← Magyarország

Gf.40054/2011/5 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.054/2011/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Szendrei Kornél ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Vass Miklós ügyvéd által képviselt alperes ellen társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
  2. október
  3. napján kelt 26.G.41.931/2009/
  4. számú ítélete ellen a felperes részéről
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének érdemi rendelkezését és a felperes által az alperesnek fizetendő perköltségre vonatkozó rendelkezését helybenhagyja, a felperes által az állami adóhatóságtól visszaigényelhető 18.900 (Tizennyolcezer) forint illeték összegét 2.100 (Kettőezeregyszáz) forinttal felemeli 21.000 (Huszonegyezer) forintra. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (Húszezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A cégnyilvántartásba Cg.01-09-727856 cégjegyzékszám alatt
  6. június 16-án bejegyzett alperesnek két tagja van, akik közül a felperes 300.000 forint névértékű, míg B. Z. 2.700.000 forint névértékű üzletrész tulajdonosa. A társaság ügyvezetője B. Z. tag volt
  7. június
  8. napjáig. Az alperesi gazdasági társaság
  9. december 11-ei változásokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződésének VI.
  10. pontja értelmében a tagok taggyűlés tartása nélkül is hozhatnak határozatot, a határozat tervezete írásban, nyolc napos határidő tűzésével közlendő a tagokkal. A VI.
  11. pont szerint a taggyűlést az ügyvezető oly módon köteles összehívni, hogy a tagokat a taggyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal kell értesítenie a taggyűlés napirendjéről és időpontjáról, továbbá legkésőbb ugyanezen időben a napirendi pontok előkészítő anyagát is el kell juttatnia a tagokhoz. Az alperes ügyvezetője, B. Z. írásbeli, ülés tartása nélküli döntéshozatalt kezdeményezett
  12. október
  13. napján, ajánlott küldeményként postára adta a felperes mint tag részére a határozat-tervezeteket. Ezt követően B. Z. ügyvezető „jegyzőkönyv határozatok meghozataláról” elnevezést viselő,
  14. október 14-én kelt iratban - a társasági szerződés VI.
  15. pontjára utalással - megállapította, hogy 90 %-os többségi döntéshozatallal a tagok meghozták a következő határozatokat: 1/
  16. (10.14.) számú határozattal a tagok a társaság új ügyvezetőjének a korábbi ügyvezetőt, B. Z. tagot választották meg öt éves időtartamra
  17. október
  18. napi kezdettel, a 2/
  19. (10.14.) számú határozattal a társaság tagjai az
  20. június
  21. napján kelt társasági szerződés hatályon kívül helyezésével az időközben bekövetkezett változásokra, valamint a jogszabályi változásokra tekintettel a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  22. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)
  23. §-a szerint szerződésminta alkalmazására tértek át és egységes szerkezetbe foglalt új társasági szerződést fogadtak el és hoztak létre. E szerződésminta alapján készült egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés nem tette a taggyűlés összehívása során az ügyvezető kötelezettségévé a taggyűlést előkészítő anyagok tagok részére való megküldését. Az alperes a
  24. október 14-ei változások bejegyzése iránt kérelemmel fordult a cégbírósághoz, amelynek eredményeképpen a cégbíróság a változásokat a cégjegyzékbe bejegyezte. A felperes
  25. november 13-án keresettel fordult a bírósághoz a
  26. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.)
  27. §-ának

(5)bekezdése alapján az 1/
  1. (
  2. 14.) és a 2/
  3. (
  4. 14.) számú határozat hatályon kívül helyezését kérte. B. Z. ügyvezető a per folyamatban léte alatt
  5. március
  6. napjának 10 órájára taggyűlést hívott össze a
  7. január 29-én kelt meghívóval a következő napirendi pontok megtárgyalása végett:
  8. a taggyűlés határozatképességének megállapítása;
  9. a felperes által kezdeményezett, peres eljárás iratanyagának ismertetése és a tagok közti együttműködés előmozdítása végett javaslat a
  10. október 14-i jegyzőkönyvben foglalt döntések hatályon kívül helyezésére;
  11. a társaságba új tag lép be, mivel B. Z. az üzletrészéből 12 %-nak megfelelő üzletrészt 360.000 forint névértékben házastársának kíván ajándékozni, erre tekintettel a társasági szerződésben a tagok részesedésének meghatározása, valamint döntés a cégbírósági változás átvezetéséről;
  12. új ügyvezető megválasztása (javaslat: B. G.);
  13. B. Z. ügyvezető visszahívása;
  14. a társaság tagjai szerződésmintára térnek át a Ctv.
  15. §-a alapján;
  16. döntés a könyvvizsgáló alkalmazásáról. A taggyűlési meghívót B. Z. ügyvezető
  17. február 1-jén ajánlott küldeményként postára adta a felperes részére, aki azt
  18. február 4-én kézhez vette. Az alperesi gazdasági társaság
  19. március 1-jén a taggyűlését megtartotta, és az 1/
  20. (03.01.) számú határozattal a
  21. október 14-ei határozatokat hatályon kívül helyezte, a 2/
  22. (03.01.) számú határozatával az alperes ügyvezetőjeként öt éves időtartamra - B. G.-t választotta meg, a 3/
  23. (03.01.) határozatával B. Z. vezető tisztségviselő visszahívásáról döntött, a 4/
  24. (03.01.) számú határozatával elvetette a szerződésmintára való áttérést és olyan tartalmú társasági szerződés elfogadásáról határozott, amelyben a taggyűlés feljogosítja az ügyvezetést a tevékenységi körök módosítására, elővásárlási jog a továbbiakban nem illeti meg sem a tagot, sem a társaságot, sem pedig a taggyűlés által kijelölt személyt az adásvételi szerződés útján átruházni kívánt üzletrészre vonatkozóan, az üzletrész kívülálló személy részére való átruházásához a taggyűlés beleegyezése nem szükséges, az üzletrész felosztása megengedett, a taggyűlés hozzájárulása ehhez nem szükséges, valamint adásvételi szerződésen kívüli jogcímen az üzletrész átruházható. Az 5/
  25. (03.01.) számú határozattal a taggyűlés a korábbi könyvvizsgáló megbízatása lejártára figyelemmel akként döntött, hogy új könyvvizsgáló megbízásra nem kerül, a könyvvizsgálót a társaság mellőzi. A jegyzőkönyv szerint e taggyűlésen a tagok közül egyedül B. Z. volt jelen, meghívottként megjelent B. Z.né, tagsági jogviszonyt létesíteni szándékozó személy, B. G. ügyvezető jelölt és az alperes jogi képviselője. A felperes a taggyűlésen nem jelent meg és képviseletéről sem gondoskodott. Az újabb taggyűlésre tekintettel a felperes a keresetét módosította és már nem kérte a
  26. október 14-én
  27. és
  28. sorszám alatt írásbeli szavazás eredményeként meghozott taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését, hanem a keresetét perköltségre leszállította. A felperes a módosított kereseti kérelmében a
  29. március 1-jén n megtartott taggyűlésen 2/2010.(03.01.), 4/2010.(03.01.), és 5/2010.(03.01.) számon meghozott határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben marasztalását kérte arra hivatkozással, hogy a taggyűlés összehívására nem szabályszerű módon került sor, mivel az összehívás időpontjában - a hatályon kívül helyezett
  30. október 14-ei határozatra figyelemmel - irányadó
  31. évben hatályos társasági szerződés VI.
  32. pontjában foglalt előírás ellenére részére a taggyűlést megelőző 15 nappal a taggyűlést előkészítő anyag nem került megküldésre. A felperes hivatkozott továbbá a Gt.
  33. §
(2)bekezdése megsértésére is. Előadta, hogy B. Z. sem ügyvezetőként, sem tagként nem volt jogosult a taggyűlés összehívására, tekintettel arra, hogy ügyvezetői megbízatása
  1. június 4-én lejárt és az ezt követő 30 napos határidő letelt. Véleménye szerint a taggyűlés összehívására kizárólag a cégbíróság lett volna jogosult. A felperes a 4/
  2. (03.01.) szám alatt meghozott határozat jogsértő voltát abban jelölte meg, hogy az a Gt.
  3. §-ába ütközik, mivel a tagsági jogok csorbításához vezető társasági szerződésmódosítás okán a tagok egyhangú döntésére lett volna szükség. Az alperes a módosított kereset elutasítását kérte. Állította, hogy a
  4. március 1jei taggyűlés összehívása szabályszerű volt, annak összehívásakor a
  5. október
  6. napjával elfogadott társasági szerződés rendelkezései szerint kellett eljárni, ezért a taggyűlés összehívására a
  7. október 14-jén megválasztott, a cégjegyzékbe bejegyzett képviselő jogosult volt. Vitatta továbbá, hogy a 4/
  8. (03.01.) szám alatti társasági határozat a Gt.
