Nógrád Megyei Bíróság 10.K.21.162/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Nógrád Megyei Bíróság dr. Fábry György ügyvéd (…) által képviselt PVárosi Polgármesteri Hivatal (….) felperesnek - dr. Kiss Péter jogtanácsos által képviselt Országos Rendőr-főkapitányság (1139 Budapest, teve u. 4-6.) alperes ellen közlekedési közigazgatási bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A bíróság az alperes 21000-133/12943/4/
- objf. ügyszámú határozatát - a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság 21000-133/12943/
- objf. ügyszámú határozatára kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokon eljárt közigazgatási hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (Tízezer) forint perköltséget. A perben feljegyzett kereseti illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincsen helye. Indokolás: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság a
- január
- napján kelt 21000-133/12943/
- objf. ügyszámú határozatával a felperest, mint az ...rendszámú jármű üzembentartóját 30.000.- forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte, mert azt állapította meg, hogy ezzel a gépjárművel
- december 9-én 10,00 órakor B. Madách út
- szám előtt a KRESZ
- §
(1)bekezdés a.) pontjában foglalt előírást megszegve várakoztak. Ezt a határozatot az alperes a
- április
- napján kelt 21000-133/12943/4/
- objf. ügyszámú határozatával helybenhagyta. A felperesnek azt a fellebbezési hivatkozását, hogy a B, Madách u.
- szám előtti parkolás során a gépjármű vezetője megállást és várakozás tiltó táblát nem látott, a határozat indokolásában az alperes úgy bírálta el, hogy a képi bizonyítékok alapján nyert megállapítást az, hogy a megállásra és várakozásra vonatkozó előírást megszegve történt a várakozás, mert kihelyezett megállni tilos jelzőtábla hatálya alatt történt. A keresetlevelében a felperes ezeknek a határozatoknak a hatályon kívül helyezését kérelmezte. Változatlanul hivatkozott arra, hogy B, Madách u.
- szám előtti parkolás során a gépkocsivezető járművel történő megállást vagy várakozást tiltó táblát nem látott. Ezen túlmenően jogszabálysértésként jelölte meg azt is, hogy a szabályszegés
- december 9-i időpontjához képest
- február
- napján került sor a határozat postára adására és azt a felperes részére
- február
- napján kézbesítették. A Ket. szakértői bizottságának
- számú módszertani állásfoglalása szerint az ügyintézési határidő megtartása szempontjából a határozat meghozatalának időpontja az a nap, amikor a hatóság a Ket.
- §
(5)bekezdésében szabályozott módon közölte határozatát, illetőleg megtette az ennek érdekében szükséges lépéseket. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21. §
(3)bekezdése szerint a bírságot a hatóság a meghatározott előírás megszegését követő 60 napon belül szabja ki. Ez a 60 nap, felperesi álláspont szerint, jogvesztő határidő, így ennek elmulasztása után már a hatóság nem szabhat ki bírságot. A perbeli esetben a határozat postára adására a szabályszegés elkövetésétől számított
- napon került sor. Az alperes a kereset elutasítását kérelmezte. A felperes kereseti kérelme az alábbiak miatt megalapozott. Jogvesztés csak ahhoz a határidőhöz kapcsolódik, amelynek elmulasztása esetére jogszabály ezt a következményt kifejezetten kimondja. A közúti közlekedésről szóló
- évi I. törvény
- §
(3)bekezdésében szereplő 60 napos bírság kiszabási határidő esetében azonban ilyen jogvesztés a törvényben megállapítva nincsen. Ez az előírás az ügyintézési határidőt szabályozza. Ha elfogadjuk is a Ket. szakértői bizottságának 6-os számú módszertani állásfoglalásában szereplő értelmezést, hogy az ügyintézési határidő megtartása szempontjából a határozat meghozatalának időpontja az a nap, amikor a hatóság közölte a határozatát, illetőleg megtette az ennek érdekében szükséges lépéseket, akkor is csak az állapítható meg, hogy a perbeli ügyben eljárási szabálysértés történt, amikor a szabályszegés elkövetésétől számított 60 napon belül nem került a bírságot tartalmazó határozat postára adásra. Ha a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló keresetlevélben, jogszabálysértésként, eljárási szabálysértésre történik hivatkozás, akkor a bíróságnak ezt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 111. §
(1)bekezdésébe foglalt rendelkezés alapján kell megvizsgálni. Eszerint, a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság, - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - jogszabálysértés megállapítása esetén a közigazgatási döntést hatályon kívül helyezi. Így tehát a perbeli ügyben is annak megvizsgálása volt szükséges, hogy a 60 napos ügyintézési határidő túllépése az az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértésnek minősül-e. A bíróság álláspontja szerint nem. A perbeli ügy érdeme ugyanis az, hogy a felperes által üzembentartott gépjárművel a megadott napon és helyen a KRESZ előírásainak megszegésével várakoztak-e vagy sem. Az ügy érdemére tehát nincs kihatással az, hogy az érdemi tények fennállása esetén az emiatt levont jogkövetkezményt tartalmazó határozat eljárási előírást megsértve került meghozatalra. A Ket. 111. §
