A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bhar.II.975/2008/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, mint harmadfokú bíróság Budapesten, a
- év március hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: Az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt ellen folyamatban lévő büntetőügyben a vádlott és védője által benyújtott másodfellebbezést elbírálva a Debreceni Ítélőtábla Bf.III.439/2007/
- számú ítéletét helybenhagyja. A harmadfokú eljárásban felmerült 3 900.- (háromezer-kilencszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. I n d o k o l á s I. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság - mint első fokú bíróság a
- év április hó
- napján kihirdetett 7.B.756/2005/
- számú ítéletével a vádlottat emberölés bűntettének kísérletében és lőfegyverrel visszaélés bűntettében mondta ki bűnösnek. Ezért őt halmazati büntetésül 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte, és elrendelte a kényszergyógyítását. A börtönbüntetésbe a vádlott által
- év március hó
- napjától az elsőfokú bíróság ítéletének kihirdetéséig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította. Elrendelte a Mezőtúri Városi Bíróság
- év június hó
- napján jogerős 3.B.257/2002/
- számú ítéletével kiszabott 8 hónap fogházbüntetés végrehajtását. Rendelkezett a bűnjelekről is. Kötelezte a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú ítélet tényállásának lényege a következő: A vádlott beszámítási képessége nem korlátozott. A vádlott korábban golyós, sörétes, maroklőfegyver, gáz- és riasztófegyver kezelésére, használatára vonatkozó elméleti és gyakorlati vizsgát tett. A pontosan meg nem határozható időpontban megszerzett és ettől kezdve a bűncselekmény napjáig magánál tartott egy 4 mm Flóbert kaliber jelű T0247034 gyártási számú, TOZ-8M puskából átalakított MODCB 93 típusú egylövetű puskát. A puskán gyárilag és házilag is végeztek átalakítást: a puskatok felső részén található teljesítménycsökkentő vájatot házilagosan, csavarral tömítették, ezáltal a csőtorkolati energiáját 7,5 joule-t meghaladóra növelték. A vádlott magánál tartott - engedély nélkül vásárolható - egylövetű puskából kilőhető 6 mm és 4 mm töltényeket. A puskából kilőtt ilyen lövedék súlyos sérülés okozására, esetlegesen emberi élet kioltására is alkalmas. A
- évi XXIV. Törvény alapján a Flóbert típusú puska lőfegyvernek minősül. A 118/
- (VI. 27.) Korm. rendelet
- §ával módosított 253/
- (VIII. 31.) Korm. rendelet
- §
(1)bekezdése szerint a korábban engedély nélkül tartott, 7,5 joule vagy ennél kisebb csőtorkolati energiájú Flóbert lőfegyverek tartására
- június
- napjáig lehetett engedélyt kérni. A nem gyárilag átalakított, be nem vizsgált fegyver tartására engedély azonban nem adható. A délelőtti órákban elfogyasztott alkoholtól ittas vádlott és a nála lakó sértett között ismétlődő szóváltás alakult ki. A vádlott végül magához vette megtöltött Flóbert puskáját, kibiztosította azt, majd a tőle másfél méter távolságra álló sértett felső testére irányította és a mellkasára egy lövést adott le. A lövés a sértett bal mellkasát a szegycsont alsó harmadában érte. A vádlott további lőszerért kiabált, ezt hallva a sértett felkapott egy csákányt és a fegyverre ütött. Ezt követően a sértett saját lábán a rendőrségre ment, ahol a történtekről bejelentést tett, majd kórházba szállították. A lágyrészekbe beékelődött lövedékdarab műtéti eltávolítására nem került sor, a sértett sérülése 8 napon belül gyógyult. A súlyosabb sérülés bekövetkezésének elmaradása csupán a véletlenen múlt, a lövedék a mellüregbe nem hatolt be. A lövedék mellüregbe hatolása esetén akár halálos eredmény is bekövetkezhetett volna. Az első fokú ítélet ellen a vádlott felmentésért, védője elsődlegesen mindkét cselekmény tekintetében a tényállás és a bűnösség téves megállapítása, másodlagosan az élet elleni cselekmény életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérletének minősítéséért, a bizonyítási indítvány és az elfogultsági kifogás elutasítása miatt, végül a büntetés enyhítéséért jelentett be fellebbezést. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség BF.445/2005/9-I. számú írásbeli indítványában tévedés jogcímén a lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt emelt vád alól a vádlott felmentését indítványozta, mert a lőfegyver csőtorkolati energiáját megnövelő házilagos átalakításról a vádlott nem tudott. Az ügyészség álláspontja szerint az emberölés kísérletét a vádlott nem egyenes, hanem eshetőleges szándékkal követte el. Erre figyelemmel nem ellenezte a büntetés enyhítését. A Debreceni Ítélőtábla - mint másodfokú bíróság - a
- év június hó
- napján tartott tárgyaláson meghozott Bf.III.439/2007/
- számú ítéletével a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság ítéletét megváltoztatta. A vádlott terhére megállapított emberölés bűntettének kísérletét testi sértés bűntette kísérletének (Btk.