  9. §-a hatálya alá tartozna. Az elsőfokú bíróság a
  10. október
  11. napján kelt 26.G.41.931/2009/
  12. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 35.400 forint perköltséget. Feljogosította a felperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően visszaigényeljen a bíróság székhelye szerint illetékes adóhatóságnál 18.900 forint többletként lerótt illetéket. Az elsőfokú bíróság a határozatát a
  13. október 14-ei társasági határozatok bírósági felülvizsgálata iránti leszállított kereseti kérelem kapcsán a Gt.
  14. §
(2)bekezdésére, 45. §
(1)bekezdésére és 148. §
(1)bekezdésére, a Pp. 164. §
(1)bekezdésére és
  1. §-ára alapította. Az elsőfokú bíróság az ítélete indokolásában hangsúlyozta, hogy abban kellett állást foglalnia a Pp.
  2. §
(1)bekezdésére tekintettel, hogy az alperes jogsértő határozatok hozatalával okot adott-e a perre, erre alapítva megalapozott-e a felperes perköltségre leszállított keresete. Megállapította, hogy a
  1. október
  2. napjával ülés tartása nélkül meghozott társasági határozatok közül az
  3. és
  4. sorszámú határozatok az ekkor hatályos, a
  5. december 11-i változásokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés VI.
  6. pontjában foglalt rendelkezés megsértésével kerültek kihirdetésre, mivel a határozathozatal során a társaság nem tartotta be a társasági szerződése VI.
  7. pontját és az azzal egyezően rendelkező Gt.
  8. §
(1)bekezdését és 7. §
(2)bekezdését. Mindemellett az alperes a keresetlevél részére való kézbesítését követően,
  1. március 1-jén megtartott taggyűlésen döntött a
  2. október 14-ei jogsértő társasági határozatok hatályon kívül helyezéséről. Erre tekintettel a Pp.
  3. §
(1)és 80. §
(1)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság megalapozottnak találta a felperesnek a
  1. október 14-ei taggyűlési határozatokkal kapcsolatos perköltségre leszállított keresetét. Ennek körében kötelezte az alperest 2.100 forint mérsékelt eljárási illetékből, továbbá a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet
  2. §
(3)bekezdése alapján megállapított 12.500 forint összegű, az áfát is magában foglaló ügyvédi munkadíjból álló, összesen 14.600 forint összegű perköltség megfizetésére. A
  1. március 1-jén tartott taggyűlésen hozott határozatok hatályon kívül helyezése iránti keresetet az elsőfokú bíróság megalapozatlannak találta. Leszögezte, hogy a Gt.
  2. §
(5)bekezdése szerint a perindításnak a társasági határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. Erre tekintettel tévesen érvelt a felperes azzal, hogy a
  1. március 1-jei taggyűlés összehívására a
  2. december 11-ei változásokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződés rendelkezései voltak irányadóak. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság akként foglalt állást, hogy a
  3. október 14-én 2/
  4. (10.14.) szám alatt meghozott határozattal elfogadott új társasági szerződés volt irányadó és alkalmazandó a
  5. március 1-jei taggyűlés összehívásakor. Ez pedig nem írta elő az ügyvezető számára, hogy a taggyűlési meghívón kívül a tagok számára a napirendi pontok előkészítő anyagát is eljuttassa a taggyűlést megelőző 15 nappal korábban. Az elsőfokú bíróság alaptalannak találta a felperes érvelését, mely szerint B. Z. a tisztsége
  6. június 4-ei megszűnését követően ügyvezetőként nem volt jogosult a
  7. március 1-jei taggyűlés összehívására a Gt.
  8. §
(2)bekezdése alapján. Rámutatott, hogy a taggyűlés az 1/2009.(10.14.) szám alatt hozott határozattal B. Z. ügyvezetőnek megválasztotta. E tisztségét a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte, íly módon a Gt. 143. §
(1)bekezdése értelmében ügyvezetőként jogszerűen járt el, ennek körében jogosult volt összehívni az alperesi gazdasági társaság taggyűlését. Az elsőfokú bíróság a 4/2010.(03.01.) szám alatt meghozott társasági határozat felülvizsgálata iránt előterjesztett kereseti kérelem vonatkozásában nem találta megalapozottnak a felperes hivatkozását a Gt. 153. §-ára, és kifejtette, hogy a Gt. 20. §
(6)bekezdése szerinti egyhangú döntéshozatal nem a gazdasági társaság összes tagjának, hanem a határozatképes taggyűlésen jelenlévő és szavazati jogot gyakorló tagok egyhangú döntésének szükségességét jelenti. Az elsőfokú bíróság a Gt. 141. §
(2)bekezdése r) pontjának, valamint 152. §-ának és 121. §
(1)bekezdésének felhívásával rámutatott, hogy a felperes tévesen értelmezte a társasági szerződésben foglalt rendelkezések 4/
  1. (03.01.) szám alatt meghozott határozattal való módosítását a Gt.
