← Magyarország

Bfv.299/2007/5 – Kúria

Bfv.II.299/2007/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a

  1. évi szeptember hó
  2. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A jövedéki orgazdaság vétsége miatt a terheltek ellen folyamatban volt büntetőügyben az I.r. terhelt védője útján benyújtott felülvizsgálati indítvány elbírálása során a Nyíregyházi Városi Bíróság 42.B.2432/2005/
  3. számú ítéletét, és a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Bíróság 2.Bf.678/2006/
  4. számú végzését az I.r. terhelt tekintetében hatályában fenntartja. E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Nyíregyházi Városi Bíróság a
  5. június hó
  6. napján meghozott 42.B.2432/2005/
  7. számú ítéletével az I.r. terheltet 1 rb. társtettesként, folytatólagosan elkövetett jövedéki orgazdaság vétsége miatt mint többszörös visszaesőt 8 hónap börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Az I.r. terhelt és védője által bejelentett fellebbezést elbírálva a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság a
  8. december
  9. napján jogerős 2.Bf.678/2006/
  10. számú végzésével az I.r. terhelt vonatkozásában az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A bíróságok az ügyben - lényegét tekintve - az alábbi tényállást állapították meg: Az I.r. és (a felülvizsgálati indítvánnyal nem érintett) a II.r. terheltek
  11. április 11-én a Nyíregyházi HIP Piacon ismeretlen személytől összesen 1209 doboz, 448935.- forint belföldi értékű, magyar adójegyet nem tartalmazó cigarettát; 75 liter, 18000.forint belföldi értékű gázolajat és 187 liter, 46937.- forint belföldi értékű benzint vásároltak meg. A megvásárolt termékeket az I.r. terhelt tulajdonát képező gépkocsival kívánták elszállítani. Igazoltatás során a rendőrjárőrök az adózás elvont, összesen 513782.- forint belföldi értékű jövedéki termékeket lefoglalták. Az I.r. terhelt lakásán
  12. június
  13. napján tartott házkutatás során 3 doboz, 1095.- forint, magyar adójegyet nem tartalmazó cigarettát találtak, melyekhez az I.r. terhelt ismeretlen körülmények között jutott. Az I.r. terhelt vagyoni haszonszerzés végett összesen 514967.forint belföldi értékű, adózás alól elvont jövedéki terméket szerzett meg. Az elsőfokú bíróság a jogi indokolás körében a terheltek cselekményét illetően azt rögzítette, hogy a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
  14. évi CXXVII. törvény
  15. §

(4)bekezdésében írt rendelkezést szegték meg. A másodfokú bíróság határozatának jogi indokolásában mindkét terhelt terhére, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmáról szóló törvény (az elsőfokú ítéletben felhívott 1. §
(4)bekezdésén túlmenően) 15. §
(2)bekezdés a/ pontjában és a 17. §
(3)bekezdésében írt rendelkezéseinek megszegését rótta. Az I.r. terhelt egységes elhatározásból fakadó több cselekményét tekintve azért nem látott okot a védői érvelés ellenére a folytatólagosság mellőzésére, mert azok a büntetőjogi keretrendelkezést kitöltő jogszabályban rögzített ugyanazon tilalomba ütköznek. A jogerős ügydöntő határozat ellen az I.r. terhelt meghatalmazott védője útján nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Ebben részben arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok a bizonyítékok helytelen mérlegelése eredményeként állapították meg tényként, hogy a 3 doboz, 1095.- forint értékű cigarettát nem más személy, hanem az I.r. terhelt szerezte meg. Sérelmezte, hogy a bíróságok nem fogadták el a benzin és a gázolaj saját használatra történő megszerzését sem, ezért az elkövetési értéket is tévesen állapították meg. Az indítványozó szerint a Btk.12. §
(2)bekezdésének megsértésével minősítették a 3 doboz cigaretta megszerzését a folytatólagosság egységébe tartozó részcselekménynek, mivel értéke nem éri el a bűncselekmény értékhatárát, a jövedéki orgazdaságnak pedig nincs szabálysértési alakzata. A cselekmény törvénysértő minősítése törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte. A nyilvános ülésen a védő az indítvánnyal egyezően szólalt fel. A Legfőbb Ügyészség a BF.962/
  1. számú átiratában - és képviselője a nyilvános ülésen - a felülvizsgálati indítványt részben alaptalannak, részben törvényben kizártnak tartva - az ítélet hatályában tartására tett indítványt. Álláspontja szerint a tényállás helyességét, megalapozatlanságát kifogásoló részében a felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt. Alaptalan az a hivatkozás, hogy az eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályának megsértésével minősítették a terhelt cselekményét folytatólagosan elkövetettként, az adózás alól elvont termékek értékét tévesen állapították meg, és ezért a kiszabott büntetés törvénysértően súlyos. A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a Legfőbb Ügyészség indítványával abban, hogy a felülvizsgálati indítvány a bizonyítékok mérlegelését, a tényállás megállapítását vitató részében a törvényben kizárt. A felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó. A felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható (Be.
  2. §.). Ezért nem vitatható, hogy az I.r. terhelt szerezte meg a lakásán lefoglalt 3 doboz magyar zárjegy nélküli cigarettát. Nem ad lehetőséget a felülvizsgálatra a védelem által hivatkozott Be.
  3. §
(2)bekezdésében írtak megsértése. A Be.416. §
(1)bekezdés c/ pontjában felsorolt, ún. abszolút hatályú eljárási szabálysértések esetén van helye felülvizsgálatnak. A hivatkozott szabálysértés - megléte esetén sem minősül felülvizsgálati oknak. A felülvizsgálati indítvány ezt meghaladó részében sem alapos. Az 1978. évi IV. törvény (Btk.) 311/A. §
(1)bekezdése szerint, aki vagyoni haszonszerzés céljából más által jövedéki adózás alól elvont terméket megszerez, tart, felhasznál, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, a jövedéki orgazdaság vétségét követi el. A büntető törvénykönyv rendelkezéséből következik, hogy e bűncselekmény elkövetési tárgya a más által jövedéki adózás alól elvont jövedéki termék. A jövedéki termék fogalmát a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban Jöt.) 114. §-a határozza meg. Jövedéki termék a Jöt.3. §
(2)bekezdés a/ pontja alapján az ásványolaj. Ásványolaj az olyan termék, amelyet belső égésű motorok üzemanyagaként vagy üzemanyagok adalékaként vagy hígítóanyagként, továbbá tüzelő-, fűtőanyagként kínálnak, értékesítenek vagy használnak fel (50. §
(2)bekezdés). A 3. §
(2)bekezdés g/ pontja szerint a dohánygyártmány is jövedéki termék. A 114. §
(2)bekezdés b/ pontja szerint adózás alól elvont termék, amelynek adózott voltát birtokosa, felhasználója számlával, egyszerűsített számlával, illetve más, hitelt érdemlő módon nem tudja igazolni, és - a c/ pontra figyelemmel - az e törvény szerint zárjeggyel ellátandó, de zárjegy nélküli dohánygyártmány. Az irányadó tényállás szerint a terheltek a nyíregyházi piacon ismeretlen személytől vásárolták az 1209 doboz zárjegy nélküli cigarettát, a 75 liter gázolajat és a 187 liter benzint. A vásárlás körülményeiből egyértelmű, hogy ezen termékek adózott volta számlával nem volt igazolható, tehát a terheltek adózás alól elvont jövedéki terméket szereztek meg. A bűncselekmény tényállásszerű megvalósulásához a vagyoni haszonszerzés céljából történő megszerzés, stb. szükséges. A vagyoni haszonszerzési célzat akkor állapítható meg, ha a megszerzés, tartás, stb. révén a terhelt anyagi-vagyoni helyzetében pozitív változás következik be. Nincs jelentősége annak, hogy a vásárlás saját vagy más célra (tovább értékesítés) történik, ugyanis a jövedéki orgazdaság vétsége a tényállásban írt megszerzéssel befejezetté válik. A bűncselekmény értékhatárát a Btk. nem határozza meg. A Btké.27. §
(2)bekezdés b) pontja szerint nem valósul meg bűncselekmény, ha a jövedéki orgazdaság esetén a jövedéki termék összege nem haladja meg az 50000.- forintot. Ez esetben szabálysértés elkövetése sem állapítható meg. Téves azonban az a védői érvelés, miszerint a 3 doboz cigaretta megszerzése -, amelynek értéke nem haladja meg a bűncselekmény megvalósulásához szükséges 50000.- forintos határt - nem tekinthető a folytatólagosság egységébe tartozónak. A Btk.12. §
(2)bekezdése szerint folytatólagosan elkövetett a bűncselekmény, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére rövid időközökben többször követ el. Az orgazdaság bűncselekményével kapcsolatos jogi megállapítások a jövedéki orgazdaság esetében is irányadók azzal, hogy a jövedéki orgazdaság elkövetési tárgya nem bármely, hanem csak a jövedéki adózás alól elvont árú lehet. Ha tehát az elkövető az ugyanolyan (ekként szükségszerűen azonos jogi tárgyat sértő) bűncselekményének, egységes elhatározásból rövid időközökben, többszörös elkövetése egyaránt fennáll, a törvényi egység megállapításának nincs akadálya, mivel az azonos társadalmi érdek (a jövedéki terméket terhelő - s állami monopóliumon alapuló - jövedéki adó bevételéhez fűződő társadalmi érdek) sérelme folytán a bűncselekmény azonos sértett sérelmére megvalósultnak tekintendő. A 3 doboz cigaretta megszerzése - értékére figyelemmel - a Btké.27. §
(2)bekezdés b/ pontja szerint nem bűncselekmény. A Legfelsőbb Bíróság iránymutatásának megfelelően állandósult ítélkezési gyakorlat és az orgazdaságnál kialakult elvek szerint (4/
  1. Büntető jogegységi határozat) a folytatólagosság egységébe vonható az elkövető olyan részcselekménye, amely a Btk. Különös Részben írt törvényi tényállást megvalósítja, csak értékhatár hiányában nem állapítható meg (szabálysértés). Az I.r. terhelt lakásán lefoglalt és jövedéki terméknek minősülő 3 doboz cigaretta ilyen részcselekménynek tekintendő, függetlenül attól, hogy a jövedéki orgazdaságnak nincs szabálysértési alakzata. Mindezekre figyelemmel az I.r. terhelt bűnösségének megállapítása valamennyi részcselekményét illetően helyesen történt, bűncselekményét az eljárt bíróság törvényesen minősítette folytatólagosan elkövetett jövedéki orgazdaság vétségének. A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság - a Be.
  2. §
(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen eljárva - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, a megtámadott határozatot a Be.
  1. § alapján hatályában fenntartotta. Az ismételt indítvánnyal kapcsolatos tájékoztatás a Be.
  2. §
(3)és a 421. §
(3)bekezdésén alapul. Budapest,
  1. szeptember
  2. napján Dr. Szabó Győző s.k. a tanács elnöke, dr. Csere Katalin s.k. előadó bíró, dr. Katona Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok ZÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.