← Magyarország

Kbf.145/2010/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a

  1. április
  2. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A csalás vétsége miatt a vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
  3. november
  4. napján kihirdetett Kb.I.80/2010/
  5. számú ítéletét megváltoztatja. A vádlott cselekményét folytatólagosan elkövetett csalás vétségének (Btk.
  6. §

(1)-
(2)bek.) minősíti. A vádlottat 1 (egy) évre a törzsőrmesteri rendfokozatba visszavetésre is ítéli. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a 2010. november 30. napján kihirdetett KB.I.80/2010/11. számú ítéletével a vádlottat a Btk.318.§
(1),
(2)bekezdésébe ütköző csalás vétsége miatt 180 napi tétel, napi tételenként 500 Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére, annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására. A katonai ügyész 3 napi gondolkodási időt tartott fenn nyilatkozatának bejelentésére, majd törvényes határidőn belül fellebbezést jelentett be a vádlott terhére katonai mellékbüntetés, rendfokozatban visszavetés alkalmazása érdekében. A vádlott és védője az első fokú ítéletet tudomásul vették. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.IV.176/
  1. számú átiratában a katonai ügyész fellebbezését továbbra is fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megalapozott tényállás alapján következtetett a vádlott bűnösségére, helyesen minősítette a cselekményét és arányos főbüntetést szabott ki, amikor vele szemben pénzbüntetést alkalmazott. Álláspontja szerint azonban tévedett, amikor a büntetési célok elérése érdekében katonai mellékbüntetést nem szabott ki, mivel a vádlott cselekménye a közvagyont károsítva katonai szervezetének okozott kárt. Indítványozta ezért az első fokú ítélet megváltoztatását és a vádlottal szemben súlyosításul a helyesen alkalmazott főbüntetés mellett rendfokozatban visszavetés katonai mellékbüntetés alkalmazását is. A vádlott védője csatolta a fellebbviteli ügyészség indítványára vonatkozó észrevételeit, amelyben az ügyészi indítvány elutasítására tett indítványt. Álláspontja szerint az első fokú ítélet megváltoztatása a felülmérlegelés tilalmába ütközik, a mellékbüntetés alkalmazása bírói mérlegeléstől függ. Érvelése szerint mellékbüntetés kiszabása azért sem indokolt, mivel a vádlott terhére rótt cselekmény nem tekinthető elszaporodottnak. A másodfokú nyilvános ülésen a Katonai Fellebbviteli Ügyészség jelen lévő képviselője az ügyészi fellebbezést, az átiratban foglaltakkal együtt fenntartotta. Álláspontja szerint a vádlottal szemben alkalmazott pénzbüntetés törvényes és arányos, azonban az irányadó bírói gyakorlat alapján nem tekinthető el katonai mellékbüntetés alkalmazásától. A cselekmény tárgyi súlyára, a vádlott kedvező személyi körülményeire, illetve a kár megtérítésére figyelemmel nem tartotta szükségesnek lefokozás alkalmazását, azonban a várakozási idő meghosszabbítás katonai mellékbüntetés kiszabását továbbra is elengedhetetlennek tartotta a büntetés célok elérése érdekében. A vádlott védője az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta, véleménye szerint a vádlottal szemben nem szükséges katonai mellékbüntetés kiszabása, a vádlott egyébként is
  2. júniusában lépne elő a következő rendfokozatba, ezért a bírói gyakorlat alapján sem indokolt ennek a mellékbüntetésnek a kiszabása. Kérte nyomatékos enyhítő körülményként figyelembe venni a védence által teljesített külszolgálatot, eddig kifogástalanul teljesített szolgálatát, azt, hogy jelenleg második gyermeküket várják. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.348.§
(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa előbb tárgyalás mellőzésével hozott határozatot és az ügyész tárgyalás tartására irányuló kérelmét követően tárgyaláson döntött a vádlott büntetőjogi felelősségéről. A tárgyalás mellőzésével hozott határozatát hatályon kívül helyezte, eljárása során betartotta a Be. XXVII. fejezetében, illetve a Be. egyéb részeiben írt rendelkezéseket. Az elsőfokú katonai tanács a szükséges bizonyítást lefolytatta, indokolási kötelezettségének eleget tett, ítélete - amely a vádlott beismerő vallomásán és az azt alátámasztó okirati bizonyítékokon alapszik - mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól. Az általa megállapított tényállásból helyesen következtetett a vádlott bűnösségére, azonban tévedett, mikor a vádlott cselekményét 1 rb. csalás vétségének minősítette. A vádlott több alkalommal vette fel jogosulatlanul a részére korábban megállapított lakbér kiegészítést, összesen 150.930 Ft értékben és tartotta tévedésben az alakulatát. Ezért cselekménye a Btk.318.§
(1),
(2)bekezdésébe ütköző folytatólagosan elkövetett csalás vétségének minősül. A folytatólagosság a Btk.12.§
(2)bekezdésében írt feltételei maradéktalanul fennállnak. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet megváltoztatta és a vádlott cselekményét folytatólagosan elkövetett csalás vétségének minősítette. A vádlott terhére katonai mellékbüntetés alkalmazása érdekében bejelentett fellebbezés a másodfokú bíróság szerint alapos. Az elsőfokú bíróság helyesen vette számba az enyhítő- és súlyosító körülményeket, amelyet ki kell egészíteni azzal, hogy a vádlott folytatólagosan valósította meg a terhére rótt bűncselekményt. Az elsőfokú bíróság törvényesen alkalmazott a vádlottal szemben pénzbüntetést, annak napi tételszáma arányos a cselekmény tárgyi súlyával, a napi tétel összege pedig a vádlott anyagi teherbíró képességével. Tévedett azonban az elsőfokú katonai tanács, amikor a vádlottal szemben nem látta szükségesnek katonai mellékbüntetés alkalmazását. A másodfokú bíróság egyetértett az ügyészi indítványban foglaltakkal, a büntetési célok, mind az általános, mind pedig a speciális prevenció érdekében szükséges katonai mellékbüntetés kiszabása. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet megváltoztatta és a vádlottat katonai mellékbüntetésül 1 évre a Btk. 133. § szerinti a törzsőrmesteri rendfokozatban visszavetésre is ítélte. Álláspontja szerint a kiszabott főbüntetés e mellékbüntetéssel együtt alkalmas arra, hogy mind másokat, mind pedig a vádlottat visszatartsa hasonló bűncselekmény elkövetésétől. Az első fokú ítélet egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat - helyes indokainál fogva - a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be.372.§
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. s.k. előadó bíró Dr. Mészáros László hb. ezredes szavazó bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsán ítélete a rendelkező részben írt változtatással jogerős és végrehajtható. Budapest,
  3. április
  4. Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Horváth Judit tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.