Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.526/2010/
- Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Varga István Ügyvédi Iroda .... által képviselt ..... felperesnek a bnt Szabó Tom Burmeister Ügyvédi Iroda ..... által képviselt ..... alperes ellen bérleti díj megfizetése iránti perében a Pest Megyei Bíróság
- szeptember 30-án kelt 25.G.20.382/2008/
- szám alatt meghozott ítélete ellen az alperes részéről benyújtott fellebbezés és a felperesi csatlakozó fellebbezés folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben - a perköltségre is kiterjedően - megváltoztatja, és a marasztalási összeget 15.975.000 (tizenötmilliókilencszázhetvenötezer) forintra leszállítja. Kötelezi az alperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg a felperesnek 450.000 (négyszázötvenezer) forint eljárási illetékből és 180.000 (száznyolcvanezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló első- és másodfokú együttes perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Felperest
- november 14-én munkahelyi étkeztetés főtevékenységgel, alperest
- szeptember 13-án máshová nem sorolt egyéb speciális gépgyártás főtevékenységgel jegyezték be a cégjegyzékbe. A felek között első alkalommal
- május
- napján jött létre szerződés, a felperes mint üzemeltető, az alperes mint megrendelő telephelyein kávé és forróital automata gépeket helyezett ki határozatlan időszakra. A szerződés szerint az üzemeltetőnek (felperesnek) kellett biztosítania az automaták beüzemelését, folyamatos kezelését, szervízelését, a gép környezetének tisztántartását, a víz, villany, rezsiköltségek a megrendelőt terhelték. A felek a jogviszonyukat fenntartva
- február 20-án bérleti díjat módosították.
- június
- napján a felek a jogviszonyuk folytatásaként bérleti szerződést kötöttek, a felperes, mint bérbeadó, bérbe adta alperesnek, mint bérlőnek (bérbevevőnek) a gödöllői, taksonyi, dunavarsányi és füzesgyarmati telephelyén történő üzemeltetés céljából a felállított hideg- melegital, snack automatákat, illetve szódagépeket, összesen 21 db gépet. A bérlet határozott időre,
- június 1-től
- december
- napjáig szólt. A bérleti díj januártól áprilisig, illetve októbertől decemberig 360.000 forint/hó, májustól szeptemberig pedig 1.590.000 forint/hó volt. A szerződés szerint a melegital automaták a bérbeadó önköltségi árain működnek. A szerződés 8.
- pontjában kikötötték, a szerződés megszűnik a határozott idő leteltével, amennyiben a bérlő a határozott idő lejárta előtt legalább két hónappal előbb jelzi a szerződés „felbontásának" szándékát. A felek rögzítették a 8.
- pontban, hogy bérlőt a 8.
- pontban meghatározott eset kivételével a Ptk.
- §
(2)bekezdése alapján a szerződés felmondásának joga nem illeti meg. A 8.
- és 8.
- pontban a felek úgy rendelkeztek, a szerződés bérlő általi bármely okból történő megszüntetése, felmondása, vagy a szerződéstől történő elállás esetén a bérlő egyösszegben köteles megfizetni a bérleti jogviszonyból még hátra lévő időtartamra a bérbeadónak járó bérleti díjat, és a bérleti díj összegének további 50 %-át, a bérbeadó haszon kiesésének kiegyenlítésére. A teljes díj egyösszegben esedékes a szándék közlésével egyidejűleg. A szerződést a felperes ügyvezetője ..... és az alperes ügyvezetője ..... írta alá, utóbbi
- június 5-éig töltötte be ezt a tisztséget. Az alperes cégbélyegzője a szerződésen nem található meg. Az alperes dolgozói
- őszén gyomorbántalmakra kezdtek panaszkodni, melyet összefüggésbe hoztak a felperes által üzemeltetett automaták nem megfelelő higiéniai állapotával. Az alperes füzesgyarmati telepén az alperes jelzése alapján az .....
