Gfv.X.30.362/2010/5.szám A Legfelsőbb Bíróság a Horváth Ügyvédi Iroda ... által képviselt .... felperesnek a dr.Szűcs Ügyvédi Iroda ... által képviselt ... alperes ellen vételár megfizetése iránt a Baranya Megyei Bíróságon 14.G.20.529/
- számon indult és a Pécsi Ítélőtábla
- május 12-én kelt Gf.IV.30.077/2010/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.077/2010/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.000.000 (Egymillió) Ft + ÁFA felülvizsgálati eljárási költséget. Köteles továbbá az alperes a Magyar Államnak külön felhívásra 2.500.000 (Kettőmillió-ötszázezer) Ft felülvizsgálati eljárási illetéket megfizetni. I n d o k o l á s: A felperes és a perben nem álló F. Kft.
- április 21-én adásvételi szerződést kötött. A szerződés alapján a F. Kft-nek 104.655.965 Ft,
- december 15-ével esedékes vételár tartozása keletkezett. E tartozást a F. Kft., az alperessel szemben fennálló 135.701.961 Ft összegű vételár követeléséből, 104.655.965 Ft-nak a felperesre történő engedményezésével kívánta kiegyenlíteni. Az engedményezési szerződést
- szeptember 30-án kötötte meg a felperes az engedményezővel, aki az alperes teljesítéséért az engedményezéssel egyidejűleg készfizető kezességet is vállalt. Az engedményezésről az alperes értesítést kapott. Ezt követően a Zala Megyei Bíróság a
- október 30-án, a Cégközlönyben közzétett határozatával az engedményező, készfizető kezességet vállalt F. Kft. felszámolását elrendelte. A felperes kezességvállalás jogcímén, a 104.655.965 Ft-os hitelezői igényét a felszámolónak bejelentette. A felszámoló a követelést „f" kategóriába besorolva nyilvántartásba vette. A felszámolási eljárásban azonban az adós és a hitelezők egyezséget kötöttek. Egyezségüket a bíróság a
- november 11-én jogerőre emelkedett végzésével jóváhagyta. Az egyezség alapján a F. Kft. a felperes követelését 1 %-ban elégítette ki,
- december 3-án 1.047.560 Ft-ot átutalva a felperesnek. A felperes a
- március 11-én benyújtott, utóbb módosított keresetében az alperest 103.608.405 Ft vételár és ennek
- december 15-től a kifizetésig járó törvényes késedelmi kamatainak megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a felszámolási eljárás során kötött egyezség hatálya valamennyi hitelezőre, így a felperesre is kiterjed. Az egyezség alapján a felperes követelése kielégítést nyert, így azzal az alperessel szemben nem léphet fel. Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. Jogi álláspontja az volt, hogy a felszámolási eljárás során kötött egyezségben a felperes részt vett, az abban foglaltakat elfogadta. Ennek alapján - a Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében - a felperesi vételár követelés kielégítést nyert. A felperes emiatt az alperessel szemben további igénnyel nem léphet fel. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 103.608.205 Ft-ot, és ennek
- december 16-tól a kifizetés napjáig számított törvényes késedelmi kamatait, valamint a felperes első- és másodfokú perköltségét. Határozatának indokolásában kifejtette: a felperes követelésének főkötelezettje az alperes, akinek teljesítéséért a perben nem álló F. Kft., a Ptk.
- §
(1)bekezdése illetve a 274. §
(2)bekezdése alapján, készfizető kezességet vállalt. A felperessel szemben az alperes és a készfizető kezes a követelés kielégítéséért egyetemlegesen tartozott helytállni. A felperes jogosult volt bármelyikőjüktől a teljes követelésének megfizetését igényelni. A F. Kft és a felperes között, a felszámolási eljárásban létrejött egyezség alapján, a felperesi követelésnek az 1 %-a térült meg. Ez a követelésrész, átszállt a kezesre a Ptk. 276. §
(1)bekezdése alapján. Miután az alperest, illetve a kezest terhelő szolgáltatás osztható volt, a módosított keresettel érvényesített, fennmaradó követelésrészt a főkötelezett alperes köteles megfizetni. Hangsúlyozta a másodfokú bíróság, hogy a felszámolási eljárásban kötött, a Pp. 148. §
(3)bekezdésében foglaltak szerint, a bíróság által jóváhagyott egyezség, és az annak alapján történt teljesítésnek kizárólag a kezesi kötelezettség megszűnése volt a következménye. A kezesség - Ptk. 273. §
(1)bekezdésében megfogalmazott - járulékos jellege ugyanis azt jelenti, hogy csak a kezes kötelezettsége igazodik a főkötelezett kötelezettségéhez. A járulékos kötelezett oldalán bekövetkező jogi tények csak annyiban hatnak ki a főkötelezettre, amennyiben azok a jogosult kielégítéséhez vezetnek. A másodfokú bíróság álláspontjának alátámasztásaként utalt a Legfelsőbb Bíróság 1/
- PJE jogegységi határozata indokolásának III. pontjában kifejtettekre. Az alperes a jogerős ítélettel szembeni felülvizsgálati kérelmében, kérte annak hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Előadta, hogy a támadott határozat az adós és a hitelezők között létrehozható egyezségről rendelkező, a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. tv. (a továbbiakban: Cstv.)
