A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.1.047/2010/6.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- március
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A jármű önkényes elvételének bűntette és más bűncselekmény miatt az I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt által a Dunakeszi Városi Bíróság 5.B.126/2005/
- számú ítélete és a Pest Megyei Bíróság 1.Bf.693/2007/
- számú végzése ellen előterjesztett felülvizsgálati indítványt elutasítja. A felülvizsgálat során felmerült 3.000.- (háromezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Dunakeszi Városi Bíróság
- szeptember
- napján kihirdetett 5.B.126/2005/
- számú ítéletében a II. rendű terhelt bűnösségét társtettesként elkövetett jármű önkényes elvételének bűntettében és társtettesként elkövetett lopás vétségében állapította meg. A terheltet ezért mint visszaesőt, halmazati büntetésül 450 napi tétel, napi tételenként 300.- forint, összességében 135.000.forint pénzbüntetésre ítélte. A Pest Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság a
- július
- napján megtartott tanácsülésen meghozott 1.Bf.693/2007/
- számú végzésében a városi bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta azzal, hogy az indokolást is tartalmazó ítélet rendelkező részében is a II. rendű terhelttel, mint különös visszaesővel szemben tekintette kiszabottnak a halmazati büntetésként kiszabott pénzbüntetést. A városi bíróság ítéletében rögzített történeti tényállás szerint az I. rendű terhelt az Rt. sértettnél dolgozott mint területi képviselő, ezen a napon benyújtotta felmondását a cégnél, leszámolt a nála levő, a cég tulajdonát képező termékekkel, melyek ekkor még hiánytalanul megvoltak, s leadta a munkája során használatában levő, a cég tulajdonát képező 2.465.000.- forint értékű gépkocsit, amelyet a cég lezárt telepén, a telephelyen levő utcarészen lezárt állapotban parkoltattak le. Mivel az I. rendű terheltnek a cég nem fizette ki felmondásakor azonnal a még el nem számolt járandóságát, emiatti neheztelésében úgy gondolta, hogy az elszámolásig munkahelye tudta és hozzájárulása nélkül elviszi és használja a gépkocsit. Barátjával, a II. rendű terhelttel, a II. rendű terhelt gépkocsijával a hajnali 2 óra körüli időben visszatért a leparkolt gépkocsihoz, azt megpróbálták másolt kulccsal beindítani, ez azonban nem sikerült, ezért azt a helyszínről elvontatták, leállították lezárt állapotban. Miután az I. rendű terhelt meghallgatása során a nyomozás során megjelölte a gépkocsi feltalálási helyét, azt a nyomozó hatóság megtalálta és a sértettnek kiadta. A gépkocsi rakterében levő, az I. rendű terhelt felmondásakor hiánytalanul átvett áruból a lezárt állapotban megtalált gépkocsi megtalálásakor hiányzott 45.225.- forint értékű édesség - azt az I. rendű és a II. rendű terheltek eltulajdonították. Az eltulajdonított édesipari termékek az alábbiak voltak: 5 karton MAD CROC energia ital 1 doboz First DUO 6 pcs. 1 doboz First DUO 12 pcs. 1 doboz Topi top Tatoo 2 doboz Top Boksz 12 doboz Tofita erdei 1 doboz Tofita epres értékben. 21.000.- forint 645.- forint 880.- forint 2.500.- forint 7.500.- forint 12.000.- forint 1.000.- forint A megyei bíróság másodfokú végzésében a városi bíróság ítéletében és rögzített tényállást mindenben megalapozottnak találta felülbírálata során irányadónak tekintette. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Indítványában a terhelt a Be.
