← Magyarország

Bf.190/2010/12 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bf.III.190/2010/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
  2. évi november hó
  3. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson meghozta a következő ítéletet: Az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt I.rendű vádlott és társai ellen indított büntető ügyben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság
  4. évi december hó
  5. napján kihirdetett 3.B.1061/2007/
  6. számú ítéletének a fellebbezéssel érintett vádlottakra vonatkozó részét megváltoztatja a következők szerint: I.rendű vádlott börtön-büntetését 4 (négy) év 4 (négy) hónapra, II.rendű vádlottét 4 (négy) év 6 (hat) hónapra súlyosítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének jelzett részét helybenhagyja. A fellebbezési eljárásban felmerült 36 000 (harminchatezer) Ft bűnügyi költségből I.rendű vádlottat 18 000 (tizennyolcezer) Ft, IV.rendű vádlottat 18 000 (tizennyolcezer) Ft bűnügyi költség terheli. Felhívja az elsőfokú bíróságot, hogy I.rendű vádlott vádlott büntetései összbüntetésbe foglalásának lehetőségét vizsgálja meg. IV.rendű vádlott lakcíme: ... I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság ítélete ellen I.rendű vádlott és a védője a tényállás téves megállapítása és téves jogi minősítés miatt felmentésért, II.rendű vádlott és a védője a törvényes vád hiánya miatt az ítélet hatályon kívül helyezéséért és az eljárás megszüntetéséért, eljárási szabálysértés, továbbá a tényállás téves megállapítása és téves jogi minősítés miatt annak hatályon kívül helyezéséért, illetve felmentésért, míg IV.rendű vádlott és a védője enyhítésért jelentettek be fellebbezést. Az ügyész I.rendű és II.rendű vádlottak büntetésének a súlyosítása végett fellebbezett, mely fellebbezést a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség fenntartott. Az elsőfokú bíróság ítélete III. r., V. r., VI. r. és VII. r. vádlottakkal szemben elsőfokon jogerőre emelkedett, ezért az ő vonatkozásukban az ítélőtábla annak felülbírálatát a Be.
  7. §-ának

(1)bekezdése szerint mellőzte, míg azt I.rendű, II.rendű és IV.rendű vádlottak tekintetében a megelőző bírósági eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálta a Be. 348. §-ának
(1)bekezdése értelmében. Az ítélőtábla a fellebbezések elintézésére nyilvános ülést (Be.
  1. és
  2. §-ai) tűzött, mely nyilvános ülésen észlelte, hogy bizonyítás felvétele szükséges és mivel az a nyilvános ülésen nem volt lehetséges [Be.
  3. §
(2)bekezdés], tárgyalásra tért át. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének felülbírálata során elsődlegesen azt állapította meg, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség által benyújtott és 2009. december 2. napján módosított vád megfelel a Btk. 2. §-ában írtaknak, ezért az ítélet a Be. 373. §
(1)bekezdés I/c. pont szerinti hatályon kívül helyezésére és az eljárás megszüntetésére nincs törvényes alap. Nem észlelt továbbá az ítélőtábla olyan eljárási szabálysértést, illetve ki nem küszöbölhető megalapozatlansági okot sem, mely az ítélet hatályon kívül helyezésére vezethetett volna. Az elsőfokú bíróság azonban 1.sz., 2.sz., 3.sz. és 4.sz. tanúk vallomását anélkül vonta mérlegelésének a körébe, hogy ezen tanúk vallomásait a tárgyalás anyagává tette volna (ítélet 29. oldal). Ezen kisrészbeni megalapozatlanságot eredményező eljárási szabálysértést a Be. 352. §
