Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.031/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Ocsák József ügyvéd által képviselt felperesnek, a Holczer, Jákó & Boross Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- november
- napján kelt 8.G.40.704/2009/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja; kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes
- június 3-án fuvarmegbízást adott a felperesnek ... valamint ... pozíciószámon, két konténer ... történő közúti fuvarozására,
- június 12-i felrakással, konténerenként 4.400 euró fuvardíj ellenében. A felperes az egyik konténer fuvarozására alfuvar-megbízást adott ... egyéni vállalkozó részére
- június 5-én. A fenti fuvarfeladat teljesítéséhez a felrakó helyen
- június 12-én szabvány konténer fuvarozására alkalmas ..., valamint ... rendszámú gépjárműszerelvény megjelent; a felrakás során derült ki, hogy az egyik konténer a szabványtól eltérő, alsó kialakítása miatt a fuvareszközhöz nem rögzíthető; a felrakó a két konténer egyidejű fuvarozásához ragaszkodott; a felperes akadályközlésére az alperes aznap este közölte, hogy a megrendelt fuvarfeladatok teljesítésére nem tart igényt. A felperes kárenyhítése körében ... visszfuvart szervezett és az ... felrakó helyről a gépjárműveket odairányította. A felperes az F/6 sorszám alatt csatolt okiratból kitűnően a fuvarozás meghiúsulása okán ... viszonylatában megtett út kapcsán számított fel autópálya, napijegy, üzemanyag és napidíj költséget, gépjárművenként 1.107,78 eurót, valamint 792,22 euró adózás előtti haszonnal számolt a saját gépjármű esetén; az idegen gépjármű vonatkozásában a költségen felül 100 euró közvetítési jutalékot tüntetett fel. A felperes
- június 24-én
- július 24-i esedékességgel ... sorszámon állított ki azonos, bruttó 564.026 forint fuvardíjról számlát az alperes felé. ...
- június 27-én 2008/
- sorszámon állított ki 445.284 forint fuvardíjról számlát a felperes felé, melynek kifizetésére
- szeptember 4-én került sor. A felperes számláit az alperes
- július 7-én kelt levelével teljesítetlenül visszaküldte, hivatkozva arra, hogy a fuvarfeladat meghiúsulásáért felelősség nem terheli. A felperes
- augusztus 4-én kelt levelében a számlák teljesítésére, annak elmaradása esetére egyeztetésre hívta fel az alperest, eredménytelenül;
- november 11-én fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő; az eljárás az alperes ellentmondása folytán perré alakult. A felperes a keresetében 1.128.052 forint és annak
- július
- napjától a kifizetésig járó, a Ptk. 301/A. §
(2)bekezdése szerinti késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest, hivatkozva arra, hogy a Ptk. 494. §
(1),
(2)bekezdése, 506. §
(1)bekezdésén keresztül alkalmazandó
- évi
- számú tvr.-rel kihirdetett CMR Egyezmény
- cikk,
- cikk 5.b) pontja,
- cikk
- pontja,
- cikk
- pontja alapján a megrendelő köteles megtéríteni a költségeket és károkat magába foglaló fuvardíjat, amely követelés a szerződés teljesítésének meghiúsulása okán keletkezett. Az alperes módosított ellenkérelmében elismerte, hogy a fuvarfeladat teljesítésének meghiúsulásáért felel; elfogadta az autópályadíjjal, a napijeggyel, az üzemanyagfelhasználással és napidíjjal kapcsolatban felszámított költségeket, gépjárművenként 274.042 forintot, mindösszesen 548.085 forintot és annak
- július 24-től járó késedelmi kamatát, azonban vitatta a költségszámításba beállított közvetítési jutalékot és adózás előtti hasznot a CMR
- cikk
- pontjában és Ptk.
- §
(1),
(2)bekezdésében foglaltakra figyelemmel. Az alperes
- október 12-én, valamint
- október 28-án 273.043 forintot, mindösszesen 546.086 forintot teljesített, és 546.086 forint tőkének
- július 24től
- október 12-ig, 273.043 forint tőkének
- október 13-tól
- október 28-ig járó törvényes késedelmi kamatára tett elismerő nyilatkozatot, ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérte. A felperes az alperes
- október 12-i részteljesítését a
- október 18-án kelt, a
- október 28-i részteljesítését a
- október 29-én kelt előkészítő iratában részletezettek szerint a Ptk.