- november 14-én helyszíni vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat alkalmával ..... a felperes alkalmazottja aki a gépek karbantartásáért felelt, a felperes ügyvezetővel történő telefon beszélgetést követően megtagadta az automaták kinyitását. Az ..... a helyszínen jegyzőkönyvet vett fel. Az ..... vizsgálatot megelőzően
- októberében az alperes szerződésmódosítástervezetet készített, melyet megküldött a felperesnek, mely részben a bérleti díj egységes havi 40.000 forint+áfa automatánkénti bérleti díjat írt volna elő, a
- pont szerint pedig a bérlő jogosult lett volna a szerződést azonnali hatállyal felmondani, bérbeadó súlyos szerződésszegése esetén, illetve ha a bérbe vett gépek tisztasági állapota a minimálisan előírt egészségügyi követelményeknek nem felel meg. A felperes a módosító javaslatot lényegileg nem fogadta el, a szerződésmódosításra nem került sor. Az alperes az .....
- november 14-ei helyszíni vizsgálatát követő napon,
- november 15-én a felperessel - a felperes súlyos szerződésszegésére hivatkozva azonnali hatályú felmondást közölt, s felhívta a felperest a négy telephelyen lévő összesen 21 db automata három munkanapon belüli elszállítására. A felmondás indokaként három pontban foglalta össze kifogásait. Az
- pont szerint a felperes által üzembe helyezett automaták higiéniai állapota nem megfelelő, az alperesi dolgozók ezen automatákból való fogyasztást követően számos alkalommal gasztroenterális panaszokat jeleztek. A
- pont szerint
- november 14-i ÁNTSZ vizsgálatot az alperes részéről a gépek karbantartója ..... megtagadta, mellyel alperes dolgozóinak egészségét veszélyeztethette, s megszegte az együttműködésre vonatkozó Ptk-beli szabályokat. A
- pont szerint a felperes az ..... jegyzőkönyvéből kitűnően az automaták üzemeltetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének sem tett eleget. A felperes a felmondás átvételét követően,
- november 23-án jogi képviselője útján felszólította az alperest, hogy a bérleti szerződés 8.
- és 8.
- pontja szerint a határozott időből még hátra lévő időtartamra járó bérleti díjat, ezen felül a hátra lévő időre járó bérleti díj 50 %-ának megfelelő összeget haszonkiesés címén összesen 47.925.000 forint tőkét és ezen összeg
- november 16-ától számított kamatát 8 napon belül átutalással fizessen meg. Az alperes nem fizetett. A felperes fizetési meghagyással indult, perré alakult eljárásban alperest 47.925.000 forint és annak
- november 16-tól a teljesítés napjáig járó 14,75 %os késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni. A kereseti kérelme alapjaként a bérleti szerződés 8.
- és 8.
- pontját jelölte meg, utalva, a szerződésben is felhívott Ptk.
- §
(2)bekezdésére. A felmondás jogszerűségét ugyan kifejezetten nem ismerte el, de nem kérte a felmondás jogszerűtlenségének a megállapítását, hanem a szerződési biztosítékot érvényesítette. Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását indítványozta. Előadta, alperes cégszerű, a cégpecsétet tartalmazó aláírása hiányában a szerződés nem jött létre. Hivatkozott továbbá a szerződés 8.
- és 8.
- pontja semmisségére, azzal, a bérbeadó szavatossággal tartozik azért, hogy a bérbe vett dolog megfelel a szerződés előírásainak, ezért a felmondást minden esetre kizáró kikötés jogszabályba ütközik, a szerződés ténylegesen fogyasztói szerződés, s amely felperesre nézve aránytalan, egyoldalú előnyöket biztosít. A szavatossági jogok fogyasztó hátrányára történő szabályozása tilos, a szerződés az említett okokból nyilvánvalóan a jóerkölcsbe is ütközik, ezen okból is semmis. Semmis a szerződés azért is, mert felperes nem rendelkezett a tevékenysége folytatásához hatósági engedéllyel. Hangsúlyozta azt is, azonnali hatályú felmondása megalapozott volt, fizetési kötelezettsége nincs, felperes a gépeket tovább hasznosította. Felperes vitatta, hogy a szerződés 8.
