Mfv.I.10.995/2006/15.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a felperesnek a Dr. Gáspárné dr. Menkó Veronika ügyvéd által képviselt alperes ellen rendkívüli felmondás jogkövetkezményeinek megállapítása iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 18.M.4747/
- szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 61.Mf.633.943/2005/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 61.Mf.633.943/2005/
- számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, egyebekben azt hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt - 6.000 /hatezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : A Fővárosi Munkaügyi Bíróság
- július 11-én jogerőre emelkedett 18.M.4747/2004/
- számú részítéletével megállapította a munkáltatói rendkívüli felmondás jogellenességét, azt hatályon kívül helyezte, kimondva, hogy a felperes munkaviszonya az ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. A felperes keresetében - a jogellenesség jogkövetkezményeként elmaradt munkabér, tizenkettő havi átlagkereset és 30.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 18.M.4747/2004/
- számú ítéletével elmaradt munkabér és kettő havi átlagkereset átalánytérítéskénti megfizetésére kötelezte az alperest, egyebekben a keresetet elutasította, és a felperest 50.000 forint részperköltség megfizetésére kötelezte. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felperes bruttó 100.000 forintos havi munkabére alapján 409.520 forint elmaradt munkabérre tarthat igényt a máshonnan megtérült jövedelmek levonásba helyezése után. A bíróság mérlegelési jogkörében azt értékelte, hogy a felperes rövid ideig állt az alperes alkalmazásában és a felmondást követően lehetősége volt új munkaviszony létesítésére. Ezért kettő havi átlagkereset megfizetésére kötelezte az alperest az Mt.
- §
(4)bekezdése alapján. A nem vagyoni kártérítés körében kifejtette, hogy a felperes nem tudta igazolni, miszerint az alperes lehetetlenné tette elhelyezkedését, noha a bizonyítási teher e körben a Pp. 164. §-ának
(1)bekezdése szerint a felperesi oldalon volt. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Bíróság 61.Mf.633.943/2005/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a felperest 25.000 forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében eljárva a bizonyítékok okszerű mérlegelésével helyesen állapította meg a tényállást és helytálló az abból levont jogi következtetése is. A felperes személyesen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében különböző, a büntetőjogra tartozó megállapítások mellett tizenkettő havi átalánytérítés és nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A pártfogó ügyvéd felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet részbeni megváltoztatását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint az átalánykár mértékét a bíróságok jogsértően alacsony összegben határozták meg, ezért „legalább" 400.000-600.000 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mivel ez áll arányban a jogsértés súlyával. A felperes hivatkozása szerint már korábban indokolt lett volna részére pártfogó ügyvéd kirendelése akkor is, ha ezt kifejezetten nem kérte, mivel látható volt, hogy az eljárás pszichésen jelentős mértékben megviselte. A felperes kérte az első- és másodfokú perköltség viselése alóli mentesítését a Pp.
- §
(2)bekezdése, valamint 81. §-ának
(2)bekezdése alapján. Az alperes felülvizsgálati hatályában tartását kérte kötelezése mellett. ellenkérelmében a jogerős ítélet a felperes perköltség fizetésre A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül (Pp. 275. §
(2)bekezdés). A Pp. 73/A. §-a értelmében a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A Pp. 73/B. § szerint pedig, ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli nyilatkozata hatálytalan. A fentiekből következik, hogy a felperes személyesen benyújtott felülvizsgálati kérelme nem volt vizsgálat tárgyává tehető, a Legfelsőbb Bíróság a pártfogó ügyvéd által előterjesztetteket vonhatta vizsgálódási körébe. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján döntött, a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nem volt helye (BH 2002/29.). Az eljáró bíróságok helytálló döntést hoztak az elmaradt járandóságok körében. A jogellenesség jogkövetkezményeként megállapított kettő havi átlagkereset mint átalánytérítés megfelel a bírói gyakorlatnak-értékelve azon körülményeket, hogy a felperes rövid ideig állt az alperes alkalmazásában, és munkaviszonya megszüntetését követően hamarosan új munkaviszonyt tudott létesíteni. Alaptalanul sérelmezte a felülvizsgálati kérelmében a felperes, hogy a perben kialakult pszichés állapotára tekintettel a korábbi eljárások során is pártfogó ügyvéd kirendelésére lett volna szükség. A felperes az eljárás során nem terjesztett elő kérelmet e vonatkozásban, illetve nem jelezte, hogy a per vitele számára nehézséget jelent. A korábbi eljárásokban pedig a jogszabályok szerint a jogi képviselet nem volt kötelező. Az elsőfokú bíróság a felperest teljes körben tájékoztatta bizonyítási kötelezettségéről (4. sorszámú jkv. 3. oldal 3. bekezdés, 8. sorszámú jkv. 1. oldal), így a Pp. 7. §-ának
(2)bekezdésében foglaltak megsértése sem volt megállapítható. A felperes perköltség fizetés alóli mentesítésére sem volt jogi lehetőség, mivel a bíróságok által megállapított részperköltség a felperes részbeni pervesztességével, illetőleg a pertárgy értékével arányban állt, és eltúlzottnak sem tekinthető. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján Fővárosi Bíróság 61.Mf.633.943/2005/
- számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, egyebekben azt hatályában fenntartotta. A felperest a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 3. §-ának
(3)bekezdése értelmében az állam viseli. Budapest,
- augusztus
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő