Győri Ítélőtábla Pf.I.20.009/2011/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek az OIT Hivatal Jogi Képviseleti Osztály által képviselt alperes elleni kártérítés iránti perében a KomáromEsztergom Megyei Bíróság
- december
- napján kelt 21.P.20.420/2008/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélőtábla megállapítja, hogy a fellebbezési eljárásban a felperes 100 %-os arányban pervesztes lett. A felperest képviselő pártfogó ügyvédi díj viselésére a felperes köteles. Köteles a felperes az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívásában írt időben és módon megfizetni 15.950,- (Tizenötezer-kilencszázötven) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A felperes többszörösen módosított keresetében bírósági jogkörben okozott kár megfizetése jogcímén kérte kötelezni az alperest 331.178,- forint tőke és ezen összeg után
- VII.
- napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatai, valamint a felmerült perköltség megfizetésére. A kereseti kérelme jogalapjaként azt adta elő, hogy kára annak a zabnak az ára, amelyet nem tudott learatni arra tekintettel, hogy várta az előzetes bizonyítás során kirendelt szakértőt, aki csak októberre érkezett meg. Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását kérte, vitatta a jogalapot és az összegszerűséget is. Hangsúlyozta, hogy az előzetes bizonyítási eljárást követően a Zalaegerszegi Városi Bíróságon per nem indult. Az előzetes bizonyítási eljárás során a bíróság a határidőket betartva megfelelően járt el, kirendelte a szakértőt, a szakértői véleménnyel kapcsolatos észrevételek tisztázása pedig nem az előzetes bizonyítási eljárás körébe tartozik. Így a kártérítésnek a Ptk.339., illetve 349.§-ában megjelölt feltételei hiányoznak. A megyei bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében a felperes keresetét elutasította, egyben kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000,- forint perköltséget, míg külön felhívásra az állam javára 24.400,- forint feljegyzett elsőfokú eljárási illetéket. Ítéletének jogi indokolása szerint elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a Zalaegerszegi Városi Bíróságon a Pk.51.764/
- számú ügyben történt-e jogszabálysértés a városi bíróság részéről, másodlagosan a bíróság a peren kívüli eljárás során ésszerű határidőben járt-e el és esetleges jogszabálysértéssel vagy mulasztással okozati összefüggésben kára keletkezett-e a felperesnek. A megyei bíróság megállapította, hogy a Zalaegerszegi Városi Bíróságon Pk.51.764/
- ügyszám alatt előzetes bizonyítási eljárás indult a felperes mint kérelmező kérésére. A városi bíróságnak az előzetes bizonyítási eljárásban a hiánypótlást elrendelő
- sorszámú végzése a Pp.95.§-ában foglaltaknak megfelel. Ezt követően kerülhetett csak arra sor, hogy a városi bíróság a
- sorszámú szakértői díjelőleg felhívására vonatkozó végzést kézbesítse a felperesnek. A nem peres eljárásban a Zalaegerszegi Városi Bíróság Elnöke az alperes neve Elnökének levele alapján
- augusztus 16-án az ügyben soronkívüliséget rendelt el. Erre figyelemmel megállapította a megyei bíróság, hogy a felperes
- augusztus 22-én tett eleget a
- sorszámú hiánypótló végzésben foglaltaknak és
- augusztus 29-én a
- sorszámú végzését a városi bíróság meghozta. A felperes
- szeptember 17-én helyezte letétbe a szakértői díjelőleget, erről a városi bíróságot a megyei bíróság gazdasági hivatala
- szeptember
- napján értesítette és ugyanezen a napon a szakértő kirendelése megtörtént. A szakértő és az előzetes bizonyítási eljárásban érintett felek
- szeptember 19-én átvették a végzést, a szakértő
- szeptember 26-ára tűzte ki a helyszíni szemle időpontját. Ez a felperesnek nem felelt meg, így a szakértő
- október 2-án tudott csak helyszíni szemlét tartani. A fentiek alapján a megyei bíróság megállapította, hogy a Zalaegerszegi Városi Bíróság az előzetes bizonyítási eljárásban az eljárásjogi határidőket betartotta, a felperesi kérelmekhez, hiánypótlási cselekményekhez képest, 5 napon belül, 8 napon belül intézkedett, a szakértő kirendeléséről a gazdasági hivatal értesítésével egy napon, késlekedés nélkül hozta meg az
- sorszámú végzését. Nem osztotta a felperes azon álláspontját, hogy az előzetes bizonyítási eljárásban a Vtv.81.§.