  2. §-a hatálya alá tartozó kérdéskörnek. Hangsúlyozta, hogy az egyes tagok külön jogai, amelyek csorbításához egyhangú taggyűlési határozathozatalra van szükség, kizárólag olyan jogosítványok, illetve jogok lehetnek, amelyek a Gt. alapvető rendelkezéseitől eltérően nem az üzletrész mértékéhez egyenlően igazodnak, azaz az üzletrész nagyságától eltérően és azzal arányban nem álló, a Gt.-ben rögzítetteken kívüli és a többi tagétól eltérő többlet jogosítványokat jelentenek. Minderre tekintettel a támadott 4/
  3. (03.01.) számú határozat nem eredményezte külön tagi jogosítvány csorbítását. Az elsőfokú bíróság a perköltségről a Pp.
  4. §
(1)bekezdése és 81. §
(1)bekezdése szerint rendelkezett akként, hogy a felperest megillető 14.600 forint összegű perköltséggel szembeállította az alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján a
  1. március 1-jei társasági határozatok bírósági felülvizsgálata iránti kereseti kérelem vonatkozásában 50.000 forintban - az áfát is magában foglalóan megállapított, a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet
  2. §
(3)bekezdése szerint számított ügyvédi munkadíjból álló perköltséggel. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak részbeni, a
  1. március 1-jei társasági határozatok bírósági felülvizsgálata iránti kereseti kérelem vonatkozásában hozott rendelkezései megváltoztatását, valamint a 35.400 forint különbözeti perköltség megfizetésére kötelező rendelkezés hatályon kívül helyezését kérte, nem érintve a
  2. október 14-i társasági határozatok megtámadása iránti, leszállított kereseti kérelem tekintetében hozott rendelkezéseket. A felperes fellebbezésében a
  3. március 1-jei társasági határozatok közül a 2,
  4. és
  5. számú határozatra vonatkozó ítéleti rendelkezések megalapozatlanságára hivatkozott. Ismételten azt állította, hogy a
  6. október 14-i taggyűlést B. Z. nem volt jogosult összehívni, mivel az ügyvezetői tisztsége
  7. június 4-én lejárt és annak meghosszabbítása céljából a lejáratot követő 30 napos határidőben nem intézkedett. Ebből következően nemcsak a társaság
  8. október 14-én kelt társasági határozatai érvénytelenek, hanem a
  9. március 1-jén hozott társasági határozatok is, mivel a volt ügyvezető által tett intézkedéseket a társaság utólagos határozattal nem hagyta jóvá. A
  10. október 14-én elfogadott szerződés érvénytelen, ezért arra jogot alapítani nem lehet. B. Z. ügyvezetői kinevezése abból a szempontból sem jogszerű, hogy az ő szavazata érintettség okán figyelembe nem vehető. A felperes a fellebbezésében vitatta az elsőfokú bíróságnak a Gt.
  11. §-a körében kifejtett álláspontját is, előadta, hogy a 4/
  12. (03.01.) számú határozat a felperes tagsági jogainak csorbítását eredményezte, ezért a Gt.
  13. § alkalmazásának van helye. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy téves az a felperesi álláspont, amely szerint a nem szabályszerűen összehívott taggyűlés határozatai önmagukban nem érvényesek, mivel azok érvénytelenségének megállapítására éppen a bíróság jogosult a Gt.
  14. §-a, illetve
  15. §
(2)bekezdése szerint. A
  1. március 1-jei taggyűlés összehívásakor a
  2. október 14-én hozott határozatok hatályon kívül helyezésére még nem került sor, ezért ebben az időpontban a taggyűlés összehívására a
  3. október 14-én
  4. sorszámú határozattal elfogadott új társasági szerződés volt az irányadó. Ebből következően B. Z. ügyvezető a Gt.