- §
(1)és
(5)bekezdés) minősítette, és a vádlottat az ellene lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. A börtönbüntetés tartamát 2 év 10 hónapra, a közügyektől eltiltás mellékbüntetést pedig 3 évre enyhítette, és mellőzte a kényszergyógyítás elrendelését. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Debreceni Ítélőtábla a felvett bizonyítás eredményeként a tényállást - egyebek mellett - helyesbítette, illetve eltérő tényállást állapított meg. Az ítélőtábla határozatának indokolása szerint a vádlott a sértett mellkasának bal oldalára egy ízben lövést adott le, ezzel a sértettnek 8 napon belül - szövődménymentes gyógyulás esetén 5-7 nap alatt - gyógyuló sérülést okozott. A lövési távolságot figyelembe véve az alkalmazott fegyverrel súlyosabb sérülés bekövetkezésének reális lehetősége nem állt fenn, a lövedék ugyanis nem rendelkezett a mellkas átütéséhez szükséges mozgási energiával. Lényegesen közelebbről, a test felszínre szorított csőtorkolattal leadott lövés okozhatott volna súlyosabb, a mellkasfalon áthatolva közvetett életveszélyes sérülést, illetve - a szívet elérve közvetlen életveszélyes sérülést, ekként akár halált is eredményezhetett volna. Ilyen körülmények között a vádlott cselekménye nem volt alkalmas az emberélet kioltására, azonban megteremtette annak lehetőségét, hogy életveszélyes sérülés következzen be, figyelemmel arra, hogy a lövés a sértettet a bal szívkamrája vetületében érte. A vádlott a következményekkel mit sem törődve cselekedett, ezért cselekményét emberölés bűntettének kísérlete helyett testi sértés bűntette kísérletének - Btk. 170. §
(1)és
(5)bekezdés - minősítette. Az ítélőtábla határozata tényként rögzítette, hogy a lefoglalt lőfegyver tényleges csőtorkolati energiája és a 7,5 joule közötti különbséget csak műszerrel lehet megállapítani, a fegyver átalakított voltát még egy fegyvermester sem képes felismerni. A vádlottnak nem volt tudomása a házilagos átalakításról. A 7,5 joule-t el nem érő csőtorkolati energiájú Flóbert típusú puska
- év május hó
- napjától minősült lőfegyvernek, tartása
- év június hó
- napjáig nem volt engedély köteles. A csőtorkolati energia 7,5 joule-t meghaladó növelése érdekében nem gyárilag átalakított, be nem vizsgált puska megszerzése, tartása a jogszabályváltozástól függetlenül - bűncselekmény. A másodfokú ítélet indokolása szerint a vádlott tudata csak azt fogta át, hogy - még a cselekmény idején sem engedélyköteles Flóbert típusú fegyvere van. Ezzel ellentétes következtetést abból sem lehetett levonni, hogy a vádlott fegyverismereti vizsgával rendelkezett. Ebből következően a bíróság által levont következtetés, amely szerint a lőfegyver tartására szükséges vizsgabizonyítvánnyal rendelkező, korábban hasonló bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt álló vádlottnak tisztában kellett lennie a fegyver megnövelt hatóerejével még akkor is, ha az átalakítást nem ő végezte. Valójában a vádlott nem tudott a Flobert típusú puskán házilag végzett átalakításról és ezáltal a csőtorkolati energia megnöveléséről, vagyis e tényt illetően tévedésben volt. A Btk.
- §-ának
(1)bekezdése értelmében tévedés címén nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott, s ez a Btk. 22. §-ának
- d)pontjában meghatározott büntethetőséget kizáró ok, ami a büntetőjogi felelősségre vonás akadályát jelenti. E ténybeli tévedése folytán a vádlottat az ellene lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Az ítélőtábla pontosította a bűnösségi körülményeket és számot adott a kényszergyógyítás mellőzésének indokairól, továbbá az egyéb ítéleti rendelkezésekről is. II. A másodfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és a védő a lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt emelt vád alóli felmentő rendelkezés téves jogcímét sérelmezve az ítélet ezzel összefüggő rendelkezése ellen jelentett be fellebbezést. A vádlott felmentését bűncselekmény hiányában indítványozták. A fellebbviteli főügyészség a másodfokú ítéletet tudomásul vette. A Legfőbb Ügyészség BF. 2330/2008. számú másodfellebbezését alaptalannak tartotta. átiratában a védő Álláspontja szerint a vádlottat a Debreceni Ítélőtábla helyes indokok alapján mentette fel a lőfegyverrel visszaélés bűntettének vádja alól, mert a Btk. 22. §-ának
- d)pontjában felvett és a Btk. 27. §-ának
(1)bekezdésében szabályozott ténybeli tévedés, mint büntethetőséget kizáró ok megállapítható. A vádlott cselekménye, a lőfegyver engedély nélküli megszerzése és tartása bűncselekmény, amely az elbírált esetben is megvalósult, ez okból a vádlott felmentésére bűncselekmény hiányában nem kerülhet sor. Az ügyészi indítvány szerint az életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérletében történt bűnösség megállapítása, a cselekmény minősítése, valamint a büntetés kiszabása és az ítélet további rendelkezései is törvényesek. Mindezekre figyelemmel a Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Debreceni Ítélőtábla Bf.III.439/2007/
- számú ítéletét a Be.