(3)bekezdésében írt 8 napos határidőn belül kellett volna intézkednie a szakértő kirendeléséről. Ez a jogszabály a jegyző előtti eljárásra vonatkozó szabályokat tartalmazza, amely a bíróság előtti előzetes bizonyítási eljárásra nem vonatkozik. Az előzetes bizonyítási eljárás szabályait a Pp.207.§-ában írtak szabályozzák. A fentiek alapján a megyei bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Zalaegerszegi Városi Bíróság az előzetes bizonyítási eljárás során a Pp. szabályait, illetve a 14/2002.(VIII.1.) IM. rendelet 33/A.§-ában írtakat betartotta, jogszabálysértés a városi bíróság terhére az előzetes bizonyítási eljárás során nem állapítható meg. A megyei bíróság vizsgálta azt is, hogy a Pp.2.§-ában írtak szerint a Zalaegerszegi Városi Bíróság a peren kívüli eljárásban ésszerű határidőn belül járt-e el, illetve megvalósított-e olyan késedelmes eljárást, amely az elvárható legnagyobb gondosság mellett késedelmes, hosszadalmas eljárásnak minősül. E körben tényként állapította meg, hogy a Zalaegerszegi Városi Bíróság a jelen per felperesének (korábban kérelmezőnek) a kérelme alapján 5 naptári napon, 7 naptári napon belül, illetve egy naptári napon belül hozta meg intézkedéseit. Ugyanakkor a jelen per felperese - korábban kérelmező - kereseti kérelmet a vadásztársasággal szemben pert nem indított,
- október
- napján vele megállapodást kötött. A megyei bíróság az előzetes bizonyítási eljárásban beszerzett igazságügyi szakértői szakvélemény alapján megállapította, hogy
- év július közepétől augusztus közepéig tartó nagy meleg a le nem aratott zab növényzetet valósággal elégette. A szakértő álláspontja szerint a zabtörvényben szabályozott végleges vadkár becslési időpontja minden év augusztus
- napja. A felperes az előzetes bizonyítás iránti eljárást csak ezt követő időpontban indította meg és az ezzel kapcsolatos beadványa
- augusztus
- napján érkezett a bíróságra. Ezek a határidők már a vadkár becslési időpont bejelentését követő időpontok voltak és a vadkár állapotával kapcsolatban
- július 24-én "A" kárszakértő fényképfelvételeket készített. Az előzetes bizonyítási eljárásban kirendelt szakértő ezen fényképfelvételek alapján tett megállapításokat a vadkárral kapcsolatban a felperes zabföldjével, kukoricaföldjével kapcsolatban. Így a megyei bíróság álláspontja szerint a felperesnek az előzetes bizonyítási eljárással kapcsolatosan a szakértő helyszíni szemléjének megtartásakor nem a helyszíni szemle idején tapasztaltakról kellett állást foglalnia, hanem "A" kárszakértő által
- július 24-én készített fényképfelvételekből tudta a vadak által okozott kár mértékét megbecsülni. A felperes a fényképfelvételek hitelességét elismerte. Ezért a felperesnek nem kellett volna várnia a zab learatásával annak érdekében, hogy az igazságügyi szakértő a helyszíni szemlét megtartsa, mivel a vadkár már
- július 24-e előtt bekövetkezett. Ugyanakkor a július közepétől augusztus közepéig tartó nagy meleg a növényzetet valósággal elégette. Mindezek olyan objektív körülmények, melyek nem lehetnek okozati összefüggésben a Zalaegerszegi Városi Bíróság előtt felperesnek mint kérelmezőnek a kérelmére indult előzetes bizonyítási eljárásban tett intézkedéseivel. Mivel a felperes az alperes jogellenes magatartását nem bizonyította, így a kár összegszerűsége körében a megyei bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatását mellőzte. A felperes elsődleges fellebbezési kérelmében a megyei bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését kérte, arra hivatkozással, hogy „sérült a fegyver egyenlőség elve, amit a bíróság sértett meg és sérült a tisztességes eljáráshoz való joga". Másodlagos fellebbezésében kérte annak megváltoztatását és a Ptk. 349.§-a alapján az alperes kötelezését 265.711,- forint összegű kár, továbbá a felmerült perköltség megfizetésére. Fellebbezésének indokolásául előadta, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, de az abból levont következtetései nem helytállóak. Tévesen jutott arra az álláspontra, hogy az alperes kártérítési felelőssége nem áll fenn. Felperest azért érte kár, mert a 3 hektár területen nem tudta a zabtermést learatni, az előzetes bizonyítási eljárás, a szakértői vizsgálat sikere érdekében. Az alperes jogellenes magatartása abban merül ki, hogy az elrendelt soronkívüliség ellenére csupán
