← Magyarország

Pfv.20052/2011/4 – Kúria

Pfv.VII.20.052/2011/

  1. szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Jámbor László ügyvéd által képviselt szám székhelyű felperesnek a dr. Zvara István ügyvéd által képviselt szám székhelyű alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt a Fővárosi Bíróságon 12.G.40.175/
  2. szám alatt indult, és a Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.020/2010/
  3. számú ítéletével befejezett perében a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 100.000 (Egyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az állam javára, az adóhatóság felhívására 362.900 (Háromszázhatvankettőezerkilencszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s : A felperes az alperessel
  4. október 7-én kötött vállalkozási szerződéssel elvállalta a ... gépházában a terelőfalak kivitelezési munkáinak elvégzését
  5. december 7-i befejezési határidővel bruttó 17.279.017 forint vállalkozói díjért. A felperes a munkát
  6. december 22-én fejezte be. Az alperes a felperes 6.047.659 forint összegű végszámláját nem egyenlítette ki. A felperes módosított keresetében 6.047.659 forint vállalkozói díj és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest, aki ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az alperes összesen 13.581.716 forint beszámítási kifogást terjesztett elő a felperes keresetével szemben. 4.500.000 forintot arra hivatkozva követelt, hogy ezt az összeget kellett a ... részére kötbérként kifizetnie a felperes késedelme miatt. 1.790.300 forint + ÁFA összeget betonszivattyú, 72.000 forint + ÁFA-t betonvibrátor díjaként, 1.984.452 forint + ÁFA-t zsaluanyag többletbérleti díjaként, 1.221.337 forint + ÁFA-t többlet zsaluanyag bérleti díjaként, 290.625 forint + ÁFA-t hiányzó zsaluanyag, 306.658 forintot selejtes és javításra szoruló zsaluanyag miatt fizetett összegként, továbbá 2.000.000 forintot nem vagyoni kárként kívánt érvényesíteni a felperessel szemben. A bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság - részben megváltoztatva az elsőfokú bíróság ítéletét a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a felperes 15 napos késedelméből 12 nap az, ami a felperes érdekkörében merült fel, és 3 nap az, ami nem róható a felperes terhére. A másodfokú bíróság nem fogadta el kimentési okként a felperes javára, hogy az alperes három nap késedelemmel szolgáltatta a betonszivattyút, mivel nem találta bizonyítottnak a betonszivattyú késedelmes biztosítása és a véghatáridő felperes általi be nem tartása miatti ok-okozati összefüggést. Az áramkimaradásokat sem értékelte a felperes javára. Ebben a körben arra hivatkozott, hogy a felperes nem bizonyította, hogy ténylegesen mi volt az egyes áramkimaradások oka, és azt sem, hogy ezzel összefüggésben a befejezési határidőhöz képest mennyi az a tényleges késedelem, ami rajta kívülálló ok miatt a javára vehető figyelembe. A jogerős ítélet értelmében a felperes nem bizonyította azt sem, hogy a IV. medence kiürítésével kapcsolatban a késedelem rajta kívülálló okból következett be. A másodfokú bíróság a medence tisztításával összefüggésben sem látott alapot arra, hogy az a felperes késedelmes teljesítése alól kimentésül szolgáljon. A másodfokú bíróság a felperes terhére eső 12 nap késedelem alapján azt állapította meg, hogy az alperes az általa kifizetett 4.500.000 forint összegű késedelmi kötbérből 3.600.000 forintot érvényesíthet kártérítés címén a felperessel szemben. A jogerős ítélet értelmében zsaluanyag bérleti díja címén 12 napra számolva bruttó 1.860.420 forintot jogosult az alperes a felperessel szemben beszámítani, míg többlet zsaluanyag címén bruttó 1.526.601 forintot számolhat el. A felperes elismerése folytán a másodfokú bíróság jogszerűnek ítélte az alperes 72.000 forint + ÁFA összegű betonvibrátor bérleti díja iránti követelését is, így az alperes beszámítási igényét összesen 7.077.091 forint összegben fogadta el. A bíróság egyebekben az alperes beszámítási kifogását alaptalannak találta, miután azonban a jogszerűnek elfogadott beszámítási igény is meghaladta a felperes keresetében érvényesített összeget, a keresetet elutasította. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az alperes módosított keresete szerinti marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp.
  7. §