- §-ára hivatkozással kamatra és perköltségre számolta el; végleges keresetében 1.128.052 forintra, annak
- október 13-tól a kifizetésig járó, a Ptk. 301/A. §
(2)bekezdése szerinti késedelmi kamatára, valamint
- június 25.-
- október
- közötti időszakban felmerült költség és késedelmi kamat fennmaradt részlete jogcímén 203.934 forint megfizetésére támasztott igényt. Az elsőfokú bíróság
- november
- napján kelt 8.G.40.704/2009/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 548.085 forintnak
- július
- napjától
- október
- napjáig számított késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt mértékű kamatát, 273.043 forintnak
- október
- napjától
- október
- napjáig számított késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt mértékű kamatát, 2.000 forintot és annak
- október
- napjától a megfizetés napjáig számított késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat hét százalékkal növelt mértékű kamatát és 97.254 forint perköltséget, a felperes ezt meghaladó keresetét elutasította, és kötelezte, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 35.950 forint ügyvédi munkadíjat. Ítélete indokolásában az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a peres felek között a Ptk.
- §
(1)bekezdése szerinti nemzetközi közúti árufuvarozási szerződés jött létre; az egyik fuvarfeladat vonatkozásában a felperes a Ptk.
- §-a szerint minősülő szerződést kötött ...ral. A lefolytatott tanúbizonyítás, valamint az alperes jogalapra tett nyilatkozata alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a Ptk.
- §
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően járt el; a felrakó helyen a megadott időpontban a fuvarfeladat teljesítésére alkalmas két gépjárműszerelvénnyel megjelent, az érdekkörén kívül felmerülő okból ütközött akadályba a teljesítés, a méret adatok eltérők voltak a fuvarmegbízásban közölt adatoktól, ezért az alperes utasításának megfelelően nem került sor az áru felrakodására. Az alperes a CMR
- cikk
- pontja alapján a felperes F/6 sorszám alatt csatolt kimutatásában szereplő, gépjárművenként 1.107,78 euró, mindösszesen 2.215,56 euró költség megtérítésével tartozik, mely 247,38 forint/euró árfolyamon számítva 548.085 forintot tesz ki. Az alperes 546.086 forintot teljesített, így a fennmaradó - kerekítve - 2.000 forint tőkeösszeg további megfizetésére köteles. Az elsőfokú bíróság a CMR
- cikk
- pontja és a Ptk.
- §
(2)bekezdése alapján arra vont következtetést, a felperes az adózás előtti haszon, illetve közvetítési jutalék igényét alappal nem érvényesítheti, az akadály a fuvarozás megkezdése előtt a felrakó helyen merült fel, ezért csak a kiállás költségeit számíthatja fel jogszerűen. Megállapította az elsőfokú bíróság, hogy az alperes a teljesítéssel a Ptk.
- § a) pontja alapján késedelembe esett, ezért az 548.085 forint tőkeösszeg után
- július 25-től
- október 12-ig, 273.043 forint után
- október 13-tól
- október 28-ig terheli a Ptk. 301/A. §-a szerinti mértékű késedelmi kamatfizetési kötelezettség. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, melyben sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság kizárólag a saját üzemeltetésű gépjármű-szerelvény után számolta el a felmerült költségeket, illetve a fuvardíj arányos részét. Döntése meghozatalakor tévesen figyelmen kívül hagyta, hogy az alvállalkozótól igénybe vett gépjárműszerelvénynél ugyanezen költségek merültek fel, továbbá a felperes az alvállalkozója felé 448.284 forint fuvardíjat kifizetett. Az elsőfokú bíróság által felhívott, F/6 sorszám alatt csatolt kimutatás egy gépjármű-szerelvényre vonatkozóan készült; a felperes egyértelműen gépjármű- szerelvényenként állított ki azonos összegben, 564.026 forint erejéig számlát, és érvényesített az alperessel szemben mindösszesen 1.128.052 forint pénzbeli követelést. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a helytállóan felhívott jogszabályi rendelkezésekkel ellentétesen csak a költségeket számolta el és vette figyelembe azokat is csak egy gépjármű-szerelvényre vetítetten -, és figyelmen kívül hagyta, hogy a felperes az általa megjelölt jogszabályi alapon a fuvardíj arányos részére is igényt tarthat. Mindezekre figyelemmel elsődlegesen kérte az alperest kötelezni 581.966 forint, valamint 1.128.052 forint fuvardíj után
- július 25-től a kifizetésig járó, a Ptk. 301/A. §
(2)bekezdése szerinti késedelmi kamata megfizetésére. Másodlagosan - sérelmezve a Ptk.