- és 8.
- pontja jogszabályba, vagy jóerkölcsbe ütközne, hangsúlyozva, alperes felmondása a szerződésben kizárt, szankcionált rendes felmondásnak minősül. Az elsőfokú bíróság széleskörű tanúbizonyítás lefolytatása után a
- szeptember 30-án kelt 25.G.20.382/2008/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 31.950.000 forint tőkét és ez után
- november
- napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző, utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegét, valamint 900.000 forint részperköltséget. Ezt meghaladóan a kereseti kérelmet elutasította. Az ítélet indokolásában az elsőfokú bíróság a Ptk.
- §
(1)bekezdése és 432. §
(2)bekezdése felhívása mellett kifejtette, vizsgálnia kellett az alapul szolgáló bérleti szerződés
- pontjában foglalt kitételeket, azok érvényességét és állást kellett foglalnia a bérbeadói teljesítés minősége körében felhozott alperesi kifogásokra, a rendkívüli felmondás indoka megalapozottságára vonatkozóan, tekintettel arra, a rendkívüli felmondást a felek által sem vitatottan a szerződés nem zárta ki, s alapos, rendkívüli felmondás esetén az alperest fizetési kötelezettség a szerződés szerint nem terhelheti. Minősíteni kellett a szerződés
- pontjában foglalt szankciórendszert is. A szerződés alperes által felhozott alaki hibája körében a Ptk. dologbérletre vonatkozó 423-
- §-aira utalva rámutatott, a szerződést szóban is meg lehet kötni, ezzel szemben a felek a perbeli jogviszony alapját képező szerződést írásba foglalták, azt alperes törvényes képviselője aláírta, a szerződés tartalmát pedig a felek nem vitatták. Ugyancsak alaptalannak tartotta az alperes fogyasztói szerződés szabályainak alkalmazhatóságára, és az ezzel összefüggő semmisségre történő utalását is, kifejtve, ugyan az
- évi CXL. törvény
- §
(2)bekezdése nem szűkíti le a fogyasztók körét a természetes személyekre, azt más jogalanyokra is alkalmazni kell, de adott jogviszonyon belül kifejezetten fogyasztói szerződés keretében az alperes munkavállalói hivatkozhatnának fokozott jogvédelemre, amennyiben a felperessel szemben közvetlenül kívántak volna igényt érvényesíteni. A szerződés Ptk. 200. §
(2)bekezdése szerinti semmissége sem volt megállapítható. A szerződést a felek négy éves, hasonló tárgykörben fennálló zavarmentes szerződéses kapcsolat után kötötték, a felperes kedvező („önköltségi") áron biztosította az alperes munkavállalóinak a perbeli szolgáltatást, és a felek azt a konstrukciót választották, melyben a felperes beruházásának megtérülését akként látta biztosítottnak, ha a szerződés a felek által meghatározott időtartamot kitölti. Nem volt megállapítható továbbá a szerződés jogszabályba ütközése sem a hatósági engedély hiányában. A
- június 1-jei időpontban nem volt hatályban olyan jogszabály, amely a felperesi tevékenységet engedélyhez kötötte volna, az utóbb hatályba lépett 133/2007.(VI.13.) Korm. rendelettel előírt engedély hiánya csak abban az esetben tenné érvénytelenné a megállapodást, ha annak hiányát maga a jogszabály semmisségi okként jelölné meg. A továbbiakban az elsőfokú bíróság kifejtette, érdemben kellett vizsgálni az alperesi azonnali hatályú felmondás jogszerűségét. Utalt arra, a perbeli bizonyítékok, adatok értékelése során alperes jelenlegi munkavállalóinak a tanúvallomásai, elfogultságukra tekintettel nem voltak figyelembe vehetők. Rámutatott, a megbetegedésekre történt hivatkozásoknak csak abban az esetben lett volna jelentősége, ha ezeket orvosi iratok dokumentálják, a megbetegedés okát is kétségtelenné teszik, vagy az azonos időben bekövetkező megbetegedések kétséget kizáróvá tennék a rosszullétek és a munkahelyi italfogyasztás összefüggését. A tanúk vallomása azt alátámasztotta, hogy probléma volt a
