DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.156/2011/4.sz. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Debrecenben, a
- április 11-én megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette az alábbi ítéletet: A folytatólagosan, üzletszerűen, különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntette és más bűncselekmény miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság
- november 24-én kihirdetett 1.B.730/2009/
- számú ítéletét megváltoztatja a következők szerint. A vádlottal szemben 272.162.499 (kettőszázhetvenkettőmillió-egyszáz-hatvankettőezernégyszázkilencvenkilenc) Ft erejéig vagyonelkobzást rendel el. A zár alá vétel fenntartásával hétszáztizenkilenc) Ft. érintett összeg: 82.719 (nyolcvankettőezer- Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyja azzal, hogy a magánfél polgári jogi igényének érvényesítését tekinti egyéb törvényes útra utasítottnak, egyben mellőzi a rendelkező részből a Btk.
- §
(2)bekezdésének feltüntetését és a Btk. 16.§-ára utalást. Indokolás: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság az első fokú határozatával vádlottat folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette (Btk. 317. §
(1)
(2)bekezdés c) pont,
(7)bekezdés b) pont, Btk.12. §
(2)bekezdés) és folytatólagosan elkövetett magánokirathamisítás vétsége (Btk. 276. §) miatt halmazati büntetésül 4 év börtönre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztésbe beszámította a vádlott által előzetes fogva tartásban töltött időt. Rendelkezett egyes betétkönyvek, takaréklevelek iratokhoz csatolásáról. A Körzeti Takarékszövetkezet magánfél polgári jogi igényét a törvény egyéb útjára utasította. A zár alá vett készpénz tekintetében a kényszerintézkedést fenntartotta azzal, hogy azt fel kell oldani, ha a magánfél 60 napon belül nem igazolja, hogy igényét polgári peres úton érvényesítette. Kötelezte továbbá a vádlottat 405.875 Ft bűnügyi költség viselésére. Az ítélet ellen a vádlott és a védő jelentett be fellebbezést a büntetés enyhítése érdekében. A vádlott terhére az ügyész nem fellebbezett. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.66/2011/1-II. számon és képviselője a nyilvános ülésen a fellebbezésekre tett észrevételében az ítélet részbeni megváltoztatását, a vádlottal szemben az elkövetési értékre vagyonelkobzás alkalmazását, a zár alá vett összeg pontos feltüntetését, egyebekben a határozat helybenhagyását indítványozta. A nyilvános ülésen megjelent védő az enyhítést célzó jogorvoslatot fenntartotta. A védelmi fellebbezések nem alaposak. A bejelentett perorvoslatok folytán az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást a Be.348.§
(1)bekezdése alapján teljes terjedelemben felülbírálta. A felülbírálat során megállapította, hogy a megyei bíróság a perrendi szabályokat megtartva, ügyfelderítési kötelezettségének eleget téve, a bizonyítás anyagára alapítottan, a bizonyítékok okszerű, logikus mérlegelését követően megalapozott, a Be.351.§
(2)bekezdésben megjelölt hibáktól mentes - a jogosultak által sem támadott - tényállást állapított meg, mely az idézett törvényi szakasz
(1)bekezdése szerint a másodfokú ítélkezés alapját is képezte. Határozata rendelkezéseit a szükséges körben megindokolta. A megyei bíróság törvényesen vont következtetést a vádlott bűnösségére és a cselekmények minősítése is megfelel az anyagi jognak. A határozat rendelkező része a Be. 258. §
(2)bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság BKv.61. számú kollégiumi véleményének 3)a. pontjában foglaltakra csak annyiban szorul helyesbítésre, hogy mellőzendő a folytatólagos elkövetés törvényhelyének feltüntetése, mely a magánokirat-hamisításnál elírás folytán tévesen is került rögzítésre. A hivatkozott vélemény és azon nyugvó bírói gyakorlat szerint ugyanis nem kell feltüntetni a Btk. Általános részének azokat a rendelkezéseit a rendelkező részben, amelyeket a szöveges minősítés tartalmaz, azaz a folytatólagosságot, az elkövetői vagy az elkövetési alakzatokat meghatározó törvényhelyeket [Btk.12.§, 16.§, 19.§]. Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket alapvetően helyesen feltárta. Mellőzendő azonban a súlyosító tényezők közül, hogy a vádlott a munkáltatójával fennálló bizalmi viszonyt kihasználva, „körmönfont" módon követte el a bűncselekményeket. A terheltnek a sértettel létesített munkaviszony, munkaköre, mint nem vitásan bizalmi viszony alapján volt lehetősége a rábízott idegen vagyon jogtalan eltulajdonítására. A rábízásra a munkaviszony adott módot. E körülmény a törvényi tényállás egyik eleme, ezért súlyosítóként figyelembe vételét a kétszeres értékelés büntetőjogi tilalma kizárja. Az elsőfokú bíróság által kiszabott főbüntetés inkább enyhe, mint szigorú, ezért az enyhítésre irányuló védelmi fellebbezések eredményre nem vezethettek. A büntetés azért enyhe, mert az egyfokú leszállás alkalmazásának nem álltak fenn a feltételei. A vádlott terhére szóló ügyészi fellebbezés hiányában azonban a büntetés nem súlyosítható. Az ítélőtábla, egyetértve a fellebbviteli főügyészség átiratában foglaltakkal, megállapította, hogy a megyei bíróság a törvényi előírás ellenére nem alkalmazott vagyonelkobzás intézkedést a vádlottal szemben. A Btk. 77/B. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a bűncselekmény elkövetése során, a vádlott által bűnös úton szerzett, az elkövetési értéknek megfelelő készpénz vagyonelkobzás alá esik, az intézkedés alkalmazása nem mellőzhető. E döntés nem ütközik a súlyosítási tilalomba, ezért ügyészi fellebbezés hiányában is volt arra lehetőség. A másodfokú bíróság meghatározta továbbá a rendelkező részben konkrétan a zár alá vétellel érintett összeget és pontosította a törvénynek megfelelően a magánfél kárigényére vonatkozó döntés megfogalmazását. Az ítélet járulékos kérdésekben hozott rendelkezései a jogszabálynak egyébként megfelelnek. Mindezekre figyelemmel a Debreceni Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a szükséges részben a Be. 372. §
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, a törvénynek megfelelő rendelkezéseit pedig az eljárási törvény 371.§
(1)bekezdésének alkalmazásával - helytálló indokai alapján is - helybenhagyta. Debrecen,
- április
- Dr. Kardos Sándor sk.. Háger Tamás sk. a tanács elnöke előadó bíró . Gömöri Olivér sk. bíró ZÁRADÉK: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 1.B.730/2009/
- számú a másodfokú határozatban írt változtatással a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Debrecen,
- április
- Dr. Kardos Sándor sk. a tanács elnöke