Mfv.I.11.018/2006/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. PhD Rácz Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Répássy Csaba ügyvéd által képviselt II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola alperes ellen felmentés jogellenességének megállapítása iránt a Miskolci Munkaügyi Bíróságnál 9.M.1750/
- szám alatt megindított és másodfokon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.20.904/2006/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
- október 3-án megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 1.Mf.20.904/2006/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperes módosított keresetében az alperes felmentése hatályon kívül helyezését, és eredeti, tanári munkakörbe való visszahelyezését kérte. Hivatkozása szerint a felmondás indoka nem valós, az alperes a jogszabályok kijátszásával hajtotta végre az Önkormányzat létszámcsökkentésre vonatkozó rendeletét. Álláspontja szerint a munkáltató intézkedése ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlással (Mt.
- §), illetve az egyenlő bánásmód követelményével (Mt.
- §). Hivatkozása értelmében a 2003/2004-es évek tantárgyfelosztási javaslatában csak őt osztotta be az alperes a korábban osztályban tanító pedagógusok közül napközis nevelő munkakörbe; a pénzbeli juttatásoknál házastársával együtt hátrány érte; ruházati hozzájárulása során a legalacsonyabb kifizetés történt részére;
- évi pedagógusnap alkalmából férje és ő nem kapott jutalmat; a környezetvédelmi csoportba való jelentkezése elutasításra került. A Miskolci Munkaügyi Bíróság 9.M.1750/2004/
- számú ítéletével az elmaradt munkabér megfizetése iránti kereset vonatkozásában a pert megszüntette, mivel a felperes keresetétől elállt. A bíróság az alperes felmentését hatályon kívül helyezte és a felperes eredeti tanári munkakörébe történő visszahelyezéséről rendelkezett, az alperes perköltség fizetésre kötelezése mellett. A munkaügyi bíróság ítélete szerint a képviselő-testület
- szeptember 1-jétől a pedagógus létszámot négy fővel csökkentette, amely előírásnak az iskola eleget tett. A felperes felmentése tehát formailag jogszerű volt. Ugyanakkor a rendelkezésre álló adatokból kitűnik, hogy a munkáltató a felmentés kiadása előtt számos - több esetben jogerős ítélettel is megállapított - jogellenes intézkedést tett, amellyel megsértette az Mt.
- §-ában, valamint az Mt.
- §ában foglaltakat. Ezért a bíróság - a Kjt.
- §-a
(3)bekezdés
- a)pontjának alkalmazása mellett - a felperest visszahelyezte eredeti tanári munkakörébe. Az elmaradt munkabér megfizetése iránti kereseti kérelmétől a felperes elállt, ezért az elsőfokú bíróság a Pp. 157. §
- e)pontja alapján ebben a körben a pert megszüntette. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.20.904/2006/2. számú ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét helybenhagyta. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével állapította meg a tényállást, és abból helytálló döntést hozott, ezért ítéletét indokainál fogva helybenhagyta azzal, hogy a felek között folyamatban levő perek jogerősen befejeződtek. Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, másodlagosan a mindkét fokon eljárt bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a bíróságok új eljárás lefolytatására utasítását kérte, a felperes perköltség fizetésre kötelezése mellett. Álláspontja szerint a Kjt. 30. §-ának
(2)bekezdése értelmében a felmentési okot alátámasztó bizonyítás nem lépheti túl a felmentés indokolásának kereteit. Tekintettel arra, hogy a felperes felmentése a Kjt. 30. §
(1)bekezdés b) pontján alapul, így a felmentés indokolásában a fenntartó által elrendelt létszámcsökkentés került megjelölésre, tehát az eljáró bíróságok kizárólag az ezzel kapcsolatos indítványokat vonhatták vizsgálódási körükbe. Az eljáró bíróságok a bizonyítékokat egyoldalúan értékelték, és kizárólag a felperes által indítványozott tanú vallomására alapították megállapításaikat. Ezzel pedig megsértették a Pp. 206. §-ának előírásait. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban a Pp. 275. §-ának
(1)bekezdésére tekintettel a rendelkezésre álló periratok alapján dönt, nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére, csupán azt vizsgálhatja, hogy a mérlegelés körébe vont adatok során a bíróság kirívóan okszerűtlen, logikátlan következtetésre nem jutott-e (BH 2001/197, BH 2002/29.). Az adott esetben a jogerős ítélet alapjául szolgáló ítéleti tényállás tekintetében jogszabálysértést megalapozó következtetés nem volt megállapítható, ezért az a felülvizsgálati eljárásban is irányadónak tekintendő. A Kjt. 2. §-ának
(3)bekezdése értelmében a közalkalmazotti jogviszonyok tekintetében is alkalmazandóak az Mt.
- §-ában és
- §-ában megfogalmazott követelmények. Az elsőfokú bíróság ítéletében - tartalmilag - az Mt.
- §-ába ütköző magatartást állapított meg az alperes részéről. A másodfokú bíróság a döntést helybenhagyta. Az Mt.
- § megsértése miatti perben - a bizonyítási teher megfordításából következően elégséges, ha a jogsérelemre hivatkozó fél bizonyítja azt a tényt, hogy őt hátrány érte, ezt követően a másik félnek kell igazolnia, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, ennek sikertelenségét a terhére kell róni. A bíróság az alapos munkáltatói kimentést fogadhatja el a bizonyítékok összességében való értékelése során (BH 2004/255, EBH 2002/792, Pp.
- §). Az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértését jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás (
- évi CXXV. törvény). A kifejtettekből következően tehát az alperesnek kellett bizonyítania, hogy a felperessel szemben hozott munkáltatói intézkedésnek valós és okszerű indoka volt, továbbá azt, hogy választásával nem sértette meg a felperes tekintetében az egyenlő bánásmód elvét. Tehát a munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntése (a létszámcsökkentéssel érintett személy kiválasztása) is jogvita tárgyát képezheti. Jogszabálysértés nélkül fejtette ki az elsőfokú bíróság ítéletében, hogy a felperes felmentése formai szempontból helytálló lenne az Önkormányzat létszámcsökkentést előirányzó rendelete alapján. Ugyanakkor az alperes a felmentés kiadása előtt több alkalommal jogellenes magatartást tanúsított a felperessel szemben (napközis nevelői munkakör; csökkentett összegű ruházati hozzájárulás), amelyek jogellenességét jogerős ítéletek is megállapították. A bizonyítékok mérlegelésével helytállóan állapították meg a bíróságok, hogy a felperes igazgatója neheztelt a felperesre, ennek lett következménye a jogviszony megszüntetése. E körben az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte a
- június 21-ei, az alperesnél készült jegyzőkönyvben foglaltakat is (
- sorszám alatt csatolva). Mindezekre tekintettel az volt megállapítható, hogy a munkáltató a létszámcsökkentés során a felperest valójában megtorlásként választotta ki, ezért intézkedése jogellenes volt. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp.
- §-ának
(3)bekezdése alapján a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Mf.20.904/2006/
- számú ítéletét hatályában fenntartotta. A felperes perköltséget nem igényelt, ezért határozni nem kellett (Pp.
- §
(2)bekezdés). ebben a kérdésben A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
- október
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő