← Magyarország

Bf.746/2010/4 – Debreceni Ítélőtábla

Debreceni Ítélőtábla Bf.II.746/2010/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Debrecenben
  2. év február hó
  3. napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: Az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a JászNagykun-Szolnok Megyei Bíróság
  4. évi november hó
  5. napján kihirdetett 6.B.622/2008/
  6. számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint. Az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező része utolsó pontjában felsorolt bűncselekmény minősítése helyesen 1 rb. folytatólagosan elkövetett munkaadói járulékfizetési kötelezettség megszegésének vétsége (Btk. 310/A. §

(1)bekezdés). A vádlott a szabadságvesztés büntetés fele részének letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Indokolás: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság a rendelkező részben megjelölt ítéletében vádlottal szemben a Szolnoki Városi Bíróság 2.B.657/2002/
  1. sorszámú, a Jász-NagykunSzolnok Megyei Bíróság 2.Bf.1050/2003/
  2. számú végzésével
  3. december
  4. napján jogerőre emelkedett ítéletét hatályon kívül helyezte és vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb. adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében (Btk.
  5. §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés a) pont), 1 rb. adóbevételt jelentős mértékben csökkentő adócsalás bűntettében (Btk. 310. §
(1)
(3)bekezdés), 1 rb. társadalombiztosítási járulékbevételt különösen nagy mértékben csökkentő folytatólagosan elkövetett társadalombiztosítási csalás bűntettében (Btk. 310. §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés a) pont, 1 rb. egészségbiztosítási járulékbevételt jelentős mértékben csökkentő folytatólagosan elkövetett társadalombiztosítási csalás bűntettében (Btk. 310. §
(1)és
(3)bekezdés), 1 rb. nyugdíjjárulék bevételt jelentős mértékben csökkentő folytatólagosan elkövetett társadalombiztosítási csalás bűntettében (Btk. 310. §
(1)és
(3)bekezdés), 1 rb. folytatólagosan elkövetett munkavállalói járulékfizetési kötelezettség megszegésének vétségében (Btk. 310/A. §
(1)bekezdés), és 1 rb. folytatólagosan elkövetett munkavállalói járulékfizetési kötelezettség megszegésének vétségében (Btk. 310/A. §
(1)bekezdés). Ezért a megyei bíróság vádlottat halmazati büntetésül 3 év börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint kötelezte az összesen 870 033 forint bűnügyi költség megfizetésére azzal, hogy 4 832 forint bűnügyi költség az állam terhén marad. Az ítélet ellen a vádlott enyhítés érdekében, míg védője elsősorban a perújítás elutasítása, másodsorban a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.426/2010/1/I. számú átiratában az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt. A másodfokú eljárásban megtartott nyilvános ülésen a védő vitatta az ítélet tényállásának megalapozottságát, ugyanis álláspontja szerint tényként azt lehet megállapítani, hogy a vádlott 1999-ben ki akart szállni a számlázáshoz kapcsolódó bűnös tevékenységéből, de kényszer és fenyegetés hatása alatt állva ezt nem tehette meg. A tényállást emellett is csak azokban a pontokban lehet megállapítani álláspontja szerint, ahol a vádlott beismerő vallomást tett. A bejelentett fellebbezés részben alapos. A másodfokon eljáró ítélőtábla a fellebbezéssel megtámadott ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta. Az ítélet tényállásának megalapozottságára, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseket arra tekintet nélkül felülbírálta, hogy ki milyen okból fellebbezett. A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy az első fokon eljáró bíróság a perrendi szabályokat maradéktalanul betartva folytatta le az eljárást, ennek során figyelemmel volt a perújítási eljárás sajátosságaira is. Az általa megállapított tényállás túlnyomórészt megalapozott, az a Be. 351. §
(2)bekezdés a), b),
  1. c)és
  2. d)pontjában foglalt megalapozatlansági hibákban nem szenved. Nyilvánvaló elírás folytán a tényállást annyiban szükséges pontosítani, hogy a vádlott nem 2008. január 13., hanem 1998. április 13. napjától rendelkezett egyéni vállalkozói igazolvánnyal. Mindezen pontosítást a Be. 352. §
(1)bekezdés a) pontja alapján lehetett rögzíteni. A megyei bíróság a szükséges körben beszerezte a bizonyítékokat, azokat okszerűen összevetette egymással, és kifogástalanul értékelte a tényállás megállapítása során. Az első fokon eljárt bíróság minden lényeges körülményt alaposan mérlegelt, mérlegeléséről számot adott és ennek alapján állapította meg a tényállást. A másodfokú bíróság így a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított megalapozott tényállásra alapította a Be. 351. §
(1)bekezdése alapján, amelynek felülmérlegelésére a másodfokú eljárásban törvényes lehetőség nincsen (Be. 352. §
(3)bekezdés). A megállapított tényállás alapján a megyei bíróság okszerűen következtetett a vádlott bűnösségére, cselekményének jogi minősítése az anyagi jogszabályoknak mindenben megfelel az elkövetéskori büntető törvénykönyv rendelkezéseit alkalmazva. A másodfokon eljárt bíróság észlelte, hogy az ítélet 2. oldalának első bekezdésében nyilvánvaló elírási hiba folytán kétszer szerepel az 1 rb. folytatólagosan elkövetett munkavállalói járulékfizetési kötelezettség megszegésének vétsége (Btk. 310/A. §
(1)bekezdés), ugyanis az ehhez kapcsolódó IV. tényállási pontból egyértelműen megállapítható, hogy 1 rb. munkaadói, és külön 1 rb. munkavállalói járulékbevételhez kapcsolódó járulékfizetési kötelezettség megszegésének vétségét lehet megállapítani. A megyei bíróság helyesen rögzítette az irányadó alanyi és tárgyi súlyosító és enyhítő körülményeket. A kiszabott büntetés arányban áll az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyával, és az alapeljárásban kiszabott büntetéshez képest indokoltan szabott ki súlyosabb büntetést az első fokon eljárt bíróság a bűnösségi körülmények jelentős növekedésére tekintettel. A büntetés kiszabása során jelen esetben nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy a vádlott igen hosszú ideig állt büntetőeljárás hatálya alatt, az elévülési időt jelentősen meghaladta a bűncselekmények elkövetése óta eltelt idő. A terhelt jelenleg már 4 kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik, az alapeljárásban kiszabott büntetését is letöltötte, illetve időközben ezen cselekményekhez kapcsolódóan más eljárásban jelentős összegű pénzbüntetésre ítélte a bíróság. A különös méltánylást érdemlő körülményekre tekintettel a másodfokú bíróság a Btk. 47. §
(3)bekezdése alapján lehetőséget látott arra, hogy az elítélt a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra legyen bocsátható. A másodfokú bíróság mindezen indokokra figyelemmel a Be. 372. § alapján az ítéletet részben megváltoztatta, illetőleg egyéb túlnyomó részt helyes rendelkezéseit a Be. 371. §
(1)bekezdésére utalással helybenhagyta. D e b r e c e n ,
  1. február
  2. Dr. Kardos Sándor sk. a tanács elnöke . Elek Balázs sk. . Háger Tamás sk. a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 6.B.622/2008/
  3. számú ítélete Debreceni Ítélőtábla Bf.II.746/2010/
  4. számú ítéletével
  5. február
  6. napján jogerős és végrehajtható. D e b r e c e n ,
  7. február
  8. Dr. Kardos Sándor sk. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.