- §-a szerinti elszámolása indokolás nélküli mellőzését is - kérte az alperest 1.128.052 forint fuvardíj, valamint annak
- október 29-től a kifizetésig járó, a Ptk. 301/A. §
(2)bekezdése szerinti késedelmi kamata, továbbá 203.934 forint fennmaradt költség és késedelmi kamat megfizetésére kötelezni. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte, arra hivatkozott, hogy a fellebbezés iratellenes; az elsőfokú bíróság minden költségelemet két gépjárműszerelvényre számolt el, az arányos fuvardíj, az elmaradt haszon és a közvetítési jutalék-követelés jogszerűségét pedig a felperes nem bizonyította. A Fővárosi Ítélőtábla a jogorvoslati eljárás során a felperesi keresetet részben elutasító ítéleti rendelkezés helytállóságát bírálta felül, az alperes részbeni marasztalása körébeni döntést nem érintette, tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság határozata e vonatkozásban a Pp. 228. §
(4)bekezdése alapján jogerőre emelkedett. A felperes fellebbezése az alábbiak szerint nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság az ítéletében a tényállást a jogvita elbírálásához szükséges mértékben feltárta, és érdemben helytálló a kereset részbeni alaptalanságára levont jogi következtetése is. Az elsőfokú eljárás irataiból kitűnően felperes az alperest „költségeket és károkat magába foglaló fuvardíj” megfizetésére kérte kötelezni, a per alatti teljesítéseket megelőzően 1.128.052 forintban megjelölve követelése összegét, melyről gépjárművenként állított ki egyenként azonos, 564.026 forintos számlát. A fenti számlázás alapjául szolgáló F/6 számú iratban egyértelműen az szerepel, hogy gépjárművenként 1.107,78 euró, a két gépjárműre tehát mindösszesen 2.215,56 euró költség merült fel, mely az ott szereplő 247,38 forint/euró árfolyam alkalmazásával mindösszesen 548.085 forintot tesz ki; az elsőfokú bíróság ennek figyelembevételével, a gépjárművek közötti megkülönböztetés nélkül döntött, így iratellenes felperes azon fellebbezési előadása, hogy tévesen, kizárólag az egyik, a saját üzemeltetésű gépjármű után került sor a költség felszámítása elfogadására. Abból, hogy a felperes két, egyező összegű számlát állított ki, az következik, hogy az igényérvényesítés során maga sem tett különbséget a saját és az alvállalkozó által üzemeltetett gépjármű között; azonos 1.107,78 euró költséget és 792,22 euró adózás előtti hasznot, mindösszesen 1.900 eurót számlázott gépjárművenként, ezt támasztja alá az, hogy a számlák 564.026 forintos összege 1.900 euró + 20 % ÁFA 247,38 forint/euró árfolyamon számított forintellenértékének felel meg. A fentiekben részletezettek szerinti számlázásból és a kifejezetten arra alapított igényérvényesítésből következően felperes perben érvényesített joga kárigénynek minősül, tekintve, hogy egyrészt az általa kifizetett - alperesi elismeréssel érintett költségekre tényleges kárként, másrészt az alperes által vitatott adózás előtti haszonra elmaradt haszonként támasztott igényt. Az elsőfokú eljárás iratai a fentieket meghaladó körbeni igényérvényesítést nem támasztják alá, a felperes a jogorvoslati eljárás során sem tudta igazolni, hogy az összegszerűen egyébként meg sem határozott arányos fuvardíj-követelését, valamint az alvállalkozó felé történő, a fellebbezésben 448.284 forintban megjelölt kifizetését mely jognyilatkozattal kérte kereseti kérelemként elbírálni, így ezen igények alaptalan mellőzésére vonatkozó fellebbezési érvelése a Pp. 215. §-ában foglaltakra figyelemmel nem foghat helyt. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a peres felek között a Ptk. 488. §
(1)bekezdése szerinti közúti árufuvarozási szerződés jött létre, jogviszonyukra a Ptk. 506. §
