Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 1.Bf.88/2010/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Budapesten,
- év március hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t: A kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatt a vádlott ellen folyamatban lévő büntető ügyben a Fővárosi Bíróság 1.B.1199/2009/
- számú ítéletét megváltoztatja. A próbára bocsátást hatályon kívül helyezése mellett megszüntető rendelkezést, a garázdaság vétsége miatt bűnösség megállapítását kimondó rendelkezést és a halmazati büntetésre utalást mellőzi. A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés mértékét 1 (egy) év börtönre enyhíti, a büntetés felfüggesztésének próbaidejét 2 (kettő) évre mérsékli. A vádlottal szemben a vagyonelkobzás alkalmazását mellőzi. A vádlott kínai állampolgárságára utalást mellőzi. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A Fővárosi Bíróság 1.B.1199/2009/
- számú,
- február
- napján kelt ítéletében a vádlottat a Btk. 253.§
(1),
(2)bekezdésébe ütköző vesztegetés bűntette és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 9.B.20.222/2007/9. számú ügyében alkalmazott próbára bocsátás hatályon kívül helyezése és megszüntetése mellett a Btk. 271.§
(1)bekezdése szerinti garázdaság vétsége miatt - halmazati büntetésül - 1 év 6 hónap - végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönre ítélte, egyben 200.
- Ft. erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Az első fokú ítélet ellen a vádlott három napi gondolkodási időt követően a törvényes határidőn belül felmentés végett fellebbezést jelentett be. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.189/2010/
- számú - a próbaidő elteltét követően - módosított tartalmú átiratában az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a próbára bocsátás megszüntetésére vonatkozó rendelkezés és a vagyonelkobzás mellőzését, egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Az ügyészi átirat kifejtette, hogy mivel a próbára bocsátás hatályon kívül helyezésére az intézkedés előtt elkövetett bűncselekmény miatt került sor, és a próbaidő
- június 8-án eltelt: az már nem szüntethető meg. A vagyonelkobzás alapját ígért előny képezte, és az elkövetés idején ez nem alapozta meg az intézkedés alkalmazását. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Fővárosi Ítélőtábla nyilvános ülésén nem képviseltette magát. A vádlott védője a Fővárosi Ítélőtábla előtt elsődlegesen védence felmentését kérte, mert álláspontja szerint az ítélet tényállása nem konkrét, és ezért nem alapozza meg bűncselekmény megállapítását. Másodlagosan - a vádlott fellebbezését kiterjesztve - a kiszabott büntetés enyhítését indítványozta. A vádlott fellebbezése más okból részben alapos volt, és az ügyészi átiratban foglaltakat is osztotta az ítélőtábla a büntetés kiszabás kivételével. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet és a megelőző eljárást a Be.
- §
(1)bekezdése alapján teljes körben felülbírálta. Felülbírálata során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok maradéktalan betartása mellett lefolytatott bizonyítási eljárásban az ügy ténybeli és jogi elbírálásához szükséges bizonyítékokat felderítette, beszerezte, értékelési és mérlegelési körébe vonta, majd logikus, az ésszerű gondolkodás szabályai szerinti következtetések levonásával hibátlan és a személyi körülményeket érintő pontosítás mellett hiánytalan tényállást állapított meg. Az I. rendű vádlott tagadásával szemben
- számú tanú, továbbá a vallomását megerősítő
- számú tanú, az eseményt követően elkészített jegyzőkönyv tartalma és a vesztegetési ajánlattal érintett
- számú tanú munkaköri leírása alapján gondos mérlegelés eredményeként - megalapozott és a másodfokú eljárásban is irányadó történeti tényállást állapított meg. A felülmérlegelést célzó fellebbezés a bizonyítékok törvényes értékelése mellett nem vezethetett eredményre. Az első fokú ítélet a vádlott személyi körülményei körében annyiban pontosításra szorult, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkező részben tévesen tüntette fel a vádlott állampolgárságát, noha arra az ítélet indokolásában kell utalni. Ezért az ítélőtábla a Be.