- §
(4)bekezdésének megsértésére hivatkozott és ezért a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. A Legfőbb Ügyészség BF.3025/
- számú átiratában észrevételezte, hogy a felülvizsgálati indítvány nem tartalmaz előadást arra vonatkozóan, hogy a terheltek érdekében ugyanazon védő eljárását a terheltek között milyen érdekellentét zárta ki, de a maga részéről érdekellentétet nem látott, és a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. A Legfelsőbb Bíróság nyilvános ülésen a terhelt védője a felülvizsgálati indítványban foglaltakhoz csatlakozva utalt arra, hogy volt olyan tárgyalás, amelyen mindkét terhelt érdekében ugyanaz a védő járt el, ami a közöttük meglevő érdekellentét miatt nem lett volna lehetséges. Ezért a terhelti állásponthoz csatlakozva a jogerős határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. A legfőbb ügyész fenntartotta. képviselője írásban kifejtett álláspontjukat A II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt. Az ügy iratai alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a Dunakeszi Városi Bíróság ítéletét a
- május
- és
- szeptember
- napján megtartott tárgyalás alapján hozta meg. A
- május 31-i tárgyalás jegyzőkönyve szerint I. rendű az terhelt érdekében dr. Nemes László meghatalmazott védő helyett dr. Glóner Péter ügyvéd, dr. Pósvay László II. rendű meghatalmazott védő helyett dr. Glóner Péter ügyvéd járt el. A
- szeptember 6-i tárgyalási jegyzőkönyv szerint dr. Pósvay László I. rendű meghatalmazott védő helyett és dr. Nemes László II. rendű meghatalmazott védő helyett dr. Elek Csilla ügyvéd járt el. Az ügy nyomozati iratainak 37., illetve
- oldalán található ügyvédi meghatalmazásokból kitűnően az I. rendű terhelt dr. Nemes László ügyvédnek, míg a II. rendű terhelt dr. Pósvay László ügyvédnek adott meghatalmazást védelmére. Mindkét ügyvéd a Zamecsnik-Posvay és Társai Ügyvédi Iroda tagja. Mindkét ügyvédi meghatalmazáson helyettesítésre jogosultakként ugyanazon ügyvédek kerültek feltüntetésre, akik között dr. Elek Csilla és dr. Glóner Péter ügyvédek egyaránt szerepelnek. Az ismertettekből kitűnik, hogy a
- május
- és
- szeptember
- napján megtartott tárgyalásokon mind az I. rendű, mind a II. rendű terhelt érdekében meghatalmazott védő járt el. (A szeptember 6-i tárgyalási jegyzőkönyvön dr. Pósvay László I. rendű és dr. Nemes László II. rendű terheltek védőjeként feltüntetése nyilvánvaló elírás, a két név felcserélésre került.) A védelmet ténylegesen olyan ügyvéd látta el, aki a meghatalmazott védők helyettesítésére a terheltek aláírásával ellátott meghatalmazás alapján is jogosult volt. A terheltek a helyettes személyét a tárgyaláson nem kifogásolták. A II. rendű terheltek ilyen előzményeket követően kifogásolta felülvizsgálati indítványában a Be.
- §
(4)bekezdése felhívásával azt, hogy érdekében ugyanaz a védő járt el, mint az I. rendű terhelt érdekében, noha érdekeik ellentétesek voltak. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa alapján érdemi felülvizsgálatnak nincs helye. A Be. rendszerében ugyanis a felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, melynek megengedésére kizárólag a törvényben megjelölt okokból kerülhet sor. E felülvizsgálati okokat a Be. 416. §-a tartalmazza és a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. A büntetőeljárási törvény rendelkezéseinek alapeljárásbeli megsértésére hivatkozással felülvizsgálatra a Be. 416. §
(1)bekezdés
- c)és
- d)pontja alapján kerülhet sor, és e két bekezdés tételesen megjelöli az eljárási törvény azon szabályait, amelyek megsértése felülvizsgálatra vezethet. E szabályok között a Be. 44. §
(4)bekezdése nem szerepel. A Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontja utal felülvizsgálati okként a Be. 373. §
(1)bekezdés II/
- d)pontjára is, amelynek értelmében a határozat hatályon kívül helyezéséhez vezet, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a részvétele a törvény értelmében kötelező. A II. rendű terhelt által sérelmezettek a Be. 373. § II/
- d)pontjával összefüggésben azonban csak a kötelező védelem relációjában lennének értelmezhetők, mivel csak e körben merülhet fel a tárgyalás olyan személy távollétében történő megtartása, akinek a jelenléte a tárgyaláson kötelező lett volna. Az adott esetben a védelem nem volt kötelező, meghatalmazott védő részvétele esetén több - esetlegesen érdekellentétben levő - terhelt érdekében azonos meghatalmazott védő eljárásával kapcsolatban csak un. relatív eljárási szabálysértés vethető fel, vagyis olyan, amely a másodfokú eljárásban nem kötelezően és minden további vizsgálódás nélkül, és nem a Be. 373. §-a alapján, hanem csak az ügy érdemére kihatás esetén és a Be. 375. §-a alapján vezethet az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezéséhez. Ez utóbbi - vagyis a Be. 375. §
(1)bekezdése hatókörébe eső - eljárási szabálysértés azonban az ismertetettek értelmében nem felülvizsgálati ok. A Legfelsőbb Bíróság már a korábban hatályos Be. - az
- évi I. tv. - idején is a védő részvételével kapcsolatos szabályok megsértését kötelező védelem esetén abszolút eljárási szabálysértésnek - BH.1999.
- -, míg nem kötelező védelem esetén relatív eljárási szabálysértésnek BH.1998.
- - tekintette. Ebből fakadóan a II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt. A Legfelsőbb Bíróság ezért azt a Be.
- §
(2)bekezdése alapján elutasította, és a Be. 429. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett a kirendelt védő felülvizsgálati eljárásbeli közreműködésével felmerült bűnügyi költségről. A végzés elleni fellebbezést a Be. 3. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontja zárja ki. A Be. 418. §
(3)bekezdése alapján minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt. A Be. 421. §-ának
(3)bekezdése rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság mellőzheti. Budapest,
- március
- Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Dr. Csere Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző Kné