Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.214/2010/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Mozsolits Ügyvédi Iroda (......, ügyintéző: dr. Mozsolits Beáta ügyvéd), dr. Lele István jogtanácsos (felperes címe) és az INTERINNO Szabadalmi Iroda (..... ügyintéző: Várnai Anikó szabadalmi ügyvivő) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a dr. Kutni Anikó ügyvéd (.....) és az S.B.G. & K. Szabadalmi és Ügyvédi Iroda (......, ügyintézők: Derzsi Katalin és ifj. Szentpéteri Ádám szabadalmi ügyvivők) által képviselt alperes neve (.....) alperes ellen szabadalombitorlás megtörténtének megállapítása és egyéb igények iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
- május
- napján kelt, 3.P.21.627/2009/
- sorszámú ítélete ellen a felperes
- sorszám alatti fellebbezése folytán meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 400 000 (Négyszázezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte 618 750 forint perköltség megfizetésére. A tényállás szerint a felperes részjogosultja a ...18-ai elsőbbségű .... lajstromszámú „Diabetikus, korpamentes készliszt, lisztkeverék és adalékkeverék, továbbá eljárás felhasználásukkal sütőipari termékek, különösen kenyér, péksütemény és egyéb sütemények előállítására" című szabadalomnak, amelynek főigénypontjait ismertette. Az
- főigénypont szerint az oltalom alatt álló találmány: „Diabetikus, korpamentes készliszt vagy lisztkeverék sütőipari termékek, különösen kenyér, péksütemény, sütemények előállításához, azzal jellemezve, hogy a lisztkeverék vagy készliszt 30-80 t% búzalisztet, 15-40 t% gluténlisztet, 2-10 t% guarlisztet és adott esetben 5-15 t% rozslisztet, valamint ismert sütőipari íz-, aroma-, állományjavító és egyéb adalék anyagokat tartalmaz". A
- főigényponttal védett találmány a következő: „Adalékkeverék korpamentes diabetikus sütőipari termékek, különösen kenyér, péksütemény, sütemények előállításához, azzal jellemezve, hogy az adalékkeverék 20-60 t% gluténlisztet, 4-30 t% guarlisztet és adott esetben 5-25 t% rozslisztet, valamint kívánt esetben ismert sütőipari íz-, aroma-, állományjavító és egyéb adalék anyagokat tartalmaz." A szabadalom 2-es és 4-es főigénypontjai sütőipari termékeknek az 1-es igénypont szerinti lisztkeverék, illetve a 3-as igénypont szerinti adalékkeverék alkalmazásával történő előállítási eljárásait védik. A felperes tiszttechnológiai laboratóriumában dolgozott
- május 3-től K. R., aki munkaviszonya megszűnését követően,
- augusztus 1-én megalakított az alperesi céget. Tényként állapította meg az elsőfokú ítélet, hogy az alperes által gyártott Natur-Diab diabetikus, illetve DI-AD-ALK kenyérliszt keverék teljes kiőrlésű bio búza (BBTK200) tartalommal nevű termék összeállítása a következő: 9,99% teljes kiőrlésű bio búzaliszt (BBTK-200), 49,95% búzaliszt (BL-55), 20,38% gluténliszt, 6,19% guarliszt, 8,79% rozsliszt (RL-90), 4,7% só, aszkorbin, kovász. A felperes pontosított keresetében a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló
- évi XXXIII. törvény (Szt.)