- §-a alapján hagyja helyben. A harmadfokú eljárásban tartott nyilvános ülésen a védő - és hozzá csatlakozva a vádlott - a fellebbezést módosította. A felmentés jogcímét sérelmező jogorvoslati indítványát nem tartotta fenn, azonban a jelen ügyben végrehajtani rendelt, korábban jogerős ítélettel kiszabott és próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésbe kérte beszámítani a vádlott által a jelen ügyben előzetes letartóztatásban töltött időnek a jelen ügyben kiszabott szabadságvesztés tartamát meghaladó részét. A legfőbb ügyész képviselője alaptalannak tartotta. a módosított fellebbezést is III. A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt megállapította, hogy a Be.
- §-a a) pontja értelmében helyesen döntött a Debreceni Ítélőtábla, amikor a másodfokon meghozott ítélete ellen fellebbezési jogot biztosított. Vizsgálta a Legfelsőbb Bíróság, hogy az eredetileg bejelentett és a nyilvános ülésen módosított a beszámítással kapcsolatos rendelkezést sérelmező - fellebbezés milyen körben alapozza meg a harmadfokú felülbírálatot. A felülbírálat terjedelmét szabályozó Be.
- §
(3)bekezdése szerint, ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek az elkobzásra, a vagyonelkobzásra, a pártfogó felügyelet elrendelésére, a lefoglalásra, a polgári jogi igényre, a szülői felügyeleti jog megszüntetésére vagy a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezése ellen irányul, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak ezt a részét bírálja felül. A módosított másodfellebbezés -, amely a beszámítással kapcsolatos rendelkezést támadta - az előzőekben idézett járulékos kérdéseket érintő törvényi felsorolásban nem szerepel. Ebből következően a felülbírálat körének szűkítését sem alapozza meg. Ezért a Legfelsőbb Bíróság, mint harmadfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet és az azt megelőző első- és másodfokú eljárást teljeskörűen felülbírálta. (Be. 387. §
(1)és
(2)bekezdés). A felülbírálat során az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértést sem az első, sem a másodfokú eljárásban nem észlelt. A Legfelsőbb Bíróság a Debreceni Ítélőtábla által helyesbített és kiegészített tényállást minden részletében megalapozottnak és ezért a harmadfokú eljárásban irányadónak találta. Az irányadó tényállás alapján a Debreceni Ítélőtábla helyesen következtetett a vádlott bűnösségére a testi sértés bűntette kísérletében, e cselekmény minősítése az anyagi jogi szabályoknak megfelelően törvényes. A lőfegyverrel visszaélés bűntette alóli felmentő rendelkezéssel és annak jogi érveivel a Legfelsőbb Bíróság maradéktalanul egyetértett. A másodfokú bíróság kiegészítéseivel a büntetés kiszabását befolyásoló körülmények felsorolása teljes, az ítélet járulékos rendelkezései törvényesek. A másodfellebbezéssel érintett rendelkezés a Btk. 99. §-ának
(1)bekezdésében foglalt rendelkezésén alapul. E szerint: "a kiszabott szabadságvesztésbe, közérdekű munkába, pénzbüntetésbe, illetőleg pénzmellékbüntetésbe az előzetes fogva tartás és a házi őrizet teljes idejét be kell számítani". A beszámítás azonban csak abban az ügyben kiállott előzetes letartóztatásban töltött időre vonatkozik, amelyben a bíróság a vádlott bűnösségét megállapította és vele szemben büntetést szabott ki. A vádlott a jelen ügyben kiállott előzetes letartóztatás egy részének beszámítását egy másik ügyben még letöltendő szabadságvesztésébe kérte beszámítani. Az előzőkben kifejtettek szerint erre nincs törvényi lehetőség. Mivel a Legfelsőbb Bíróság, mint harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét törvényesnek találta, a Be. 397. §-ának alkalmazásával a Debreceni Ítélőtábla ítéletét helybenhagyta. A kirendelt védő eljárásával felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. A harmadfokú bíróság ítélete - a Be. 588. §-ának
(4)bekezdése alapján - a meghozatala napján jogerőre emelkedik, ellene további fellebbezésnek és a Be. 416. §
(4)bekezdés a) pontja értelmében felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- év március hó
- napján Dr. Schäfer Annamária s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Katona Sándor s.k. bíró Dr. Csere Katalin s.k. A Legfelsőbb Bíróság Bhar.II.975/2008/
- számú végzése folytán a Debreceni Ítélőtábla Bf.III.439/2007/
- számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtható. Budapest,
- március
- napján Dr. Schafer Annamária s.k. a tanács elnöke