  5. §
(1)bekezdésében és a Ctv. 8-
  1. §-ában foglalt jogszabályi előírásoknak megfelelően hívta össze a társaság taggyűlését. A fellebbezés megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok megfelelő értékelésével és az irányadó jogszabályok helyes alkalmazásával helytálló érdemi döntést hozott, határozatát a kereseti kérelemben foglalt valamennyi lényeges kérdésre kiterjedően megindokolta. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásával nagyobb részben egyetért, erre tekintettel - annak szükségtelen megismétlését elkerülve - a Pp.
  2. §
(3)bekezdése értelmében visszautal az elsőfokú bíróság által kifejtett indokokra, azt elsősorban a fellebbezésben foglaltakra tekintettel az alábbiak szerint pontosítja. A társasági határozatok bírósági felülvizsgálatának a Gt. 45. §
(1)bekezdésében megteremtett lehetősége a társaság többségi döntésével szemben a kisebbségben lévő tagok jogvédelmének eszköze, amely a bíróságot a tagsági jogok védelme érdekében a meglévő társasági jogok alakítására hatalmazza fel. A bíróság ezen kasszációs jogkörét tartalmazó szabályozás a társaság legfőbb szerve által meghatározott és az ítélet meghozataláig - illetőleg a határozat végrehajtásának esetleges felfüggesztéséig - fennálló társasági jogok és kötelezettségek változását eredményező, alakító rendelkezés, amelynek visszaható hatálya nincs. A Pp. 229. §
(1)bekezdésének alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletéhez csak annak jogerőre emelkedésével kötődik végleges anyagi jogi hatály. A
  1. október 14-én hozott társasági határozatok - azok legfőbb szerv által történt hatályon kívül helyezéséig -
  2. március 1-jéig hatályban voltak, így az alperes működése során ezen időpontig alkalmazandóak. A társasági határozatokra a Gt.
  3. §
(2)bekezdése értelmében nem érvényesülhetnek a Ptk.-nak a semmisségre (érvénytelenségre) vonatkozó rendelkezései, mert a Gt. 45. §
(1)bekezdése eltérően rendelkezik. A társasági határozat jogszabályba ütközés esetén sem tekinthetők semmisnek (érvénytelennek), hanem jogszabályba ütközésre hivatkozással a Gt. 45. §
(1)bekezdése alapján az erre feljogosított személyek 30 napos (elévülési), illetve 90 napos (jogvesztő) határidő alatt perben kérhetik a társasági határozatok bírósági felülvizsgálatát, amelynek eredményeként a bíróság a jogszabályba ütköző jogsértő határozatot hatályon kívül helyezi (ellenkező esetben a keresetet elutasítja). Az alperes taggyűlésének
  1. október 14-én hozott határozatainak bírósági felülvizsgálatára a felperes keresetváltoztatása folytán nem került sor, azokat az alperes taggyűlése
  2. március 1-jén helyezte hatályon kívül, ennek eredményeként megszűnt azok hatálya, mégpedig a jövőre nézve (ex nunc), addig az időpontig a társaság jogviszonyaiban irányadóak és alkalmazandóak voltak. Az előbbiek alapján megállapíthatóan a felperes alaptalanul hivatkozik a
  3. október 14-i taggyűlési határozatok érvénytelenségére és ebből eredően a
  4. március 1-jei taggyűlés összehívásának szabálytalanságára. Az elsőfokú bíróság helytállóan helyezkedett arra a jogi álláspontra, hogy a jelen per tárgyát képező,
  5. március 1-jei taggyűlés összehívására és megtartására a
  6. október 14-én elfogadott (és
  7. március 1-jéig hatályos) új társasági szerződés volt irányadó és alkalmazandó, amely társasági szerződésnek megfelelt a taggyűlés összehívásának módja és az összehívó személye is. Helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság a Gt.
  8. §-ának vizsgálata körében, amikor leszögezte, hogy a Gt.
  9. §
(6)bekezdésének megfelelő értelmezés szerint az egyhangú döntéshozatalhoz kötött határozathozatal nem a gazdasági társaság összes tagjának, hanem a határozatképes taggyűlésen jelen lévő és szavazati jogot gyakorló tagok egyhangú döntésének szükségességét jelenti. A Gt. 142. §
(2)bekezdése szerint a taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A társasági szerződés ennél nagyobb részvételi arányt is előírhat. A
  1. március 1-jén tartott taggyűlésen a leadható szavazatok 90 %-át képviselő tag (B. Z. ) jelen volt, ezért a taggyűlés határozatképes volt, a határozatok a jelen lévő tag egyhangú döntéseként születtek. Ebből eredően szükségtelenül vizsgálta az elsőfokú bíróság a Gt.