- §
(2)bekezdése megjelölésével annak megállapítását kérte, hogy az alperes a Natur-Diab diabetikus kenyérliszt bio búza tartalommal („C" termék), a Natur-Diab pizza lisztkeverék bio búza felhasználásával („D" termék) elnevezésű termékei, valamint a DI-AD-ALKL készítmény („E" termék) azonos összetételű a szabadalma
- és
- igénypontjában meghatározott találmányával és ezzel szabadalom-bitorlást valósít meg. Jogkövetkezményként elégtételadást is igényelt, míg a kártérítés vonatkozásában jogfenntartással élt. Álláspontja szerint az alperes termékében alkalmazott BBTK-200 jelű bio búzaliszt nem jelent eltérést az igénypont szerinti BL-55 jelű búzaliszttől, az alperesi lisztkeverék egyéb összetevői pedig megegyeznek a találmány szerintivel. Kiemelte, hogy az igénypontban szereplő „korpamentes" jelző pontatlan, mivel a legfinomabb liszt is tartalmaz korpát, a helyes megfogalmazás valójában a „korpaadaléktól mentes". Ennek alátámasztására csatolta a Magyar Szabadalmi Hivatal Iparjogvédelmi Szakértői Testületének szakvéleményét. Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Hivatkozott arra, hogy
- március 24-én leállította a kifogásolt készítmények gyártását, ami az egy nappal későbbi peren kívüli egyeztető tárgyalásról készült jegyzőkönyvben is szerepel. Érdemben cáfolta, hogy bitorlást követett volna el, mivel a felperesi szabadalmaztatott készítmény hangsúlyozottan „korpamentes", és bio összetevőt sem tartalmaz, ezzel szemben az ő terméke teljes kiőrlésű, vagyis korpa tartalmú biobúzát is feltüntet. A korpatartalom markáns eltérést okoz, az ő terméke nem tekinthető korpamentesnek, az igényponti „korpamentes" jelzőtől nem lehet eltekinteni, az a szabadalom oltalmi körének megengedhetetlen kibővítését jelentené. Az elsőfokú bíróság a keresetet nem találta alaposnak. Jogi indokolásában az Szt.
- §
(1)bekezdése alapján kifejtette, hogy a jelen jogvita elbírálásánál az alperes ismert lisztkeverékét kell a szabadalom igénypontjaival összehasonlítani. Mivel az alperes Natur-Diab lisztkeverék termékei közül a kenyérliszt összetétele volt ismert a komponensek arányaira is kiterjedően, amely DI-AD-ALK elnevezéssel is szerepelt, ezért a „C" és az „E" jelű alperesi termékeket értékelte, a „D" jelű pizza lisztkeveréknek azonban - az összetevők százalékos arányának meghatározása hiányában - a bitorló volta nem volt vizsgálható. Idézte az Szt. 24. § (1-4) bekezdését, valamint a 60. §
(2)bekezdését, és rámutatott arra, hogy a szabadalmi oltalom terjedelmének a feltárása során az igénypontokat kell vizsgálni és azokat a leírásban és a rajzban kinyilvánított elemek alapján kell értelmezni. A szabadalmi oltalom olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben az igénypont összes jellemzője megvalósul. Kifejtette, hogy a felperesi szabadalom tárgya korpamentes sütőipari termék előállítása. Az
- igénypont szerinti készliszt vagy lisztkeverék egyebek mellett 3080 t% búzalisztet tartalmaz, de a
- igénypont szerinti adalékkeverékhez is BL-55 búzalisztet kell keverni. Mivel a felek között vitatott volt a „korpamentes" és a „búzaliszt" fogalom, ezért azt az elsőfokú bíróság értelmezte. Abból indult ki, hogy a találmány célja olyan sütőipari fehértermékek előállítása cukorbetegek részére, amelyhez az emészthető szénhidrát tartalom csökkentését rostdúsítás nélkül érik el, szemben a szénhidrát csökkentés egyik ismert módjával, amikor lisztbe nem vagy nehezen emészthető szénhidrátokat, leggyakrabban korpát kevernek. A korpa bevitele a lisztbe azonban rontja a termék élvezeti értékét, ízét és a színét, ezért elvárás volt a beteg részéről a fehér szín és a zsemlére, kiflire emlékeztető íz is. Részletesen ismertette a