Debreceni Ítélőtábla Bf.III.30/2011/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- évi március hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: A jelentős értékre, fegyveresen elkövetett rablás bűntettének kísérlete miatt a vádlott ellen indult büntető ügyben a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság
- évi november hó
- napján kihirdetett 8.B.747/2010/
- számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint: A vádlott cselekményét kísérletnek minősíti. A börtön-büntetés mértékét 3 (három) év 8 (nyolc) hónapra, a közügyektől eltiltás tartamát 4 (négy) évre enyhíti. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt is beszámítja a szabadságvesztés tartamába. A nyilvános ülésen 26.500 (huszonhatezer-ötszáz) Ft államot terhelő bűnügyi költség merült fel. Indokolás: A megyei bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott javára, téves minősítés - a bűncselekmény kísérletének megállapítása - érdekében jelentett be fellebbezést. a vádlott és a védője enyhítésért fellebbeztek. A fellebbviteli főügyészség az átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, s az elsőfokú ítélet abban foglaltak szerinti megváltoztatását indítványozta - nyilvános ülésen - az indokolás megfelelő kiegészítésével. A vádlott védője a nyilvános ülésen bizonyítási indítványt terjesztett elő a vádlott elmeorvosszakértő vizsgálatának elrendelésére és a sértett pénzintézet megkeresésére az elkövetés idején a pénztárban lévő pénz összegére vonatkozóan. A bizonyítási indítvány elutasítását követően a fellebbezést az elsőfokú ítélet megalapozatlanság okából történő hatályon kívül helyezését, másodlagosan pedig a vádlott büntetésének lényeges enyhítését kérte. Az ítélőtábla a Be.
- §-ának
(1)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta. A Be. 361-
- §-aiban szabályozott nyilvános ülést tűzött ki, minthogy tárgyalás tartásának a Be.
- §-ában írt feltételei nem álltak fenn. Bizonyítás felvételének szükségessége - Be.
- §.
(1)bekezdés - nem merült fel, erre abban az esetben kerülhetett volna sor, ha az elsőfokú bíróság a tényállást nem derítette fel, vagy az hiányos, illetőleg a bizonyítás az elsőfokú bírósági eljárásban megvalósult szabálysértés orvoslását eredményezheti. Az elsőfokú bíróság az eljárást az eljárási szabályok betartásával folytatta le, s a tényállás felderítéséhez és megállapításához szükséges bizonyítékok mindegyikét beszerezte. Meggyőzően megindokolta, hogy miért utasította el a bizonyítási indítványokat - közöttük az ügyész által előterjesztett is -, s az e körben írtakat az ítélőtábla osztja. A bűncselekmény elkövetésének körülményeivel összefüggésben a vádlott által az eljárás egésze során előadottak nem tartalmaznak olyan adatokat - ilyenekre nem is történt hivatkozás -, amelyek a kóros elmeállapot, konkrétan személyiségzavar fennálltára utalnának. Az elmeorvosszakértői vizsgálat elrendelésének az előbbiek folytán nem volt indoka, akár csak a pénzintézet megkeresésének sem arra nézve, hogy a pénztárban, illetőleg a páncélszekrényben milyen összegű pénz volt. Az utóbbi körbe tartozóan az elsőfokú bíróság mindenre kiterjedően megindokolta, hogy miért találta megállapíthatónak a 2.770.520 Ft-os elkövetési értéket. A bűncselekmény elkövetése reális lehetőséget teremtett a vádlott számára a pénzintézetben található készpénz megszerzésére függetlenül attól, hogy az konkrétan nem egy helyen volt tárolva. Ezzel ellentétes adatra, nevezetesen csak és kizárólag egy meghatározott összeg megszerzésének szándékára a vádlottnak egyetlen egy vallomása sem utalt. A reménytelen anyagi helyzetét tükröző hiteltartozásai éppen abba az irányba mutatnak, hogy a kilábalást nagyobb összeg tudja biztosítani. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás túlnyomórészt megalapozott, az iratok tartalma alapján - a teljesség igénye miatt - mindössze a következők - Be. 351. §
(1)bekezdés b/ pont, Be. 352. §
(1)bekezdés a/ pont - rögzítése is szükséges: A vádlott
- április 26-án a ... Banktól 60 hónapra 907.000 Ft-ot,
- április 7-én a ... Banktól 600.000 Ft személyi kölcsönt,
- decemberében a ... Banktól 1.100.000 Ft hitelt vett fel. Az előzőekben írtakkal kiegészített tényállás már mindenben megalapozott, a Be.