(1)bekezdés a/ pontjában meghatározott, s a Be. 353. §
(1)bekezdése szerint felvett bizonyítás útján az ítélőtábla kiküszöbölte azzal, hogy 1.sz, 2.sz. (az eljárás alatt elhalálozott) és 4.sz. tanúk nyomozati és írásbeli nyilatkozatait a másodfokú tárgyaláson felolvasta. 3.sz. tanú vallomásának tárgyalás anyagává tételétől, mivel az releváns adatokat nem tartalmaz az ítélőtábla eltekintett, s így annak értékelését, melyet az ítélet 29. oldal 3. bekezdése tartalmazza mellőzi. Az ítélőtábla a felülbírálata során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tényállása kisrészben hiányos és az kisrészben ellentétes is az iratok tartalmával [Be. 351. §
(2)bekezdés b/ és c/ pont], ezért azt a Be. 352. §
(1)bekezdés a/ pontja alkalmazásával - az iratok tartalma alapján - kiegészíteni, illetve helyesbíteni szükséges a következők szerint: - A ...-i Bíróság ... számú határozata
  1. február
  2. napján kelt. A ...-i Városi Bíróság ... számú ítélete a ...-i Bíróság ... számú ítéletével
  3. május
  4. napján emelkedett jogerőre azzal, hogy a másodfokú bíróság kimondta, hogy I.rendű vádlott a büntetés fele részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Az elkövetési idő pedig a
  5. és
  6. év. - II.rendű vádlott magas vérnyomás betegségben szenved. A vele szembeni ...-i Városi Bíróság ... számú határozatánál az elkövetési idő a
  7. év, míg a ...-i Városi Bíróság ... számú ítéletnél a
  8. év első negyedéve. - IV.rendű vádlott három gyermekét tartja. A vele szembeni ...-i Városi Ügyészség ... számú határozatát ugyanezen ügyészség
  9. február 25-én hatályon kívül helyezte s
  10. sorszám alatt
  11. május 29-én vádiratot nyújtott be, melynek folytán a ...-i Városi Bíróság ... számú,
  12. július
  13. napján jogerős határozatával a
  14. december
  15. napján megvalósított bűnsegédként elkövetett csalás bűntette és bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt 48 000 Ft pénzbüntetésre ítélte. A ...-i Városi Bíróság 28.B.4706/2006/
  16. számú ítélete a
  17. október hónapban elkövetett bűncselekményt bírálta el. - A ... Rt. felé
  18. január 2-től
  19. végéig kerültek kibocsátásra az ítélet 9.,
  20. és
  21. oldalán feltüntetett számlák. - A ... Kft.
  22. december
  23. napján alakult meg (ítélet
  24. oldal
  25. bekezdés). - A I/D. tényállásban a ... Kft. által levonható adó helyesen 1 385 000 Ft, a megfizetett adó 1 319 000 Ft, s így az adóbevétel csökkenése 40 292 000 Ft (igazságügyi adó- és könyvszakértő kiegészítő szakvélemény
  26. oldal, illetve ítélet
  27. oldal
  28. bekezdés és ítélet
  29. oldal táblázat). - A ... Kft. a ... Rt-vel
  30. szeptember 12-én kötött vállalkozási szerződést. - A ... Kft. a ... Rt-vel
  31. október 27-én kötött bérmunka szerződést (nyomozati iratok I. kötet
  32. oldal). - I.rendű vádlott az adóbevételt 158 677 000 Ft-tal csökkentette, melyhez II.rendű vádlott 836 000 Ft, míg IV.rendű vádlott 436 000 Ft összegben nyújtott segítséget (ítélet
  33. oldal utolsó bekezdés,
  34. oldal
  35. bekezdés és alulról
  36. bekezdés, továbbá
  37. oldal
  38. bekezdés). Az így helyesbített, illetve kiegészített tényállás már mindenben megalapozott, mentes a Be.
  39. §-ának
(2)bekezdésében felsorolt hiányosságoktól, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét ezen helyesbített, illetve kiegészített tényállás alapján bírálta felül a Be. 352. §
(2)bekezdésének megfelelően. Eleget tett az elsőfokú bíróság az ügyfelderítési kötelezettségének, feltárta az ügy eldöntése szempontjából releváns bizonyítékokat, s azokat a mérlegelési körébe vonva egyenként és összességükben is megfelelően értékelte. Részletes indokát adta továbbá annak, hogy I.rendű és II.rendű vádlottak védekezését miért vetette el, s hogy a tényállását mely bizonyítékokra alapította. Az elsőfokú bíróság indokaival az ítélőtábla egyetért. E körben azonban helyesbíteni szükséges az ítélet
  1. oldal
  2. bekezdésében, illetve
  3. oldal
  4. és
  5. bekezdésében írt tanúk nevét
  6. sz. és 6.sz, mely utóbbi tanú kezdetben csomagoló volt, s a vádbeli időszakban már adminisztrátorként dolgozott (nyomozati iratok
  7. oldal), továbbá 7.sz. tanú helyesen 2002-től dolgozott a ... Rt-nél, s 2003-tól mint csoportvezető (nyomozati iratok
  8. oldal, illetve ítélet
  9. oldal
  10. bekezdés). Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást erősíti még az elsőfokú bíróság által elfogadott
  11. sz. és 9.sz. tanúk tárgyalási vallomásainak az elsőfokú bíróság által nem idézett, de a bűncselekmény lényegére jól rámutató nyilatkozatai is. 8.sz. tanú vallomása szerint „Mindenben és mindegyik cégnek a II.rendű vádlott volt a tulajdonosa" (
  12. sz. tárgyalási jegyzőkönyv
  13. oldal alulról
  14. bekezdés), „II.rendű vádlott, akinek a kezében a pénz volt szúrt le azért engem, mert a ... Kft-nél az előtársasági időszakra adtam egy bevallást." (
  15. sz. tárgyalási jegyzőkönyv
  16. oldal utolsó bekezdés), „A leszúrást igazából azért kaptam, mert ez milliós tétel volt, ami azonnali inkasszóba kijött és be kellett fizetni. Tehát az volt a baj, hogy fizetni kellett." (
  17. sz. tárgyalási jegyzőkönyv
  18. oldal
  19. bekezdés), „Mérlegek nem készültek el, mert akkorra tőlem elvitték az anyagot és nekem azt mondták, nem kell mérleget csinálni." (
  20. sz. tárgyalási jegyzőkönyv
  21. oldal alulról
  22. bekezdés), „A céganyagot, azt tőlem januárban mindig gondosan elvitték." (
  23. sz. tárgyalási jegyzőkönyv
  24. oldal
  25. bekezdés). 9.sz. tanú azt vallotta, hogy „Azért is kellet új kft-t alapítani, mivel a régi kft-nek már tartozása volt. Ezek a tartozások éppen abból adódhattak, hogy nem fizették meg a közterheket." (
  26. sz. tárgyalási jegyzőkönyv
  27. oldal közepe), „Szerintem azért szűntek meg a cégek 1 év után és alakultak újak, mert sok volt a tartozásuk." (
  28. sz. tárgyalási jegyzőkönyv
  29. oldal
  30. bekezdés). I.rendű és II.rendű vádlottak, valamint a védőik által bejelentett felmentést célzó fellebbezéseikben új tényt, illetve új bizonyítékot nem jelöltek meg, azok kizárólag az elsőfokú bíróság mérlegelési tevékenységét támadják, melyek megalapozott tényállás esetén eredményre nem vezethettek, ugyanis az elsőfokú bíróság által mérlegelt bizonyítékoknak a másodfokú bíróság részéről történő eltérő értékelése törvényileg kizárt [Be.
  31. §
(1)bekezdés]. Okszerűen vont következtetést az elsőfokú bíróság a vádlottak bűnösségére, s a jogszabályoknak megfelelően állapította meg, hogy „a gazdasági tevékenységet I.rendű vádlott folytatta, így ő vált adóalannyá, így adóbejelentési, adóbevallási és adófizetési kötelezettsége is neki keletkezett" (ítélet 34. oldal 3. bekezdés), s helyesen hívta fel a 2003. évi XCII. törvény 2. §
(1)bekezdésében foglaltakat is. Az ítélőtábla csupán a teljesség igényével utal ugyanezen törvény 1. §
(7)bekezdésében írtakra is, mely szerint „A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni. Az érvénytelen szerződésnek vagy más jogügyletnek az adózás szempontjából annyiban van jelentősége, amennyiben gazdasági eredménye kimutatható." A vádlottak által megvalósított bűncselekményeket törvényesen minősítette az elsőfokú bíróság folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettének [Btk. 310. §
(1)és
(4)bekezdés] és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének (Btk.