- őszi időszakban az automaták tisztaságával, a felek elektronikus levelezése azonban kirívó hiányosságokra nem utalt, így ezek a rendes működéssel járó hibáknak voltak tekinthetők, azonnali hatályú felmondást nem alapoztak meg, ahogyan azt az ..... vizsgálat sem. Az alperes rendkívüli felmondásának indokai csak akkor lettek volna elfogadhatók, ha a perbeli gépek kirívó hiányosságait az azok vizsgálatára hatáskörrel rendelkező szerv megállapítja, illetve ha orvosi dokumentáció támaszt alá súlyos szolgáltatási hiányosságokat, vagy arra a felek elektronikus levelezése utal. Az alperes felmondása nem tekinthető rendkívülinek, a határozott idejű dologbérleti jogviszony rendes felmondását nem csupán a felek szerződése, hanem a vonatkozó jogszabályi rendelkezések is kizárják, így a felperes igényt tarthat az alperes fizetési kötelezettségének megállapítására. A szerződés 8.
- és 8.
- pontjában előírt szankció jogi természete szerint kárátalány, amelyet arra az esetre kötötték ki, amennyiben a határozott idő letelte előtt megszűnik a szerződés és az eset nem alapoz meg rendkívüli felmondást. A szerződés
- pontja tehát meghiúsulási kötbérként értékelhető, amely azonban eltúlzott mértékű, ezért a Ptk.
- §
(1)bekezdése és a 247. §
(1)bekezdése, valamint a GK.
- számú állásfoglalás alapján mérséklésének volt helye. A mérsékelt összeget az elsőfokú bíróság a hátralévő 31.950.000 forint bérleti díjban látta meghatározhatónak, ezzel a kötbért a további 50 %-os haszonkieséshez kapcsolt mértékkel csökkentve. A mérséklés tekintetében rámutatott, a berendezéseket a felperes más üzleti partnerei számára a perbeli időszakban üzembe helyezhette, a további 50 %-os kötbérkikötés súlyosan méltánytalan lenne az alperesre nézve. A BH. 2010.
- számú döntés alapján a Ptk. 301/A. §
(2)bekezdése felhívása mellett döntött a felperesi kamatigényről, továbbá a Pp. 81. §
(1)bekezdésére figyelemmel 900.000 forint részperköltség megfizetésére kötelezte az alperest, mely a felperes által illetékbélyegben lerótt 600.000 forint illetékből és az áfát is magában foglaló 300.000 forint ügyvédi munkadíjból áll. Az ítélettel szemben alperes nyújtott be fellebbezést. Elsődlegesen az ítélet megváltoztatását és a felperes kereseti kérelmének elutasítását, másodsorban az ítélet részbeni megváltoztatását és a meghiúsulási kötbér további jelentősebb mértékű mérséklését kérte. Változatlanul állította, a bérleti szerződés 8.
- és 8.
- pontja érvénytelen, az alperesi felmondás jogszerű, megalapozott rendkívüli felmondás volt, fizetési kötelezettség nem terheli. Másodsorban hangsúlyozta, a bérleti szerződés alapján fizetendő összeg kirívóan eltúlzott meghiúsulási kötbér, mely jelentős mértékben mérsékelendő. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság ugyan fogyasztói szerződésnek tekintette a felek szerződését, de nem állapította meg a 8.
- és 8.
- pontok jóerkölcsbe ütközését. A szankciók kizárólag az alperest terhelték, az egyoldalú kikötést a felperes által hivatkozott beruházások tényleges megvalósulása sem tette volna jogszerűvé, azonban ezek nem voltak igazolva. Az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a Ptk.
- §-ába ütközés körében a szavatossági jogok, így az elállás korlátozására való alperesi hivatkozást, felperes maga is úgy értékelte, hogy csak a nem fogyasztói szerződésekben engedett meg a felmondási jog korlátozása. Figyelmen kívül hagyta a Ptk.
