozta meg, a felperes javára teljesítendő elsőfokú perköltség összegét, a 32/
- (VIII. 22.) IM. számú rendelet
- §-ában foglaltak szerint az ügy ellátásához szükséges ügyvédi tevékenységre figyelemmel határozta meg. Tekintettel arra, hogy az alperes pervesztes lett, ezért a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest a perköltség teljesítésére, valamint a felperes által, részére biztosított illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt illeték megfizetésére az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény 42. §
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel. Az ítélet elleni fellebbezési lehetőség a Pp. 233. §
(1)bekezdésén alapul. ...
- február
- napján ...Anna sk. bíró