  1. §), mely bűncselekményeket I.rendű vádlott mint tettes, míg II.rendű és IV.rendű vádlottak mint bűnsegédek követtek el. Többségében helyesen tárta fel az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket, azonban a halmazat súlyosítókénti értékelését az ítélőtábla mellőzi, mivel arra csak kettőnél több bűncselekmény halmazata esetén van lehetőség, továbbá II.rendű vádlottnál helyesen más büntető eljárások (...-i Városi Bíróság ..., illetve ...-i Városi Bíróság 9.B.1093/2004.) hatálya alatti elkövetés súlyosító körülmény, míg IV.rendű vádlott tekintetében 3 kiskorú gyermekes állapota vehető enyhítőként figyelembe. A vádlottak által megvalósított bűncselekmények miatt a törvény szerint kiszabható halmazati büntetés mértéke 2-től 9 évig terjedő szabadságvesztés. Az elsőfokú bíróság IV.rendű vádlottnál messzemenően figyelembe vette a beismerő vallomását akkor, amikor a törvényi minimumot alig meghaladó 2 év 3 hónapi börtön-büntetés és 4 év közügyektől eltiltás mellékbüntetés összhatásával látta elérhetőnek a Btk.
  2. §-ában írt célokat, melynek enyhítése szóba sem kerülhet, annak súlyosítására - ügyészi fellebbezés hiányában - az ítélőtáblának nem volt módja. I.rendű és III.rendű vádlottak szabadságvesztés büntetésének a mértéke azonban nem igazodik kellően ezen vádlottak személyi társadalomra veszélyességéhez, az általuk megvalósított bűncselekmények kiemelkedő tárgyi súlyához, a bűnösségük fokához és a büntetés kiszabásánál irányadó egyéb körülményekhez, ezért a bűncselekmény nagy tárgyi súlyára figyelemmel - az adóbevételt I.rendű vádlott 677 000 Ft-tal csökkentette, melyhez II.rendű vádlott 836 000 Ft összegben nyújtott segítséget - annak súlyosítása indokolt. Ennek mértéke meghatározásánál az ítélőtábla figyelemmel volt az ítélet belső arányosságára, tovább arra is, hogy II.rendű vádlott I.rendű vádlottal ellentétben büntetett előéletű, azonban az adócsalás bűntettét mindketten büntető eljárás hatálya alatt állva I.rendű vádlott tettesként 158 677 000 Ft, míg II.rendű vádlott bűnsegédként 149 836 000 Ft vonatkozásában követte el, mely körülményeket szem előtt tartva az ítélőtábla I.rendű vádlott büntetését - 1 év 2 hónappal - 4 év 4 hónapra, míg II.rendű vádlott börtönbüntetését - 1 évvel - 4 év 6 hónapra súlyosította a mellékbüntetések érintetlenül hagyása mellett. Az elsőfokú bíróság egyéb rendelkezései törvényesek. Az eddig kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
  3. §ának alkalmazásával - a rendelkező részben írtak szerint - megváltoztatta, míg egyéb helyes rendelkezéseit a Be.
  4. §-ának
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezési eljárásban felmerült bűnügyi költségről szóló rendelkezés a Be. 381. §-ának
(1)bekezdésén alapszik. Felhívja az ítélőtábla az elsőfokú bíróságot, hogy I.rendű vádlott vonatkozásában a büntetései összbüntetésbe foglalásának a lehetőségét vizsgálja meg, s végül rögzítette IV.rendű vádlott jelenlegi lakcímét is. Debrecen,
  1. november
  2. Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja, előadó, Dr. Elek Margit sk. a tanács tagja Záradék: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 3.B.1061/2007/
  3. számú ítélete az ítélőtábla ítéletében írt változtatásokkal a mai napon I.rendű, II.rendű és IV.rendű vádlottakkal szemben jogerőre emelkedett és végrehajtható. Debrecen,
  4. november
  5. . Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: - kiadó -

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.