  2. §-ában foglalt egyéb feltételek megvalósulását a 4/
  3. (03.01.) szám alatti társasági határozat vonatkozásában, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet indokolásának erre vonatkozó részét (
  4. oldal 3-
  5. bekezdés és
  6. oldal
  7. bekezdés) mellőzi. A felperes a
  8. október 14-ei taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálatára irányuló kereseti kérelem-résztől elállt, ezért e kereseti kérelem-rész tárgyában az elsőfokú bíróság a Pp.
  9. §-ában meghatározott korlátozás miatt érdemben nem dönthetett, így nemcsak az ítélete rendelkező részében, hanem az indokolásában sem foglalhatott volna állást a kereseti kérelem e részével kapcsolatosan, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet indokolásának erre vonatkozó részét (
  10. oldal
  11. bekezdés
  12. mondat) mellőzi. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a felperes kereseti kérelmének tárgyát képező, az alperesi társaság két taggyűlése által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatára irányuló kérelmeket tárgyi keresethalmazatként vette figyelembe, ennek alapulvételével a tárgyi keresethalmazatot alkotó két taggyűlésen hozott határozatokra figyelemmel külön-külön számította ki a felperes által lerovandó kereseti illetéket az Itv.
  13. §
(1)bekezdése, 39. §
(3)bekezdésének b) pontja és a 42. §
(1)bekezdésének a) pontja alapján, majd a
  1. október 14-ei taggyűlési határozatok bírósági felülvizsgálata iránti kereseti kérelemrésztől az első tárgyaláson történő elállásra tekintettel az Itv.
  2. §
(1)bekezdésének a) pontja alapján csökkentette 2.100 forintra az egyik taggyűlés határozatainak felülvizsgálatára irányuló kereseti illetéket. A meg nem határozható pertárgyértékű kereseti kérelmeknél a pertárgyérték meg nem határozható jellege folytán kell az Itv. 39. §
(3)bekezdésének b) pontjában előírt mértékű illetéket megfizetni, ezért az eljárást kezdeményező fél által fizetendő eljárási illeték mértékére az Itv. 39. §
(3)bekezdésének b) pontjában foglaltak az irányadóak, míg - az együttes érték meghatározhatatlanságának hiányában - a 40. §
(1)bekezdése és - a kereseti kérelem egy részétől történő elállás miatt - az 50. §
(1)bekezdésének a) pontja nem alkalmazható. A felperes az elsőfokú eljárásban (
  1. november 13-án 15.000 forint,
  2. december 23-án 6.000 forint,
  3. április 26-án 21.000 forint) összesen 42.000 forint kereseti illetéket fizetett meg az Itv.
  4. §
(3)bekezdésének b) pontjában meghatározott, a keresetlevél benyújtásakor hatályos rendelkezésének megfelelő 21.000 forint illeték helyett, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a felperes által visszaigényelhető többletilleték mértékét 18.900 forintról felemelte 21.000 forintra, amelyet a felperes az Itv. 80. §
(1)bekezdésének f) pontja és 81. §
(2)bekezdése alapján az állami adóhatóságtól visszaigényelhet. A kifejtettekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletének érdemi rendelkezését és a felperes által az alperesnek fizetendő perköltségre vonatkozó rendelkezését helybenhagyta, ugyanis a felperes a pervesztességére figyelemmel a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes részére járó, ügyvédi munkadíjból álló perköltséget. Az elsőfokú bíróság a felperes által az alperesnek fizetendő ügyvédi munkadíj összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 3. §
(3)bekezdése és 4/A. §
(1)bekezdése alapján határozta meg (tévesen a keresethalmazatra figyelemmel elvégzett számolás eredményeként) 35.400 forint összegben, amelyet a felperes mérsékelni kért a fellebbezésében. Ezen összegre az alperes fellebbezést nem terjesztett elő, így az sem magasabb, sem alacsonyabb összegben nem állapítható meg. A felperes fellebbezése sikertelen maradt, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a felperest az alperes részére járó, az IM rendelet 2. §
(1)bekezdésének a) pontja és 4/A. §
(1)bekezdése alapján, a másodfokú eljárásban csatolt megállapodás figyelembevételével megállapított 20.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. április
  2. . Koday Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke Dr. Békefiné dr. Mózsik Tímea s.k. s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Dr. Bleier Judit bíró bírósági tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.