(1)bekezdésébe foglalt rendelkezésből következően pedig az ilyen, az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabálysértés esetében a bíróság a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésére nincsen feljogosítva. A fentiekből következően viszont az ügy érdemére kiható körülmény az, hogy a felperes által üzemben tartott gépjárművel 2008. december 9-én 10,00 órakor B, Madách u. 17.szám előtt a kihelyezett megállni tilos jelzőtábla hatálya alatt várakoztak-e vagy sem. A Ket. 50. §
(1)bekezdése tartalmazza azt az ugyancsak eljárási előírást, hogy a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Az elsőfokú határozat meghozatalára egy rendőri jelentés és a jelentést készítők által készített 2 db fényképfelvétel szolgált alapul. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 05.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 15. §
(1)bekezdés a.) pontja szerint a megállani tilos tábla (
- ábra) azt jelzi, hogy - a forgalmi vagy műszaki okból szükséges megállást kivéve - megállni, valamint várakozni tilos. Ahhoz tehát, hogy a felperes által üzemben tartott gépjármű az itt ismertetett előírást megszegje szükséges az, hogy a KRESZ
- §
(1)bekezdés a.) pontja szerinti megállni tilos jelzőtábla a várakozás helyén tilalmat jelentsen. Sem a rendőri jelentésből, sem a fényképfelvételekből nem állapítható meg, hogy a várakozás helyéül szolgáló B, Madách utca egyirányú utca lenne. A KRESZ 41. §
(1)bekezdése szerint a várakozásra a KRESZ-nek a
- §-ában foglalt megállásra vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. A KRESZ
- §
(1)bekezdése értelmében járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a
(2)-
(5)bekezdés rendelkezéséből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén azzal párhuzamosan egy sorban szabad. A 40. §
(2)bekezdése értelmében pedig egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén, ha a közúti jelzésből más nem következik, akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességű hely marad. Mivel a rendelkezésre álló bizonyítékokból nem állapítható meg, hogy a felperesi gépjármű milyen típusú úton várakozott, így a 40. §
(1)bekezdéséből következően neki az úttest menetirány szerinti jobb szélén kellett várakoznia. A fényképfelvétel tanúsága szerint ezt a követelményt a felperesi gépjármű kielégíti. Ahhoz, hogy ez a várakozás a KRESZ 15. §
(1)bekezdés a.) pontjába foglalt előírásba ütközzön az szükséges, hogy legyen olyan közúti jelzés, amely az itt történő várakozást megtiltja. A rendőri jelentés ugyan hivatkozik arra, hogy itt a KRESZ 15. §
(1)bekezdés a.) pontja szerinti megállni tilos jelzőtábla került kihelyezésre, a fényképfelvételekből azonban ilyen tény nem állapítható meg. Így tehát azzal a felperesi tényállítással szemben, hogy a felperes gépjárműve olyan helyen várakozott, ahol sem megállást, sem várakozást tiltó táblát nem látott, nem került bizonyításra az, hogy a várakozás a KRESZ 15. §
(1)bekezdés a.) pontja szerinti megállni tilos jelzőtábla hatálya alatt történt volna. Bíróság álláspontja szerint tehát a Ket. 50. §
(1)bekezdésébe foglalt rendelkezés került megsértésre azzal, hogy a döntéshozatalhoz szükséges tényállás sem tisztázva, sem bizonyítva nincsen. Ez az eljárási jogszabálysértés azonban már az ügy érdemére kiható hatású, hiszen a fentebb kifejtettek értelmében az a perbeli ügy érdeme, hogy a perbeli gépjárművel az adott napon, az adott helyen megállani tilos jelzőtábla hatálya alatt várakoztak-e. Az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértés miatt tehát a bíróság, a Ket. 111. §
(1)bekezdésébe foglalt rendelkezés, illetve a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §
(1)bekezdésébe foglalt rendelkezés alapján, a közigazgatási határozatokat hatályon kívül helyezte és az elsőfokon eljáró közigazgatási hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A pervesztes alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperesnek a perindítással felmerült perköltsége megtérítésére. A perben a felperest ügyvéd képviselte, így perköltségként a 32/2003. (VIII. 22.) IM. rendelet 3. §
(3)bekezdése alapján került sor a perköltség megállapítására. A perben feljegyzett kereseti illetéket a peres felek személyes illetékmentessége következtében a 6/1986.(VI. 26.) IM. rendelt 14. §-a alapján viseli az állam. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság kizárása a Pp. 340. §
(1)bekezdésén alapul. Balassagyarmat,
- november
- Dr. Takács László sk. bíró