Pfv.III.20.884/2010/10.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a J.G. elnök által képviselt magánfélnek a dr.Bodnár Imre ügyvéd által képviselt terhelt ellen polgári jogi igény érvényesítése iránt a Barcsi Városi Bíróságnál sikkasztás bűntette miatt 1.B.24/
- szám alatt folyamatban volt és másodfokon a Somogy Megyei Bíróság 2.Bf.547/2009/
- számú végzésével befejezett ügyében, a jogerős végzésnek a polgári jogi igényről rendelkező része ellen a terhelt részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzés felülvizsgálattal támadott részét hatályában fenntartja. Kötelezi a terheltet, hogy térítsen meg az államnak - felhívásra 751.900 (Hétszázötvenegyezer-kilencszáz) forint felülvizsgálati illetéket. I n d o k o l á s A Városi Bíróság az 1.B.24/2009/
- számú ítéletével megállapította R.I. bűnösségét 1 rendbeli sikkasztás bűntettében és ezért 1 évi és 6 hónapi, a végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Kötelezte a vádlottat 12.531.600 forintnak és késedelmi kamatának a H.M.Sz. sértett részére való megfizetésére. A büntetőbíróság tényként megállapította, hogy R.I. 2007 májusában a sértett szövetkezet elnökhelyetteseként a szövetkezet vagyonának döntő többségét kitevő 22 darab mezőgazdasági gépet jogtalanul értékesített, azzal a sajátjaként rendelkezett, és a valóságos 12.531.600 forint érték helyett azon alul, 7.592.400 forintért eladta, a gépek ellenértékét azonban a vevő nem egyenlítette ki, így az okozott kár nem térült meg. A másodfokú bíróság végzésével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A polgári jogi igényhez kapcsolódó indokolását azonban kiegészítette azzal, hogy a Be.
- §-ának
(2)bekezdése értelmében, ha a bíróság az ítéletben megállapítja a bűncselekménnyel okozott kár összegét, illetve a bűncselekmény elkövetési értékét, ezen összeg mértékéig az előterjesztett polgári jogi igényt érdemben el kell bírálni. Az adott esetben az elkövetési értéket a bíróság a bizonyítékok helyes mérlegelésével megállapította, a vevő pedig a gépek árát nem fizette meg, így az előterjesztett polgári jogi igényről a bíróság érdemben helyesen rendelkezett. A jogerős végzésnek a polgári jogi igény elbírálására vonatkozó része ellen R.I. nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős végzést megalapozatlannak tartotta és arra hivatkozott, hogy a kár mértékének megállapításához szükséges adatok nem álltak a büntetőbíróság rendelkezésére. A megállapított tényállást pedig a kár megtérülése körében iratellenesnek tartotta. Álláspontja szerint a büntetőbíróság gyakorlatilag semmilyen bizonyítást nem folytatott le, ennek ellenére tényként állapította meg az eljárással érintett gépek forgalmi értékét, és azt, hogy az ellenértékük kiegyenlítése nem történt meg. Azt állította, hogy a vevő a gépek ellenértékét részben beszámítással, azon felül pedig átutalással megtérítette, a nyomozati szakban készített szakértői vélemény pedig megalapozatlan. Kérte a jogerős végzés megváltoztatását és a polgári jogi igényről rendelkező részének a teljes mellőzését. A Be. 416. §-ának
(5)bekezdése értelmében a büntetőügyben hozott jogerős határozatnak kizárólag a polgári jogi igény kérdésében hozott rendelkezése ellen a Polgári perrendtartás (Pp.) szabályai szerint van helye felülvizsgálati kérelem előterjesztésének. Miután R.I. kizárólag a polgári jogi igényről szóló jogerős rendelkezés felülvizsgálatát kérte, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 270. §-ának
(2)bekezdése alapján azt vizsgálta, hogy a jogerős határozat a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felülvizsgálati kérelem a polgári jogi igényről hozott jogerős határozat megalapozatlanságát állítja, amely alapja lehet a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének, megalapozatlanság azonban csak akkor állapítható meg, ha a tényállás feltáratlan maradt, vagy a megállapított tényállás iratellenes, illetőleg okszerűtlen következtetéseket vagy logikai ellentmondást tartalmaz. Az adott esetben erről nem lehet szó. A büntetőbíróság a polgári jogi igény elbírálásához szükséges körben a tényállást kellően feltárta, és határozatában részletes indokát adta annak, hogy a vádlott által értékesített, és a szövetkezet tulajdonában levő 22 darab mezőgazdasági gép forgalmi értékére miért fogadta el a nyomozati szakban eljárt, majd a tárgyaláson is meghallgatott szakértő véleményét. A vádlott által a tárgyalás során becsatolt állapotfelmérő lapokat és műszakigazdasági szakvéleményt okirati bizonyítékként értékelte, és az így rendelkezésre álló valamennyi bizonyíték Pp. 206. §-ának
(1)bekezdése szerinti mérlegelése alapján állapította meg a tényállást. A felülvizsgálat rendkívüli perorvoslati jellegéből következően a Legfelsőbb Bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy a jogerős határozatban a bizonyítékok értékelése jogszabálysértő-e. Miután a hatóság által kirendelt szakértő véleménye valamennyi gépre kiterjedően kellően részletes, alapos indokokkal alátámasztott volt, az ott meghatározott értékeket pedig a megállapított értékhatárok között a bíróság mérlegelte és ebben hiba nem állapítható meg, a jogerős határozat felülvizsgálata nem lehet sikeres. A kár megtérülésére vonatkozóan a jogerős határozat iratellenességére a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő előadásán túl semmiféle bizonyíték nincs. Ebben a körben a büntetőbíróság ténymegállapítása a könyvszakértői véleményen alapul. A jogerős határozat tehát a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése szerint - tárgyaláson kívül hozott határozatával - a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A sértett magánfélnek a felülvizsgálati eljárásban megítélhető költsége nem volt, a felülvizsgálati illetéket azonban a terhelt a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának
(2)bekezdése alapján köteles az állam részére megtéríteni. Budapest,
- december
- Dr. Havasi Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Besenyeiné dr. Varga Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Almásy Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő HM