- szeptember 17-én intézkedett a szakértő kirendeléséről. Felperes beadványában felhívta az eljáró bíróság figyelmét arra, hogy termése learatását lehetetlenné teszi a folyamatban eljárás, a termény vadkárral nem érintett részének megőrzése érdekében a szakértői szemle megtartására sürgősen szükség van. A felperest ért kár - lábon maradt zabtermés vadkárral nem érintett részének elenyészése és alperes mulasztása között az ok-okozati összefüggés fennáll, a termény betakarítására a szakértői szemle érdekében nem került sor. A felperes igazolta, hogy zabtermését 3 hektár területen érte kár és ebben az időszakban a KSH adatai szerint
- évben Zala megyében a termésátlag 20,9 mázsa/hektár, míg a zab jegyzett árfolyama 5.100,- Ft/mázsa volt. Így a felperest 265.711,- forint kár érte. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú ítéletben írt augusztus 1-jei kárbecslési határidő, melyet a 2004/1979.(V.4.) FVM.rendelet 82.§.
(3)bekezdésének b./ pontja nevesít, kizárólag a jegyző által lefolytatott vadkárbecslési szabályok alkalmazása során alkalmazandó. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében a megyei bíróság ítéletének helybenhagyását kérte annak helyes indokai alapján. A hatályon kívül helyezés körében előadta, hogy az elsőfokú bíróság az eljárást az irányadó eljárási szabályoknak megfelelően folytatta le, a tényállást a bizonyítási eljárás alapján helyesen állapította meg és abból okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy a felperes keresete alaptalan. Az elutasító ítéleti döntés megfelel az irányadó jogszabályoknak és a joggyakorlatnak. Kiemelten hivatkozott arra, hogy a felperes fellebbezésében felhozott érvei ítéleti döntés alapjául nem szolgálhatnak. Az ítélőtábla a felperes fellebbezését a Pp.256/A.§.
(1)bekezdés f./ pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el és az alábbiak szerint alaptalannak ítélte. Az ítélőtábla álláspontja szerint a megyei bíróság az elsőfokú eljárás adatait a Pp.206.§ában foglalt elveknek megfelelően értékelve megalapozott tényállást állapított meg, az ebből levont jogi következtetése is helytálló és megalapozott. Az ítélőtábla mindenben osztotta a megyei bíróság jogi álláspontját és az ítélet indokolásában foglaltakat. A fellebbezésben felhozott érvekre figyelemmel az alábbiakat emeli ki. Az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésének akkor van helye, ha a kártérítés általános (Ptk.339.§.
(1)bekezdés) és különös (Ptk.349.§.
(1)bekezdés) feltételei fennállnak. A polgári jogi kártérítési felelősség három általános előfeltétele - a jogellenes magatartás, a kár és a jogellenes magatartás valamint a kár közötti okozati összefüggés fennállása. Ezen feltételek konjunktívak, ha bármelyik hiányzik, a kártérítési felelősség megállapítására nem kerülhet sor. Egységes az ítélkezési gyakorlat abban, önmagában az, hogy a bíróság eljárása, határozata téves, jogszabályba ütköző, még nem ad alapot a felróhatóság megállapítására. A törvényes rendelkezések be nem tartása, vagy a törvény rendelkezéseivel éppen ellentétes eljárás általában csak akkor ad alapot a kártérítési felelősség megállapítására, ha az alkalmazott rosszhiszeműen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul határozott, intézkedett vagy mulasztott. A fentiek alapján a megyei bíróság okszerűen és megalapozottan jutott arra az álláspontra, hogy az alperes részéről az előzetes bizonyítási eljárás során jogellenes magatartás, mulasztás nem állapítható meg, így a kártérítés konjunktív feltételei hiányoznak. Az elsőfokú eljárás adatai alapján tényként állapítható meg, hogy a Zalaegerszegi Városi Bíróság Elnöke
- augusztus