búza őrlésének folyamatát, aminek során a magbelső (melynek porrá őrlésével keletkezik a liszt) és a korpa (a mag őrölt héja, és egyéb külső rétegek) szétválasztása történik. Kitért a lisztfajták minőség szerinti osztályozására is, eszerint a legfinomabb a BL 55 jelzésű finomliszt, ami héjrészt gyakorlatilag nem tartalmaz, azt követi a BL 80 fehérkenyérliszt, majd a BL 112 félfehér kenyérliszt, végül a teljes kiőrlésű búzaliszt/Graham-búzaliszt. Az elsőfokú bíróság a szabadalmi leírás részét képező 12 példából kiindulva, figyelemmel a találmányok tárgyára, céljára, és a korpával történő rostdúsítási eljárásoknak kifogásolt módjaira is, arra a következtetésre jutott, hogy az oltalom legfeljebb a BL-55 jelű finomliszt korpatartalmának megfelelő búzaliszttel készült készlisztre és adalékkeverék ilyen liszttel történő sütőipari felhasználására terjed ki. Ennek alapján kiszámolta az elsőfokú bíróság, hogy a találmányok szerinti megoldásokban legfeljebb milyen, búzából származó korpatartalom lehet. Megállapította, hogy az
- igénypont felperes által vizsgálni kért, rozsot is tartalmazó változatában a gluténliszt, guarliszt, a rozsliszt és adalékanyagok megadott arányára figyelemmel a felperesi („A" és „B" készítmények) lisztkeverékben maximum 72,5 % búzaliszt lehet, amelynek korpatartalma - a BL-55-ös liszt 1 %-os korpatartalmával számolva - 0,725 %. Ezzel szemben az alperesi „C" és „E" jelű kenyérlisztben lévő 2,048 % korpatartalom majdnem háromszorosa a felperesi találmány búzalisztből származó korpatartalmának, ezért a „C" és „E" jelű alperesi termékek kívül esnek az
- igénypont oltalmi körén, függetlenül attól, hogy az igénypontnak a korpamentes, illetve a 30-80 t% búzaliszt jellemzőn kívüli többi jellemzője az alperesi termékre ráolvasható. A
- igénypont kapcsán azt fejtette ki, hogy az igénypont tárgyi köre szerint az adalékkeverék korpamentes sütőipari termékek előállítására való. A leírás alapján nem lehet olyan tág oltalmi kört tulajdonítani a
- igénypontnak, mintha az adalékkeveréket bármilyen korpatartalmú búzaliszthez hozzá lehetne keverni, ennél fogva az alperes sérelmezett terméke kívül esik a
- igénypont oltalmi körén is. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélet megváltoztatásával a keresete szerinti döntés meghozatalát kérte. Megítélése szerint az ítélet nem helytállóan állapította meg, hogy a szabadalom
- igénypontjának oltalmi körén kívül esnek az alperes által forgalomba hozott termékek, különösen a „C" és „E" jelűek. Nem helytálló az sem, hogy a „D"-vel jelölt pizza lisztkeverék esetében a lisztkeverék bitorló volta nem volt vizsgálható, mivel az iratban nincs meghatározva százalékosan az összetevők aránya. Fellebbezésében táblázatban hasonlította össze az
- igénypont szerinti termék összetételét az „E" és „D" jelű saját termékeinek összetételével. A találmányban és az alperesi termékekben előforduló lisztek korpatartalmának összehasonlításából olyan következtetést vont le, hogy a valóságban nem létezik olyan keverék, amelynek a korpatartalma 0 %-ék lenne, tehát a „korpamentes" jellemző csak azt jelentheti, hogy a védett keverék hozzáadott korpaadalékot nem tartalmaz. Sérelmezte továbbá, hogy a felkérésére a Magyar Szabadalmi Hivatal Iparjogvédelmi Szakértői Testülete által adott szakvélemény vonatkozó megállapításait az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe. Az
- igénypont szerinti jellemzőket a készítményekkel összehasonlítva az állapítható meg, hogy a tárgyi köri jellemzők ráolvashatók az alperesi készítményre, mert diabetikus célra készülnek és hozzáadott korpát nem tartalmaznak. A diabetikus célt az alperes úgy valósítja meg, hogy a keverékben a találmány szerinti adalékanyag elegyet alkalmazza. A fellebbezés kitért arra is, hogy a készítmények diabetikus voltát az alperes a
