Pfv.21458/2007/3 – Kúria

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.VI.21.458/2007/

1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Czomba András ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Bíró László ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés semmisségének a megállapítása iránt a Budai Központi Kerületi Bíróságnál 1.P.XII.20 348/
2. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Bíróság 43.Pf.630 895/2007/
3. számú ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a
4. évi november hó
5. napján megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy felhívásra fizessen meg az államnak 225 000 (kettőszázhuszonötezer) forint felülvizsgálati illetéket. I n d o k o l á s : A peres felek között
6. június 5-én 3 750 000 forint tekintetében kölcsönszerződés jött létre, amelynek visszafizetési határidejét
7. június 5-ében határozták meg. Késedelem esetére évi 20 %-os kamatot kötöttek ki. A felperes határidőre nem teljesített, ezért az alperes a felperessel szemben fizetési meghagyás kibocsátását kérte. A fizetési meghagyás
8. október 15-én jogerőre emelkedett, mert a kötelezett részére kiadott fizetési meghagyást a posta kétszer "nem kereste" jelzéssel küldte vissza a bírósághoz, s az utóbb benyújtott ellentmondás elkésett. Az alperes kérelmére a bíróság
9. május 19-én elrendelte a végrehajtást, amely Rácz Kálmán önálló bírósági végrehajtó előtt indult. A felperes
10. február
11. napján kelt feljelentése folytán a Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatal nyomozást rendelt el, mert a felperes azt adta elő, hogy a kölcsönszerződés valótlan tartalmú, az azon szereplő aláírás nem tőle származik. A nyomozóhivatal az eredeti kölcsönszerződés egy példányát lefoglalta és igazságügyi kéz- és gépírás szakértőt rendelt ki annak megállapítása végett, hogy a kölcsönszerződésen szereplő névaláírás a felperestől származik-e. A kirendelt szakértő szakvéleményében azt állapította meg, hogy az aláírás a névtulajdonos felperes kezeitől származik. Emiatt a nyomozóhatóság a nyomozást megszüntette és megállapította, hogy a feljelentésben szereplő bűncselekményt az alperes nem követte el. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a
12. június 5-én kelt kölcsönszerződés nem jött létre, mert azt nem ő írta alá. Hivatkozott a Ptk.
13. §-ában foglaltakra, amely szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre, a perbeli esetben azonban hiányzik az akarat a részéről, ezért a szerződés nem jött létre. Kérte igazságügyi írásszakértő kirendelését is. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hivatkozott a nyomozati eljárás során beszerzett írásszakértő véleményére, amelyből kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kölcsönszerződést a felperes írta alá. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolása szerint hiányoznak a megállapításra irányuló kereset törvényi feltételei. A szerződési akarat hiányával kapcsolatban kifejtette, hogy a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a kölcsönszerződést valóban nem ő írta alá. A felperes azonban az őt terhelő bizonyítási kötelezettségnek nem tudott eleget tenni, mert a nyomozati iratoknál fellelhető aggálytalan írásszakértői véleményből egyértelműen megállapítható, hogy a kölcsönszerződést a felperes írta alá. Az elsőfokú ítélet ellen, annak megváltoztatása és keresete szerinti határozat meghozatala érdekében, a felperes fellebbezett. A felperes fellebbezése folytán másodfokon eljáró bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Egyetértett az elsőfokú bíróság megállapításával, amely szerint a felperes megállapításra irányuló keresete azért alaptalan, mert annak jogszabályban írt feltételei nem állnak fenn. A felperes a fizetési meghagyásos eljárásban nem merítette ki azokat a jogait, amivel bizonyíthatta volna, hogy az alperesnek nem tartozik. A fizetési meghagyással szemben ugyanis nem élt ellentmondással, ezért az jogerőre emelkedett. Ennek folytán jogai megóvása nem a jelen perrel, hanem a fizetési meghagyás elleni rendkívüli perorvoslattal érhető el. Hivatkozott arra, hogy a jogerős fizetési meghagyásnak ugyanaz a hatálya, mint a jogerős ítéletnek. A jogerős fizetési meghagyás ítélt dolgot jelent és amíg azt rendkívüli perorvoslattal nem támadják meg, ugyanabból a tényalapból származó, ugyanazon jog iránt, ugyanazon felek között az abban foglaltak nem képezhetik vita tárgyát. Ezért a felperes ebben a perben nem kérhette alappal annak megállapítását, hogy a jogerős fizetési meghagyásban meghatározott tartozása nem áll fenn. A jogerős ítélet ellen - tartalma szerint - annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása és keresetének helytadó határozat meghozatala érdekében - a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Ebben hivatkozott a jogerős ítélet indokolására, amely értelmezhetetlen, mert a másodfokú bíróság azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság döntése a másodfokú bíróság jogi indokolásával helytálló. Álláspontja szerint a tényállás felderítetlen és a bíróság nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének. Az iratokhoz nem csatolta a kölcsönszerződést és nem rendelt ki kérelme ellenére írás- és iratszakértőt a szerződés valós voltának megállapítására. Kifogásolta a jogerős ítélet indokolásában foglalt azon megállapítást, amely szerint keresete számadási kötelezettség megállapítására irányult szemben a tényleges kereseti kérelmével, amely a Ptk.
14. §-ának