- napján rendelt el az ügyben soronkívüliséget. Ezt megelőzően
- augusztus
- napján kelt a Zalaegerszegi Városi Bíróság Pk.51.764/2007/
- sorszámú hiánypótlásra felhívó végzése. Ezt a végzést a felperes
- augusztus
- napján átvette és a hiánypótlásnak
- augusztus 22-én tett eleget. E körben a megyei bíróság megalapozottan jutott arra az álláspontra, hogy amíg a hiánypótlásban foglaltakat nem teljesítette, az ideig a felperest a szakértői díj előlegezésére nem lehetett kötelezni, erre csak a hiánypótlás teljesítését követően kerülhetett sor. Ezt követően az alperes
- augusztus 29-én kelt
- sorszámú végzésével felhívta a felperest a szakértői díj előlegezésére, amelynek
- szeptember
- napján tett eleget. A letétbe helyezés tényéről az alperes Gazdasági Hivatala
- szeptember
- napján értesítette a Zalaegerszegi Városi Bíróságot és ezen a napon a városi bíróság a szakértő kirendelésére vonatkozó
- sorszámú végzését meghozta. A szakértő és az előzetes bizonyítási eljárásban érintett felek
- szeptember 19-én vették át a végzést, a szakértő a helyszíni szemle időpontját
- szeptember
- napjára tűzte ki. Ez az időpont a felperesnek nem felelt meg, így a szakértő
- október
- napján tudott helyszíni szemlét tartani, mivel a két dátum közötti időszakban pedig a kérelmezett - a "B" Zrt. - nem tudott az ügyben eljáró képviselőt biztosítani. A fentiek alapján a megyei bíróság helyesen állapította meg, hogy az előzetes bizonyítási eljárásban az eljárt Zalaegerszegi Városi Bíróság az eljárási határidőket megtartotta és a felperesi hiánypótlási cselekményekhez képest 5 napon belül, 8 napon belül intézkedett, illetve a szakértő kirendeléséről a gazdasági hivatal értesítésével egy napon, késlekedés nélkül hozta meg az
- sorszámú szakértő kirendelő végzését. Az eljárási határidők vonatkozásában a Zalaegerszegi Városi Bíróság részéről jogellenes magatartás, mulasztás nem állapítható meg. Így a kártérítés konjunktív feltételei hiányoznak, ezért a kártérítés megállapítására nem kerülhet sor, mivel a felperes keresetének a jogalapja hiányzik. Az ítélőtábla álláspontja szerint helyes a megyei bíróság azon jogi álláspontja is, hogy a Vtv.81.§.
(3)bekezdésében írt 8 napos határidő kizárólag a jegyző előtti bizonyítási eljárásra vonatkozik, ez a bíróság előtti előzetes bizonyítási eljárásban nem alkalmazható. Az előzetes bizonyítási eljárás szabályait a Pp.207.§-ában írtak határozzák meg. A fentiek alapján az ítélőtábla nem osztotta a felperes azon fellebbezési érvelését, hogy a felperest ért kár - a lábon maradt zabtermés vadkárral nem érintett részének elenyészése és alperes mulasztása között az ok-okozati összefüggés fennáll, mivel a termény betakarítására a szakértői szemle érdekében nem került sor. A fentebb kifejtettek értelmében az alperes részéről jogellenes magatartás, mulasztás nem állapítható meg, az alperes az előzetes bizonyítási eljárásra vonatkozó határidőket betartotta, ezért a kár összegszerűségének és az ok-okozati összefüggés fennállásának vizsgálatára a jelen perben már nem kerülhetett sor. Az ítélőtábla megítélése szerint nem állapítható meg jelen perben a Pp.2.§-ában foglalt tisztességes eljáráshoz való jog sérelme, illetve a megyei bíróság nem sértette meg a „fegyveregyenlőség elvét" és az európai uniós jogszabályokat sem. Ezért az ítélet hatályon kívül helyezésére nincs jogi lehetőség. Mindezen indokok alapján az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Pp.253.§.
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezési eljárásban a felperest pártfogó ügyvéd képviselte, ezért az ítélőtábla a Pp.87.§.
(2)bekezdése alapján rendelkezett a felperest képviselő pártfogó ügyvédi díj viseléséről. A per tárgyi illetékfeljegyzési jogos, ezért a Pp.78.§.
(1)bekezdése és az Itv.59.§.
(1)bekezdése alapján a le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket a sikertelenül fellebbező felperes köteles megfizetni. Győr,
- évi március hó
- napján Dr. Ábrahám Éva sk. a tanács elnöke . Vass Mária sk. előadó bíró Dr. Szalay Róbert sk. bíró