- §
(1)bekezdését, az egyezség megkötésének feltételeiről illetve hatályáról rendelkező Cstv. 44. §
(1)bekezdését sérti. Hivatkozott arra, hogy a Ptk. 337. §
(1)bekezdése értelmében, egyetemleges kötelezettség esetében, bármelyik kötelezett teljesít, a többi kötelezettnek a jogosulttal szembeni kötelezettsége megszűnik. A felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó, ugyanazon jog iránt folyamatban volt perben hozott jogerős ítélet meghozatala után előterjesztett keresetlevelet a Pp. 130. §
(1)bekezdés d) pontja alapján, idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani. A bíróság által jóváhagyott egyezségnek a bírói ítélettel azonos hatálya van, a Pp. 148. §
(4)bekezdése értelmében. Állította, mivel a készfizető kezest és az alperest mint főkötelezettet ugyanaz a tartozás terhelte egyetemleges kötelezettként e tartozásnak a felszámolási eljárásban kötött egyezség alapján történt kiegyenlítésével, az alperes is szabadult az őt terhelő kötelezettségtől, és a jelen eljárás során a Pp. 130. §
(1)bekezdés d) pontját alkalmazni kellett volna. A felperes a felülvizsgálati hatályban fenntartását kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján. Megállapította, hogy a támadott határozat nem jogszabálysértő. A másodfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy a jogvita eldöntése során annak volt jelentősége, hogy a felperes által érvényesített igény kielégítéséért, a perben nem álló F. Kft. - a Ptk. 273. §
(1)bekezdése illetve 274. §
(2)bekezdése szerint készfizető kezesként, míg az alperes főkötelezettként volt köteles helytállni. Ebből következik, hogy a F. Kft. osztható szolgáltatásra vonatkozó (a pénzfizetési kötelezettség egy részének) teljesítése csak olyan részben hatott ki a főkötelezett alperesre amennyiben a kezes a jogosultat kielégítette. A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy az alperest terhelő 104.655.965 Ft-ból, az e kötelezettséghez igazodóan azonos összegért helytállni köteles készfizető kezes, mindössze 1.047.560 Ft-ot térített meg. Az általa, a felszámolási eljárásban kötött egyezségnek nem az alperes által hivatkozott jogi hatálya volt. Az a körülmény, hogy a felperes az őt megillető tartozásból a készfizető kezes által kifizetett 1 %-ot az érvényesített hitelezői igény kielégítéseként elfogadott, nem jelentette azt, hogy a meghaladó igényéről a főkötelezettel szemben is lemondott. A felszámolási eljárásban kötött egyezségnek kizárólag az volt a jogi hatása - amint arra a másodfokú bíróság is rámutatott - hogy a készfizető kezes mentesült a felperessel szemben vállalt fizetési kötelezettsége alól. A felperes - a készfizető kezesi felelősség megszűnése miatt - igényt már csak a főkötelezettel szemben érvényesíthet. A főkötelezett teljesítéséért a kezes már nem fog helytállni. Alaptalanul hivatkozott arra is az alperes, hogy a másodfokú bíróság a Cstv. 41. §
(1)és 44. §
(1)bekezdésében, illetve a Pp. 148. §
(4)bekezdésében és a Pp. 130. §
(1)bekezdés d) pontjában foglaltakat megsértette. A Pp. 130. §
(1)bekezdés d) pontja, ugyanazon felek között, ugyanabból a ténybeli alapból származó, ugyanazon jog iránt hozott jogerős határozat esetén írja elő az utóbb előterjesztett keresetlevél, idézés kibocsátása nélküli elutasítását. A jelen per a felszámolási eljárásban kötött egyezség hatálya alá tartozó felektől különböző felek között volt folyamatban. Az alperes egy adásvételi szerződés illetve engedményezés alapján fennálló kötelezettség címén köteles a felperes részére teljesíteni, míg a F. Kft-vel szemben az igényérvényesítés jogcíme a készfizető kezesség volt. A Pp. 130. §
(1)bekezdés d) pontjában írt együttes feltételek hiányában, ezért nem volt akadálya a perbeli kereset érdemi elbírálásának. A felszámolási eljárásban kötött egyezségnek csak annyiban volt jelentősége, hogy a felperes kizárólag az annak alapján megtérített pénzösszeget meghaladóan érvényesíthette a főkötelezett alperessel szembeni igényét. A jogerős határozat a Ptk. 337. §
(1)bekezdését sem sérti. A peres felek között ugyanis nem volt vitatott, hogy a felszámolási eljárásban kötött egyezség alapján nem került sor az egész szolgáltatás megfizetésére. Márpedig az említett jogszabály az egyetemleges kötelezettség megszűnését a jogosulttal szembeni egész szolgáltatásnak bármely kötelezett általi teljesítéséhez, vagy beszámítással történő megszűntetéséhez köti. A felperes a felszámolási eljárásban kötött egyezséggel kizárólag a készfizető kezessel szemben fennálló hitelezői igényének kielégítését ismerte el. Olyan kijelentést - a peres adatok szerint - nem tett, hogy a meghaladó követelését a főkötelezettel szemben sem kívánja érvényesíteni. A Legfelsőbb Bíróság, mindezekre tekintettel az eljárási jogszabálysértés nélkül hozott, az anyagi jogszabályoknak megfelelő jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint, a felülvizsgálati kérelmet eredménytelenül előterjesztő alperes köteles a felperes jogi képviseleti munkadíjból álló perköltségét megtéríteni. Köteles továbbá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (továbbiakban: Itv.) 59. §
(1)bekezdése alapján, a személyes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt, felülvizsgálati eljárási illetéket a Magyar Államnak megfizetni. Budapest,
- március
- Dr.Bodor Mária sk. a tanács elnöke, Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk. előadó bíró, Dr.Csőke Andrea sk. bíró