- §ának
(2)bekezdése alapján a másodfokú eljárásban irányadó. E tényállás alapján a vádlott bűnösségére levont következtetés okszerű, a cselekmény jogi minősítését illetően az elsőfokú bíróság tévedett, hiszen a vádlott a bűncselekmény elkövetését nem vitásan nem fejezte be, ennél fogva a bűncselekmény befejezett alakzatának a megállapítására nyilvánvalóan nem kerülhetett sor. Ezért szükséges volt a cselekmény jogi minősítésének a megváltoztatása, jelentős értékre, fegyveresen elkövetett rablás bűntettének kísérlete, s fel kell hívni a Btk. 16. §-ának
(1)bekezdését is. Az ítélőtábla arra is rámutat, hogy a vádlottnak külső körülményektől nem akadályozva, minden lehetősége megvolt a bűncselekmény zavartalan befejezésére, ám az, hogy mégis felhagyott az elkövetés befejezésével, nem döntően belső motivációjából eredő elhatározásból származott. Az ok a pénzintézet dolgozóinak fellépése, valamint a közlésük tartalma volt. A kísérlet befejezettségére tekintettel az önkéntes elállás szóba sem jöhet, de ezen túl annak a törvényi követelményei és feltételei sem állnak fenn. A büntetés kiszabása körében irányadó alanyi és tárgyi bűnösségi körülmények kiegészítést igényelnek, minthogy a bűncselekmény kísérleti szakban maradása további enyhítő körülmény. Az ítélőtábla az enyhítő rendelkezés alkalmazásával egyetértett, hiszen a büntetési tétel alsó határával azonos 10 évi szabadságvesztés büntetés kiszabása túl szigorú, nem egyeztethető össze a Btk.
- §-ában és a Btk.
- §-ában írt elvekkel. A többségben lévő enyhítő körülményekre, közöttük a vádlott büntetlen előéletére, az őszinte megbánást mutató magatartására, a bűncselekmény kísérleti szakban maradására tekintettel a kétszeres leszállással is biztosítható az általános és az egyéni megelőzés követelménye. Az sem volt figyelmen kívül hagyható, hogy a vádlott a bűncselekményt lőfegyver utánzatú eszközzel követte el, amely a jogi minősítésre nincs kihatással, azonban lényeges befolyással bír a bűncselekmény valós tárgyi súlyára, továbbá a joghátrány mértékére. Mindezen okok eredményeként a Btk.
- §-a
(3)bekezdésében írtak alkalmazásával e törvényhely
(2)bekezdésének b/ pontja alapján az ítélőtábla a börtön-büntetés mértékét 3 év 8 hónapra, míg a közügyektől eltiltás tartamát 4 évre enyhítette. E büntetés szükséges ahhoz, hogy a vádlott a jövőben ne kövessen el újabb bűncselekményt, viszont egyben elegendő is annak érdekében, hogy mások sem tegyenek - akár hasonló helyzet fennállta esetén sem - olyan tettet, amely egyébként a büntetési tételből adódóan a törvény szigorát vonja maga után. A bűncselekmény büntetési tétele ugyanis 10 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztés büntetés. A fegyveres elkövetést pedig abban az esetben is meg kell állapítani, ha a bűncselekményt lőfegyver, vagy robbanóanyag utánzatával fenyegetve követik el - Btk. 137. § 4/a. pont -. Az ítélőtábla a kifejtetteknek megfelelően - az enyhítés irányában a fellebbezéseket alaposnak tartva - a Be. 372. §-ának
(1)bekezdése értelmében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 371. §-ának
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A vádlott előzetes letartóztatásának a további beszámítása a Btk. 99. §-ának
(1)és
(2)bekezdésén alapul. Az eredményes fellebbezésekre tekintettel a nyilvános ülésen felmerült bűnügyi költséget a Be. 381. §-ának
(2)bekezdése alapján az állam viseli. Debrecen,
- évi március hó
- napján Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Elek Margit sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Gömöri Olivér sk. a tanács tagja Záradék: A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 8.B.747/2010/
- számú ítélete a másodfokú ítéletben írt változtatásokkal jogerőre emelkedett és végrehajtható. Debrecen,
- évi március hó
- napján . Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: - kiadó -