(1)bekezdésén keresztül elsődlegesen alkalmazandó az
- számú tvr.-rel kihirdetett Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről Szóló Egyezmény (CMR), mely azonban a megrendelő elállására, annak jogkövetkezményére külön rendelkezést nem tartalmaz, így e körben a Ptk. szabályai irányadók. A per nem vitás adatai szerint a fuvarszerződés megkötését követően a felperes a felrakó helyen a fuvarozásra alkalmas fuvareszközökkel kiállt, azonban a tényleges fuvarozás megkezdését megelőzően az alperes érdekkörébe eső, az egyik konténer szabványtól eltérő kialakítása okáni kiszolgáltatási akadály merült fel, melynek következtében az alperes azt közölte, hogy a teljesítésre nem tart igényt. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az alperes ezen nyilatkozata a szerződéstől történő elállásnak minősül, mely a terhére kárfelelősséget eredményez; a Ptk.
- §
(1)bekezdése szerint a feladó a fuvarozás megkezdése előtt a szerződéstől elállhat, köteles azonban a fuvarozó kárát megtéríteni. A megrendelő fenti kárfelelőssége kárfajták szerint nem korlátozott, az elsőfokú bíróság által kifejtettekkel szemben a fuvarozó nem csak a felrakó helyre történő kiállás költségeire, hanem elmaradt haszonra is igényt támaszthat, azonban a Pp. 164. §
(1)bekezdésében foglaltakból következően a perben a kárigénnyel fellépő felet valamennyi kárfajta vonatkozásában bizonyítási kötelezettség terheli. Az alperes a Pp. 163. §
(2)bekezdése szerint értékelhető elismerő nyilatkozatot csak a tényleges kárként jelentkező költségek - autópályadíj, napijegy, üzemanyagfelhasználás, napidíj - vonatozásában tett, így a gépjárművenkénti 1.107,78 euró költségigényen felüli 792,22 euró adózás előtti haszon tekintetében a felperest bizonyítás terhelte. A felperes ezen bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, arra is figyelemmel, hogy a per nem vitás adatai szerint kárenyhítési kötelezettsége körében visszfuvart szervezett, a gépjárműveket ... irányította át, ugyanakkor nincs adat arra vonatkozóan, hogy ezen fuvarfeladatok teljesedésbe mentek-e, abból milyen, a perbeli jövedelem kiesést esetlegesen kompenzáló bevételre szert tett-e a felperes, aki a perben e körben tényelőadást sem tett. A fent kifejtettekből következően nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a keresetnek csak részben, a tényleges kárként felmerülő költségek tekintetében adott helyt, ennek során helytállóan vette figyelembe alperes per alatti részteljesítéseit; nem osztja a Fővárosi Ítélőtábla a Ptk. 293. §-a alkalmazásának mellőzésére vonatkozó felperesi fellebbezési okfejtést sem, tekintve, hogy az elszámolása a fenti jogszabálynak nem felelt meg, a teljesítés ugyanis kizárólag a késedelmi kamatra volt elszámolható, perköltségre nem, utóbbi nem minősül a Ptk. 293. §-a szerinti költségnek, a viseléséről történő döntés a Pp. 77. §-a szerint külön ítéleti rendelkezésre tartozik. Tekintettel arra, hogy a fellebbezésben előadottak eltérő tényállás és érdemben döntően eltérő jogi következtetés levonására nem adtak alapot, a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - a fent kifejtettek szerinti részben eltérő jogi indokolással - a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 239. §-a alapján alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperes jogorvoslati perköltsége megfizetésére, mely a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(5)bekezdésében foglaltak alkalmazásával, mérlegeléssel megállapított bruttó 25.000 forint jogi képviseleti munkadíjból áll. Budapest,
- április
- . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke Levek Istvánné dr. s. k., előadó bíró A kiadmány hiteléül Dr. Felker László s. k., bíró