- §
(1),
(2)bekezdés b./ pontja alapján annyiban kiegészíti az elsőfokú ítélet tényállásának személyi részét, hogy a vádlott magyar állampolgár, és egyben a kínai állampolgárságra utaló rendelkező részi kitételt, mint nyilvánvaló elírást mellőzi. Az elsőfokú bíróság az irányadó tényállásból okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére, mivel a védelem álláspontjával szemben az a tény, hogy a vádlott 2-300 ezer forintot ígért az 1. számú tanúnak azért, hogy kötelességét megszegve barátja ittas vezetés miatt bevont jogosítványát kihozza konkrét vesztegetési ajánlatot tett. Az 1. számú tanú munkaköri leírására figyelemmel törvényes a bűncselekmény jogi minősítése is a Btk. 253. §
(1),
(2)bekezdése szerinti kötelességszegésre irányuló hivatali vesztegetésként, és annak rendelkező részi megnevezése is helyes. Az elsőfokú bíróság a vádlottal szemben a bűncselekményt megelőzően elkövetett más bűncselekmény miatt a büntetőeljárás megindulása után alkalmazott próbára bocsátást - annak hatályon kívül helyezése mellett - megszüntette. Az elsőfokú ítéletnek rögzítenie kellett volna a halmazatban megállapított garázdaság vétségének alapjául szolgáló jogerős ítéleti tényállást, amint azt a Fellebbviteli Főügyészség is helyesen észrevételezte. Ellenben a másodfokú elbírálás idején már nem volt törvényes lehetőség a próbaidő 2010. június 8. napján bekövetkezett eltelte miatt a próbaszegés megállapítására. A Btk. 73. §
(2),
(3)bekezdése és a Legfelsőbb Bíróság 54/
- számú BK véleményében foglaltak alapján is a próbára bocsátás elrendelése előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő elteltével az elkövető büntethetősége megszűnik, ezért az újabb büntetőeljárás eredményeként a próbára bocsátás nem vesztheti hatályát. Erre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla mellőzte a próbára bocsátás hatályon kívül helyezése melletti megszüntetésére vonatkozó rendelkezést, és ehhez kapcsolódóan a garázdaság vétségében történt bűnösség megállapítást, valamint a halmazati büntetésre utalást. Az elsőfokú bíróság felderítette és hiánytalanul felsorolta a büntetés kiszabása során irányadó enyhítő és súlyosító tényezőket. A másodfokú eljárásban a fentebb rögzítettek miatt szükségessé vált a halmazati jellege utalás mellőzése, és a közélet tisztasága elleni bűncselekménynél az alkalmi jellegű elkövetés sem enyhít. A másodfokú bíróság a bűnösségi kör változására, és az első fokú ítélet kihirdetése óta eltelt egy éves időmúlásra figyelemmel enyhítette a vádlottal szemben kiszabott büntetést, és a szabadságvesztés mértékét a törvényi minimumban állapította meg. Osztotta az elsőfokú bíróságnak a börtönbüntetés felfüggesztését érintő álláspontját, azonban a próbaidő tartamát csökkentette. Az így kiszabott büntetés alkalmas a büntetési célok megfelelő biztosítására, kellően kifejezi a vádlott személyi és az elkövetett bűncselekmény társadalmi veszélyességét. Az elsőfokú bíróság ítéletének
- oldal utolsó bekezdéséből mellőzni kell a vagyoni előny lefoglalására való utalást, mivel ilyen nem volt, a vádlott ígérte, de meg sem kísérelte átadni a vagyoni előny tárgyául szánt pénzösszeget. E körben szükséges felhívni a Btk.
- §-át, mivel a vagyonelkobzást érintő szabályok változtak a bűncselekmény elkövetése és az elbírálása közötti időben. A jelenleg hatályos szabályok már az ígért előnyre is előírják az intézkedés alkalmazását, de az elkövetés idején irányadóak ettől eltértek. Emiatt meg kell állapítani az ítéletben, hogy a bíróság a vádlott bűncselekményét az elkövetés idején hatályos szabályok szerint bírálta el, és erre figyelemmel mellőzte a vagyonelkobzás alkalmazását. A Fővárosi Ítélőtábla a Be. 372.§
(1)bekezdése alapján a fent kifejtettek értelmében változtatta meg az elsőfokú bíróság ítéletét, egyéb törvényes rendelkezéseit a Be.
- § értelmében helybenhagyta. A fellebbezés további lehetőségét a Be.
- § kizárja. Budapest,
- év március hó
- napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke Dr. Mató Ágnes s.k. előadó bíró Dr. Bartkó Levente s.k. bíró A Fővárosi Bíróság 1.B.1199/2009/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.88/2010/
- számú ítéletében foglalt változások mellett jogerős és a szabadságvesztés kivételével végrehajtható. Budapest,
- év március hó
- napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: tisztviselő