- §-ára alapított alperesi védekezést, illetve azt a körülményt, hogy a szerződés bármely címen történő megszüntetése esetén is alperesnek fizetési kötelezettsége keletkezik. Összességében a jogszabályba ütközés is megállapítható a szerződés 8.
- és 8.
- pontja vizsgálatával. Érvénytelen az a polgári jogi szerződés, amelyben engedélyköteles tevékenységre engedély nélkül vállalkozik valaki. Az engedély hiánya, a bejelentési kötelezettség elmulasztása a Ptk.
- §
(2)bekezdése értelmében az érvénytelenséghez vezetett volna. Ebben a körben bizonyítási eljárás sem történt, kérte e körben a bizonyítás másodfokú eljárásban történő lefolytatását. Kifogásolta azt is, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az alperes dolgozóinak tanúvallomását, illetve a dolgozói körön kívül eső tanúk vallomását is. Változatlanul hangsúlyozta, a kapcsolattartás és a hibabejelentés felperes felé szóban, illetve telefonon történt, erre nézve felperesi ügyvezető vallomására hivatkozott. Az ..... vizsgálat megállapításait az elsőfokú bíróság nem megfelelően értékelte. A kötbér mérséklésével kapcsolatban alperes a GK.
- számú állásfoglalás mellett utalt arra, a felmondás nem okozhatott kárt, felperes jelentős beruházásokat nem eszközölt, felperes a gépparkot bérbe adhatta, az alperes szerződésszegése még akkor is csekély súlyú volt, ha magatartását szerződésszegésnek lehet tekinteni. Kérte a kötbér további mérséklését. A felperes csatlakozó fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával a keresetének teljes egészében helyt adást kért, valamint alperes perköltségben marasztalását. Állította, tévesen minősítette az elsőfokú bíróság az atipikus szerződés biztosítékot kötbérként. Felróhatóság nélkül a kötbér nem értelmezhető, az atipikus szerződési biztosítékot pedig mérsékelni nem lehet. Utalt arra is, egyebekben a keresetben követelt összeg nem eltúlzott. A továbbiakban az alperes fellebbezésével szemben lényegében megismételte perbeli előadásait, tételesen vitatva alperes szerződés létre nem jöttével, semmiségével kapcsolatos előadásait, hangsúlyozva azt is, a felmondás nem minősül rendkívülinek, a meg nem engedett felmondás folytán pedig alperest a kereseti követelés szerinti fizetési kötelezettség terheli. Az alperes a csatlakozó fellebbezésre tett nyilatkozatában fenntartva az általa korábban előadottakat, az ítélet fellebbezése szerinti megváltoztatását, a kereset teljes elutasítását kérte. Az alperesi fellebbezés részben megalapozott, a felperesi csatlakozó fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan. A Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint hibás teljesítés esetén a jogosult választása szerint kijavítást vagy megfelelő árleszállítást kérhet. A
(3)bekezdés értelmében ha a hibás teljesítés miatt a jogosultnak a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt - így különösen ha a hiba nem javítható ki, a kötelezett a hiba kijavítását nem vállalja, vagy a hiba kijavítása rövid idő alatt értékcsökkenés és a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a jogosult elállhat a szerződéstől. A
(6)bekezdés szerint ha ez a jogosult érdekeinek sérelme nélkül lehetséges, a kötelezett a kijavítás vagy árleszállítás helyett a dolgot kicserélheti. A Ptk. 424. §
(1)bekezdése akként rendelkezik, a bérbeadó - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas és egyébként is megfelel a szerződés előírásainak. Erre a szavatosságra a hibás teljesítés miatti szavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlőt az elállás helyett az azonnali hatályú felmondás joga illeti meg, kicserélést pedig nem követelhet. A Ptk. 431. §
(1)bekezdése szerint a határozatlan időre kötött bérletet tizenöt napra fel lehet mondani. Az idézett rendelkezésekből következően a határozott idejű dologbérleti szerződés rendes felmondással nem mondható fel. Ugyanakkor az ilyen jogviszonyokban is megilletik a bérlőt a bérbeadó hibás teljesítése esetére a Ptk. már idézett 424. §
(1)bekezdésében foglalt jogosultságok, így az azonnali hatályú felmondás joga is. A Ptk. 200. §
(2)bekezdése szerint semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ott a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik. A Ptk. 246. §
(1)bekezdése szerint a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amiért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít (kötbér). Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. A Ptk. 247. §
(1)bekezdése szerint a túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti. A GK.