- igénypont szerinti adalékanyag elegy felhasználásával biztosítja, vagyis a forgalomba hozatalt célozó ajánlatával bitorolja a
- igénypontot is. Fellebbezésének szóbeli kiegészítésében azt emelte ki, hogy az alperesi termékre ráolvasható az igénypont összes jellemzője. Ismét megvilágította, hogy kétféle korpa létezik, van étkezési korpa és van lisztkorpa, amely a mag héjrészéből származik. A perbelinél korábbi elsőbbségű .... lajstromszámú szabadalom alapján gyártott termékek a magas korpatartalom miatt csökkent élvezeti értéket képviseltek. A fellebbezési ellenkérelemmel összefüggésben utalt arra, hogy az abban említett újabb bejelentés nem vehető figyelembe. A bejelentés nem búzalisztre hanem általában gabonalisztre vonatkozik, de ettől függetlenül a jövője még ismeretlen. Az alperes fellebbezési helybenhagyására irányult. ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének Hangsúlyozta, hogy „E" jelű terméke a felperes példáiban szereplő lisztkeverékeknél magasabb korpatartalmú. Kiemelte továbbá, hogy a „korpamentes" kifejezést nem lehet a felperes által szószerinti értelemben használni. Csatolta a felperes későbbi elsőbbségű, .... ügyszámú bejelentésének közzétételi oldalát, e-lajstromkivonatát, közzétételi példányának másolatát annak alátámasztására, hogy a bejelentés visszautalt a perbeli szabadalomra, kiemelve, hogy itt búza fehérlisztből készült lisztkeverékről és az abból készíthető termékekről van szó. Fellebbezésének szóbeli kiegészítésében arra is hivatkozott, hogy még a legnagyobb korpatartalom melletti számítás esetén is csak 1% korpa lehet a felperesi termékben, de ha az
- igénypontban írt százalékos összetevőket vesszük figyelembe, maximális búzaliszt tartalom mellett 1,3% korpatartalom állapítható meg, az alperesi termék 2,4 %-os korpatartalmával szemben. Ez az eltérés a sütőiparban nagy különbségnek számít. A szakvélemény figyelmen kívül hagyásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy két szakvélemény volt, az egyiket maga a felperes kérte figyelmen kívül hagyni, a másodikat, az Iparjogvédelmi Szakértői Testület véleményét az elsőfokú bíróság tette félre. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a helytállóan megállapított tényállásból okszerűen levont következtetéssel utasította el a felperes keresetét, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helyes indokaira tekintettel, helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság a helytállóan felhívott jogszabályi rendelkezések alapján megfelelően választotta meg vizsgálati szempontjait. Helyesen emelte ki az Szt. 24. §
(1)bekezdését, amely szerint az oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg, amelyeket a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni, és megfelelően fogalmazta meg azt a követelményt is, hogy az oltalom az Szt. 24. §
(2)bekezdése szerint csak olyan termékre vagy eljárásra terjed ki, amelyben megvalósul az igénypont összes jellemzője. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy az igénypontok tartalmát nem lehet kizárólag a szó szerinti értelemre korlátozni, de az igénypontoknak olyan jelentést sem lehet tulajdonítani, mintha azok csupán iránymutatást adnának a szakember számára. Az oltalmi kör terjedelmét illetően megalapozottan hangsúlyozta, hogy az Szt. 24. §-ában foglaltak az igénypontoknak túl szűk vagy túl tág értelmezése között olyan középhelyzetet határoznak meg, amely egyaránt biztosítja a bejelentőnek a méltányos oltalmat és a harmadik személyeknek az ésszerű jogbiztonságot. Az Szt. 60. §-ának