(1)bekezdését, a Ptk. 393. §
(1)bekezdését és a Pp.
  1. §-át. Érvelése értelmében az alperes elismerte a betonpumpa késedelmes rendelkezésre bocsátását, és az építési napló bejegyzéseit az alperes képviselője kézjegyével ellátta, ellenbizonyítást azonban nem ajánlott fel, ezért szerinte jogszabályt sértve jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a betonpumpa rendelkezésére bocsátása tekintetében nem értékelhető a három napos késedelem a javára. Előadta, hogy a teljesítése során áramkimaradások voltak, amelyeket kizárólag a ... orvosolhatott. Az építési naplóba tett bejegyzéseire hivatkozva kifogásolta, hogy az ezzel összefüggő késedelmet a bíróság nem értékelte az alperes terhére. A IV. medence késve ürítésével kapcsolatban előadta, hogy a késedelemre tekintettel a létszámot megnövelte, és a medencében a munkát párhuzamosan végezte. Erre tekintettel sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a naplóbejegyzését akként értékelte, hogy ezen medence átadását nem kérte, illetve, hogy abban a munkát nem kívánta végezni. Szerinte érthetetlen, hogy a II. számú medencében az átadásra jelzett esetleges időpontban történő munkavégzés a párhuzamos munkavégzés fényében miért zárná ki, hogy a IV. medencében is munkát tudott volna végezni. A medencék tisztításával kapcsolatban arra hivatkozott, hogy ebben a körben a szakértő jogkérdésben foglalt állást. Előadta, hogy csak a terelőfalak tisztítására tett ajánlatot, és sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a szakértő állásfoglalását elfogadva a medence tisztítását nem értékelte pótmunkaként. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A nem vitás tényállás szerint a felperes 15 nap késedelemmel teljesítette a vállalását, amelyre figyelemmel az alperes az ebből eredő kárának megtérítését kérte beszámítási kifogást előterjesztve a felperes keresetével szemben. A másodfokú bíróság az irányadó bírói gyakorlatnak megfelelően helytállóan vizsgálta az alperes által beszámítani kívánt kártérítési igények jogszerűségét, illetve azt, hogy a felperes mennyiben tudta magát kimenteni a kártérítési felelősség alól. A másodfokú bíróság az ítéletének indokolásában kiemelte, hogy a Pp.
  2. §
(1)bekezdésének megfelelően a rendelkezésre álló bizonyítékokat újraértékelte és a Pp. 164. §
(1)bekezdésében írtakat is szem előtt tartva állapította meg a tényállást. A bírói gyakorlat értelmében a bizonyítás eredményének mérlegelésére vonatkozó jogszabály megsértéséről csak akkor lehet szó, ha a bíróság által megállapított tényállás az iratok tartalmával ellentétes (iratellenes), illetőleg a bíróság a bizonyítékok egybevetése és összességükben való értékelése során okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott. A másodfokú bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményének mérlegelése alapján az említett hibáktól mentesen, és a Pp. 221. §ának
(1)bekezdése szerinti indokolási kötelezettségének eleget téve jogszabálysértés nélkül állapította meg a tényállást, és jutott arra a következtetésre, hogy a felperes a 15 napos késedelméből 3 nap tekintetében tudta bizonyítani, hogy nem róható a terhére, míg 12 nap vonatkozásában a felelősség alól nem tudta magát kimenteni. A másodfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy önmagában az, hogy az alperes elismerte a betonszivattyú késedelmes szolgáltatását, még nem jelenti automatikusan három nap késedelem felperes javára történő értékelését. A bizonyítékok mérlegelése eredményeként a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a felperes nem bizonyította a betonszivattyú késedelmes szolgáltatása és a teljesítési határidő be nem tartása miatti ok-okozati összefüggést. Az áramkimaradások körében megalapozottan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a ... nyilatkozata szerint a kivitelezési munkával érintett területen sem áramlehúzás, sem áramkimaradás nem volt. A felperessel kötött vállalkozási szerződésben az alperes az áramszolgáltatás biztosítására nem vállalt kötelezettséget. Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a felperes nem bizonyította, hogy az egyes áramkimaradásoknak ténylegesen mi volt az oka, illetve, hogy ezzel összefüggésben a befejezési határidőhöz képest mennyi az a tényleges késedelem, ami rajta kívül álló ok miatt a javára értékelhető, ezért jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre is, hogy az áramkimaradásokkal kapcsolatban kimentést a felperes javára nem lehet figyelembe venni. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megalapozottan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a felperes sem naplóbejegyzéssel, sem szóban nem kérte a IV. medence átadását, és nem jelezte azt sem, hogy a két medencében párhuzamosan kíván dolgozni, mivel ebben az időpontban a II. medencével még nem készült el. Helytállóan rögzítette a másodfokú bíróság, hogy a felperes az építési naplóba
  1. december 4-én csupán azt jegyezte be, hogy "a IV. számú medence leürítése nem történt meg, ütemterv hátráltatás áll fenn". Az eredeti ütemterv szerint ezt a medencét már
  2. november 20-án át kellett volna vennie a felperesnek, ugyanakkor csak
  3. november 24-én fejezte be a III. medencét. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem lehet megállapítani, hogy a felperes a IV. medence átadását korábban kérte volna, illetve, hogy két medencében párhuzamosan kívánt volna dolgozni, ezért jogszabálysértés nélkül jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre is, hogy a IV. medence kiürítésével kapcsolatban sem volt olyan akadályozó tényező, amely a kimentés körében felperes javára volna értékelhető. Alaptalanul hivatkozott a felperes jogszabálysértésre a medence tisztításával kapcsolatban megállapított tényállás tekintetében is. Az a kérdés, hogy a teljesítésre meghatározott időtartamba "belefért"-e a teljes medencének a mosása szakkérdés és nem jogkérdés. Ezen okból tehát a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ugyanakkor a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az állapítható meg, hogy a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy ezen munkák elvégzése nem alkalmas a felperes teljesítési késedelmének kimentésére. A felülvizsgálati eljárás eredményeként az volt megállapítható, hogy a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok helytálló és okszerű mérlegelése alapján jogszabálysértés nélkül állapította meg a tényállást, és jutott arra a következtetésre, hogy az alperes jogszerűen érvényesített 7.077.091 forint összegben kártérítési igényt a felperes vállalkozói díjigényével szemben, így a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül ítélte alaptalannak a felperes keresetét. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésének (az ún. felülmérlegelésnek) pedig nincs helye (BH 1999.44.). A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
  4. §
(3)bekezdése szerint a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §
(1)bekezdésének megfelelően kötelezte a felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére, míg a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése folytán a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illeték viselésére. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartal Géza s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.