- számú állásfoglalás értelmében gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában általában akkor lehet helye a kötbér mérséklésének, ha a szerződésszegés folytán számottevő kár nem keletkezett és olyan körülmények forognak fenn, amelyek a szerződésszegő fél egyébként felróható magatartását enyhébben megítélhetővé teszik. Az elsőfokú bíróság a bérleti szerződés helyes értelmezésével a tényállást helyesen állapította meg, mindenben helytállóak voltak levont jogi következtetései is. Helytálló álláspontra helyezkedett az elsőfokú bíróság a szerződés alaki érvényessége tekintetében. Az elsőfokú bíróság ugyancsak helytállóan foglalt állást a szerződés 8.
- és 8.
- pontjában foglalt kitételek minősítését illetően. A felek szerződése a hibás teljesítéshez kapcsolódó rendkívüli felmondás jogát nem zárta ki, csupán a rendes felmondás jogát, amelynek tilalma egyebekben következik a Ptk. idézett
- §
(1)bekezdéséből. A szerződés 8.2., 8.
- pontjai ezért nem ütközhettek jogszabályba. Ugyancsak helytálló álláspontra helyezkedett az elsőfokú bíróság amikor az alperes a fogyasztói szerződés szabályainak alkalmazhatóságával kapcsolatos és a szerződés 8.2., 8.
- pontjában foglaltak jóerkölcsbe ütközésével, és a tevékenységhez szükséges engedély hiányával kapcsolatos érvelését alaptalannak ítélte s ezért annak érdemi vizsgálatába bocsátkozott, fennálltak-e az alperesi azonnali hatályú felmondás feltételei. A rendelkezésre álló perbeli adatok alapján azt is helyesen ítélte meg, hogy a felmerült, igazolt minőségi kifogások a rendkívüli felmondást nem alapozták meg, így helytállóan vizsgálta a továbbiakban a szerződésben tiltott rendes felmondáshoz kapcsolt szankciókat is, s annak tartalma szerint azt helytállóan tekintette a kizárt rendes elmondáshoz kapcsolódóan a teljesítés meghiúsulásáért kikötött kárátalánynak, kötbérnek. Helytálló volt az elsőfokú bíróság kiindulópontja a kötbér mérséklését illetően is, a kötbér mértéke ugyanis a szokásos mértékhez képest kirívóan eltúlzott volt, így súlyosan méltánytalan volt az alperesre nézve. Helyesen vette figyelembe az elsőfokú bíróság azt is, hogy a berendezéseket a felperes más üzleti partnereinél üzembe helyezhette, a gépeket tovább hasznosíthatta, ezáltal csökkenthette a saját hasznának kiesését. A Fővárosi Ítélőtábla azonban úgy ítélte meg, már az elsőfokú bíróság által mérsékelt kötbérösszeg is kirívóan magas volt, ezért annak további 50 %-os mérséklését látta indokoltnak. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, s a marasztalási összeget 15.975.000 forintra leszállította. A Pp. 81. §
(1)bekezdése és
- §-a alkalmazásával kötelezte a Fővárosi Ítélőtábla az alperest a 450.000 forint eljárási illetékből és 180.000 forint+áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló első- és másodfokú együttes perköltség megfizetésére. Budapest,
- március
- . Rózsa Éva s. k. a tanács elnöke Dr. Molnár József s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Kiss Sándorné tisztviselő . Rutkai Éva s. k. bíró