(2)bekezdése alapján helytállóan indult ki abból, hogy csak az a termék állhat oltalom alatt, ami a leírásban és a rajzban ki van nyilvánítva, de nem áll fenn olyan kötelezettség, hogy a bitorlás megállapításához mindent jellemzőt igényelni kellene, ami a leírásban és a rajzban ki van nyilvánítva. Ezeknek az elveknek a mentén helyesen tárta fel az
- és a
- igénypontok tartalmát és megfelelő okból hagyta a vizsgálaton kívül az alperesi pizza lisztkeveréket az elsőfokú bíróság. A Fővárosi Ítélőtábla egyetértett azzal a következtetésével, hogy az alperesi termékben lévő korpatartalom - a maximális búzaliszt tartalom mellett is - durván kétszerese az
- igénypont szerinti megoldás korpatartalmának. Elfogadva azt az alperesi fellebbezési érvelést, hogy ez a mérték az adott iparágat tekintve jelentős különbség, nem volt jogszabályi lehetőség a szabadalombitorlás megállapítására. Osztotta az álláspontját abban is, hogy a
- igénypont szerinti adalékkeverék korpamentes termékre szűkítette az oltalmi kört, ezért az alperesi termék kívül esik az oltalmi körön. Helytálló indokaihoz továbbiakat hozzáfűzni szükségtelen. A szakvélemény(eke)t illetően osztható az alperesi álláspont abban a részében, hogy az első „magán"-szakértői vélemény megállapításait a felperes is kérte figyelmen kívül hagyni, de részben alapos az a felperesi felvetés, hogy a második szakvéleményben foglaltakat az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, és ezt az álláspontját nem is indokolta. A Pp. szakértőkre vonatkozó rendelkezéseinek a
- január 1-jétől hatályos módosítását követően (
- évi XLVIII. törvény) megszűnt a korábbi különbségtétel a bíróság által kirendelt és a fél megbízására eljárt szakértők szakvéleményének a bíróság általi értékelése tekintetében. Emiatt alappal nem lehet hivatkozni arra, hogy valamely szakértő véleménye félretehető vagy csekélyebb súlyú lenne pusztán azért, mert nevezettet nem a bíróság rendelte ki. A bírósági ítélet indokolásának ki kell térnie a fél által megbízott szakértő véleményének értékelésére is. Ebben az ügyben azonban az elsőfokú bíróság, bár valóban nem ismertette és értékelte a szakvéleményben írtakat, a saját számítása, illetve az igénypontok helyes értelmezése alapján jutott a felperesi állásponttal egyező szakvéleménytől eltérő álláspontra, és annak alapos és meggyőző indokát is adta. Így az indokolásnak ez a hiánya az ügy érdemét nem befolyásolta, ezért a másodfokú bíróság nem látott okot az ítéletnek a Pp.
- §-a szerinti megalapozatlanság okából történő hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítására. A másodfokú bíróság az alperes által hivatkozott bejelentési eljárás anyagának annyiban tulajdonított jelentőséget, amennyiben ott a feltaláló visszautalt a jelen perbeli szabadalom vonatkozásában a búzaliszt termékekre. A bejelentésnek ez a megjegyzése viszont alátámasztotta, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan számolt a BL-55 jelű liszttel. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság egyetértve az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és indokaival, nem látott okot az ítélet megváltoztatására. A Fővárosi Ítélőtábla a pervesztes felperest másodfokú költség viselésére kötelezte [Pp.
- §,
- §
(1)bekezdés]. A kettős jogi képviselettel kapcsolatos megbízási díj és számla alapján, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja szerint megállapítható összeget a
(2)bekezdés alapján mérsékelte, a kifejtett tevékenységre figyelemmel. Az összeg tartalmazza a rendelet 4/A. § szerinti áfát. ,
- március
- . Lesenyei Terézia s.k. a tanács elnöke . Fülöp Györgyi s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző . Pullai Ágnes s.k. bíró